77
éve
Történelem kategória
118
éve
94
éve
1932 – Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnökké.
Tisztségét 1936.10.06-án bekövetkezett haláláig töltötte be. A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
88
éve
1938 – A német hadsereg megszállta Csehszlovákiát, és ellenőrzése alá vonta a nagyrészt németek lakta Szudéta-vidéket.
Csehszlovákia területének egyötödét és 3 630 000 lakosát - közöttük 800 000 csehet - veszítette el. Az ország megszállására az ürügyet a Konrad Henlein vezette nemzetiszocialista Szudétanémet Párt által szított belső zavargások szolgáltatták. Adolf Hitler hatalomra jutása után növekedett meg Konrad Henlein pártjának a befolyása, aki a Német Birodalom támogatásával nyugtalanságot szított, terrorizálta a szavazókat a választások során, és szeptember közepén felkelést próbált kirobbantani. A prágai kormány nem tudta visszavonni a kihirdetett rendkívüli állapotot, így szeptember 22-én lemondott. Több mutatása
85
éve
1941 – Megjelent a Magyar Csillag című folyóirat, amely a Babits Mihály halálával megszűnt Nyugat helyébe lépett.
A Magyar Csillag szerkesztője Illyés Gyula, társszerkesztője Schöpflin Aladár volt. A lap az 1940-es évek elején nagy szerepet játszott az irodalomban, mivel a megszűnt Nyugat nemzedéke mellett a legjobb magyar népi írók táborát is maga mögött tudhatta. Felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a magyar nép szellemi függetlenségének megőrzéséért vívott harcban a fasizálódással szemben. A lap, 1944-ben, az ország német megszállásakor szűnt meg. Több mutatása
80
éve
1946 – Befejeződött a náci Németország vezetőinek felelősségre vonásával foglalkozó persorozat, a nürnbergi per.
A győztes Szövetségesek által felállított Nemzetközi Törvényszék a II. világháborús bűnösök felét halálra, a többieket hosszabb - rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítélte. Az ügy később a nürnbergi perként lépett be a köztudatba. A második világháború után Nürnbergben egy, a Szövetségesek képviselőiből felállított Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt zajlott le a náci háborús főbűnösök pere. Az 1945. november 20 -án kezdődött, több mint egy évig tartó bírósági tárgyalássorozaton először vontak felelősségre a történelem során olyan államférfiakat, akik tevékenységükkel háború kirobbantásához járultak hozzá. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy - Britannia és Franciaország képviselőiből álló törvényszék bűnösnek találta a náci Németország katonai vezetőit agresszív háború előkészítésének, kirobbantásának és a nemzetközi jogi normák megsértésének a vádjában. A törvényszék szerint a vádlottak nem tartották tiszteletben azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket annak idején Németország is aláírt. A 24 főbűnös ellen a béke megszegésére irányuló összeesküvés, a béke ellen elkövetett bűncselekmények, háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűntettek címén emeltek vádat. Október 1-jén a törvényszék 12 háborús bűnöst (köztük Göringet, Ribbentropot, Keitelt, Frankot, Kalterbrunnert és - távollétében - Bormannt) halálra, három vezetőt életfogytiglani börtönre, négyet pedig különböző időtartamú elzárásra ítéltek. Október 16-án a halálra ítélteket kivégezték, de Göring öngyilkos lett. Több mutatása
68
éve
1958 – Megkezdte működését a NASA.
NASA - National Aeronautics and Space Administration - Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság 1958. Július 29-én jött létre, amikor Eisenhower, a 34. amerikai elnök aláírt a "National Aeronautics and Space Act" törvényt. Több mutatása
60
éve
1966 – Megkezdte működését ideiglenes helyén, a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.
Az ember Tragédiája volt az első bemutatott darab. Több mutatása
38
éve
1988 – Mihail Szergejevics Gorbacsovot megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé.
A nyugdíjba vonuló Andrej Andrejevics Gromiko helyébe lépett. Tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetem jogi karán és a sztavropoli Mezőgazdasági Főiskola agrárgazdasági tanszékén végezte. 1946 és 1950 között gépszerelősegédként dolgozott traktor- és gépállomáson. 1952-től az SZKP tagja. 1955-től a Komszomol sztavropoli városi bizottság első titkára, 1958-tól a területi bizottság propagandaosztály vezetőhelyettese, másod-, majd első titkára, 1962-től a sztavropoli határterületi kollektív termelési tanács pártszervezője, a határterületi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője volt. 1966-tól a sztavropoli városi bizottság első titkára, 1968-tól a a határterületi pártbizottság másodtitkára, majd 1970-től 1978-ig első titkára volt. 1971 óta az SZKP KB tagja, 1978 és 1985 között a KB mezőgazdasági titkára, 1979-80-ban a PB póttagja volt, 1980 óta tagja, 1985 és 1991 között a KB főtitkári tisztségét töltötte be, majd lemondott. 1970-től a Legfelsőbb Tanács tagja, 1974 és 1984 között a természetvédelmi és ifjúsági bizottság tagja, 1984-85-ben a külügyi bizottság elnöke volt, 1985-től az elnökség tagja. 1988-89-ben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségét töltötte be, 1989-90-ben a Legfelsőbb Tanács elnöke volt. 1990-91-ben a Szovjetunió utolsó elnöke volt. Több mutatása
37
éve