131
éve
Történelem kategória
117
éve
1909 – Másodszor is lemondott a Wekerle-kormány, amelynek következtében a koalíció szétesett.
Ezzel egyidőben kettévált a függetlenségi párt. Wekerle Sándor koalíciós kormánya nemzeti programjának részeként önálló jegybank felállítását tűzte ki célul. Több hónapos egyeztető tárgyalások után Ferenc József nem volt hajlandó engedni, így a Wekerle-kormány ismét lemondott. Több mutatása
55
éve
1971 – Amnesztiában részesül Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek, és elhagyta Magyarországot.
A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében részesült amnesztiában. A kommunista hatalom súlyos támadásokat indított az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty igyekezett visszaverni, mígnem 1948. december 26-án letartóztatták és az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. A koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélték 1949. február 8-án. Az 56-os forradalom idején kiszabadult, a parlamentben és a rádióban tartott beszédet. Mikor a szovjet csapatok megszállták Budapestet, az amerikai követségre menekült, ott élt 1971-ig. Szándéka szerint nem akarta soha elhagyani Magyarországot, de a pápának engedelmeskedve Bécsbe utazott és ott élt haláláig. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkereste, és meglátogatta híveit. Több mutatása
813
éve
1213 – Meggyilkolták II. András magyar király feleségét, Gertrúd királynét.
Összeesküvők (Péter ispán, Kacsics nembeli Simon, Simon) rátámadtak a pilisi erdőkben tartózkodó Gertrúd királynéra és kíséretére.
604
éve
1422 – Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet házasságot kötött.
Erzsébet Luxemburgi Zsigmond volt magyar király és Cillei Borbála királyné gyermeke volt.
396
éve
236
éve
1790 – Meghalt Esterházy (I.) Miklós József herceg, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője.
1741-ben katonai pályára lépett. Császári és királyi kamarás és ezredes lett. A sziléziai háborúban a poroszok ellen vonult hadba. Részt vett a strigaui és trautenaui csatában, harcolt Németalföldön is. 1747-ben már vezérőrnagyi rangot viselt. 1757-ben a kolíni csatában rendkívüli hősiességével tűnt ki, az osztrákok javára fordította a harc kimenetelét. Kétszer tüntették ki a Mária Terézia-renddel. 1759-ben altábornaggyá léptették elő. 1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. 1763-ban az Aranygyapjas rend lovagjává avatták. Ő volt az ötödik Esterházy herceg. 1768-ban Mária Terézia királynő tábornaggyá nevezte ki. Kastélyában 1770-től kezdve folyamatosan tartottak nagyszabású Esterházy-vigasságokat: operákat mutattak be, vadászatokat, lakomákat, táncestélyeket és tűzijátékokat rendeztek, a prominens vendégsereg szórakoztatására. Itteni élményei megihlették Goethét is, aki „Esterházy-tündérbirodalom”-ként jellemezte az ünnepségeket. Több mutatása
61
éve
1965 – Kihirdették, hogy a Szovjetunió saját felségterületének nyilvánította a "baráti szocialista országokat".
Ezt nevezték "Brezsnyev-doktrína"-nak. Az SZKP KB ülésén Brezsnyev kijelentette, hogy a Szovjetunió saját felségterületének tekinti a "baráti szocialista országokat". A Szovjetunió kész azokat megvédeni a külföldi támadásoktól, valamint amennyiben valamelyik testvérországban veszély fenyegetné a szocializmust, az minden szocialista ország közös ügye. Több mutatása
1091
éve
935 – Megölték I. (Szent) Vencelt, Csehország fejedelmét, aki Csehország és a serfőzők védőszentje lett.
A X. század elején élt cseh herceg és keresztény vértanú Csehország és Morvaország patrónusa, továbbá a serfőzők védőszentje. Altbunzlauban ölték meg. Apja a második keresztény cseh uralkodó Vratislav volt. A keresztségben a Vencel nevet kapta, szentként tisztelt apai nagyanyja, Ludmilla nevelte. Anyja, Drahomira férje halála után uralkodni akart, megölette Ludmillát. Lázongás hatására azonban átengedte a trónt fiának, aki I. Vencel néven 921-ben lett az ország uralkodója. Vencel a nyugati kereszténység körébe akarta vonni országát, és hűbérurául fogadta I. Henrik német - római császárt. A hűbéri fogadalommal, egyes főurak visszaéléseivel szembeni fellépésével maga ellen hangolta a cseh urakat, és saját öccse, Boleslav lépett fel vele szemben. Boleslav kíséretével Altbunzlauban orvul meggyilkolta a szent életű fiatal fejedelmet. Boleslav fivére holttestét a prágai Szt. Vitus - templomba vitette, amely a cseh keresztények híres zarándokhelye lett. Vencel koronája és személye a cseh nemzet jelképévé vált. Több mutatása
455
éve