Október 12.
Ma Miksa névnapja van

Történelem kategória

69 éve

1957 – A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a Nagy Íróper-ben.

A sztálinizmus korszakának művészetpolitikája az íróktól elsősorban a hatalom eszmei alátámasztását kérte, cserébe szociális biztonságot adott, havi jövedelmet, nagy példányszámban kiadott műveket, népszerűséget és elismertséget. Az írók többsége feladta alkotói szabadságát, és a megszabott tématerv szerint ontotta verseit, regényeit és drámáit. Egy idő után azonban az írók egyre inkább hangot adtak a Rákosi-rendszerrel szembeni elégedetlenségüknek. 1956 őszére az Írószövetség megszabadult a párt gyámkodásától és valódi szakmai, politikai viták színtere lett. Nyíltan a forradalom mellé állt és a szovjet beavatkozás után egészen december 28-ig az ellenállás egyik szellemi központja volt. A forradalom leverése után az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 12-én tartott ülésén hozott határozat alapján felfüggesztette az Írószövetség működését, majd az Újságíró Szövetség jutott ugyanerre a sorsra. 1957. január 19-éről 20-ára virradóan több írót és újságírót is letartóztattak, leginkább azokat, akiket az "ellenforradalom" előkészítőinek vagy szervezőinek tekintettek: Háy Gyulát, Lengyel Balázst, Zelk Zoltánt és Varga Domokost, az újságírók közül pedig Novobáczky Sándort és Lőcsei Pált. Fekete Gyula, Gimes Miklós és Molnár Zoltán már korábban vizsgálati fogságba került. Déry Tibor letartóztatására április 20-ára virradó éjszaka került sor. A "Nagy íróper" 1957. október 25-én kezdődött, de már korábban, a letartóztatások is jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki. A perben november 13-án hoztak ítéletet, mely szerint az első rendű vádlott, Déry Tibor mellett Háy Gyula, Tardos Tibor és Zelk Zoltán találtatott bűnösnek "a népi demokratikus államrend megdöntésének kísérletében". Déry Tibor 9 évet, Háy Gyula 6 évet, Tardos Tibor 18 hónapot, Zelk Zoltán 3 évet kapott. A továbbiakban a különböző perekben több mint 20 irodalmár került hosszabb-rövidebb időre börtönbe: például Eörsi István (8 évre ítélték), Gáli József (halálbüntetését később 15 évre változtatták), Obersovszky Gyula (akinek szintén halálos büntetését enyhítették életfogytiglanra) és még sokan mások. A "nagy íróper" fővádlottjainak nem kellett letölteniük büntetésüket: a nemzetközi nyomás hatására 1960-ban a hatalom kénytelenek volt őket szabadon bocsátani. Az írók közül legkésőbb Obersovszky Gyula, az Igazság főszerkesztője szabadult, csak 1963 márciusában hagyhatta el a börtönt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 11. 13. Történelem Irodalom Magyar

78 éve

1948 – Megszületett III. Károly, az Egyesült Királyság királya és további 14 nemzetközösségi királyság uralkodója, az anglikán egyház feje.

2022 óta az Egyesült Királyság királya és további 14 nemzetközösségi királyság, többek között Kanada, Ausztrália és Új-Zéland uralkodója. 2022-es trónra lépéséig évtizedeken át trónörökösi pozíciót töltött be édesanyja, a 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő mellett, és ebben az időszakban röviden csak „Károly herceg” néven ismerték Fülöp herceg és II. Erzsébet gyermekeként. Eredeti nevén: Charles Philip Arthur George, magyarul: Károly Fülöp Artúr György. Tanulmányait a Trinity College-ban Cambridge-ben és a Walesi Egyetemen végezte. 1958-tól Chester és Carrick grófja, Renfrew bárója, 1969 óta Wales hercege, Cornwall és Rothesay hercege. 1973-tól a királynő személyes tanácsadója, 1974-től tagja az ügyvédi kamarának, 1975 óta a Szent György Társulat elnöke, 1976-tól a Walesi Egyetem kancellárja. 1977 óta a Prince's Trust Alapítvány, 1982-től a Királyi Erdészeti Társaság elnöke. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 11. 14. Született Történelem

569 éve

1457 – Nápolyban megszületett Aragóniai Beatrix kétszeres magyar királyné, a legutáltabb magyar királyné.

Ő hozta el a reneszánsz kor szinte minden vívmányát Magyarországra. Hívására érkeztek és dolgoztak nálunk Itália legnagyobb művészei: építészek, freskókészítők, történet írók, szobrászok. I. Ferdinánd nápolyi király és Chiaromontei Izabella tarantói hercegnő, copertinói grófnő, ötödik gyermeke. A reneszánsz kultúra egyik fellegvárában, előkelő neveltetésben és gondos oktatásban részesült. 17 éves korában hozzáadták Hunyadi Mátyás Magyar királyhoz, aki 14 évvel volt idősebb nála és már 10 éve özvegy volt az esküvő idején. Beatrixról azt beszélték, hogy hirtelen haragú, nem volt érintetlen mikor királyné lett és valószínűleg meggyilkolta a szeretőjét még Itáliában. 14 évi házasság alatt egy örököst sem sikerült szülnie a királynak. Rossz viszonyban volt a király fattyú fiával - Corvin Jánossal, megakadályozta annak házasságát és trónöröklését. Mátyás 1490. 04. 06.-án bekövetkezett halálát is az ő mesterkedésének tartották. A legutáltabb Magyar királyné. Második férje II. Ulászló akihez azért ment feleségül, hogy megtartsa trónját. Titokban kötött esküvőt 1490. 10. 04.-én Bakócz Tamás tartotta, aki szándékosan formai hibákat vétett a szertartás során. Ám az új király akkor még nem vált el első hitvesétől, Brandenburgi Borbálától. A 12 éves özvegy Borbálát 1476. 08. 20.-án házassági szerződéssel vette el, de tényleges templomi esküvőjük sosem volt, erre hivatkozva próbált meg tőle elválni II. Ulászló, de a házasságukat csak 4 nappal az után bontották föl, hogy Aragóniai Beatrix-al kötött házasságát 1500. 04. 03.-án felbontotta a pápa, el nem hált házasság, kényszerítés és formai hibára hivatkozva. Ulászló szándékosan csalta csapbába a királynét. Anyagilag tönkretéve, megalázva tért haza Itáliába, ahol még megérte, hogy családja teljes hatalmát elveszítse, az ott folyó hatalmi harcokban. 1508. 09. 23.-án Nápolyban érte a halál. A nápolyi San Pietro Martire monostorában helyezték örök nyugalomra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1457. 11. 14. Született Történelem Érdekes Nő Magyar

155 éve

1871 – Lónyay Menyhért grófot választotta a kormányzó Deák-párt Magyarország miniszterelnökének.

Tisztséget 1872.12.05-ig töltötte be. 1839-ben bölcsészdoktori, később államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közgazdasági és pénzügyi tanulmányait külföldön végezte. 1843-ban Bereg vármegye egyik országgyűlési követévé választották. Gróf Széchenyi István politikája és eszmerendszere volt rá nagy hatással, de a centralistákkal is rokonszenvezett. 1847-ben a "Pesti Hírlap" munkatársa lett, és - ismét Bereg vármegye országgyűlési követeként - aktívan részt vett az 1848. évi törvények megalkotásában. 1848. szeptemberétől pénzügyminisztériumi tanácsos, 1849. májusától a Pénzügyminisztérium megbízott államtitkára volt. A világosi fegyverletétel után Franciaországba menekült, majd 1850-ben kegyelmet kapott és hazatért. Birtokai ügyeinek intézése után egyre inkább részt vett több pénz- és hitelintézet létrehozásában. 1858-ban megalapította az Első Hazai Biztosító Társaságot és a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Részvénytársaságot, amelyeknek elnöke is volt. 1860-ban a békésbánáti református egyházmegye gondnoka, 1861-ben a képviselőház tagja lett, ahol az abszolutista kormányzat pénzügyi politikáját bírálta. 1865-66-ban a "Budapesti Szemle" szerkesztője lett Csengery Antallal. 1865-ben újra országgyűlési képviselőként fontos szerepet játszott a kiegyezési tárgyalásokon gróf Andrássy Gyula mellett. 1866-ban a Magyar Földhitelintézet elnökévé választották. 1867. februárjában az Andrássy-kormány pénzügyminiszterévé nevezte ki Ferenc József, majd 1870. májusában az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere lett. 1871-ben grófi rangot kapott, és a dunamelléki református egyházkerület főgondnoki tisztségét töltötte be. Gróf Andrássy Gyula távozása után nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé és a honvédelmi tárcát is megkapta. Kormányzása alatt felgyorsult a modern gyáripar fejlődése, amelyet az 1872. évi első ipartörvény segített elő, mivel felszámolta a céheket és biztosította a szabad ipargyakorlást. Ekkor született meg az 1872. évi XXXII. törvénycikk is az egységes Budapest létrehozásáról. Erős kézzel igyekezett keresztülvinni akaratát, ipari érdekeltségei miatt az ellenzék és a Deák-párt köreiben sem volt népszerű. Új választójogi javaslatával, amelyben a 3 éves ciklust 5 évre akarta emelni, a választók számát pedig csökkenteni, megbukott az ellenzék tiltakozásán. Végül belefáradt a személye és politikája elleni támadásokba, és távozott tisztségéből. Ezután még politizált országgyűlési képviselőként, majd a főrendi ház tagjaként. 1871-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, nagy sikerrel fáradozott gróf Széchenyi István hagyatékának megmentésén. Megkapta a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1871. 11. 14. Történelem Magyar