Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Történelem kategória

110 éve

1916 – Először használtak csatában tankot.

Először vetettek be harckocsit (tankot) – a britek a németek ellen. Franciaországban, a Somme-i csata idején történt mindez. Legelőször H. W. Mortimore (captain) irányított egy D1 harckocsit az ellenség felé Delville Wood-nál. Kisvártatva Mark I. típusú harckocsik lendültek támadásba Flers-nél. Bár az akció hatalmas meglepetést okozott – könnyedén áttörték a ledermedt németek vonalait – így sikeresnek nevezhető, a járművek totálisan megbízhatatlannak bizonyultak. A máskor több-ezer tüzérségi lőszer ellövése után emberéletek ezreit követelő lassú áttöréssel szemben brit és kanadai csapatok pillanatok alatt 2 km mélyen benyomultak az ellenséges vonalakba (bár a németek hamar reagálta, és 17-re visszaűzték őket a kiindulási helyzetükbe). A titkokban előkészített támadásra szeptember 11-től 49 tank mozgott lassan előre az ellenséges vonalak felé. Hogy érzékeljük a szerkezetek megbízhatóságát: 17 el sem érte a kiindulási állást, így 22 érkezett meg, amelyek közül további 7 romlott el a támadás pillanatáig – így végül csak 15 (a 49-ből) indult a senki földje felé 15-én reggel. A brit főparancsnok, Sir Alexander Haig a tönkrement harcjárművek megbízhatalansága ellenére felfedezte bennük a lehetőséget, és azonnal 1,000 ilyen harcjárművet rendelt. Az igazán első sikeres, nagyszabású és hosszú időre kiható harckocsi bevetés pedig a Cambrai ütközet volt 1917 november 20-án, amikor is a British Tank Corps 474 (!) harcjárművet vetett be. Érdekesség: Kezdetben a harckocsik személyzetét nem a Szárazföldi haderő, hanem a tengerészet, a Royal Navy biztosította. Több mutatása

Teljes esemény 0

1916. 09. 15. Történelem Érdekes Technika

102 éve

1924 – Isaszegen megszületett Lázár György, aki 1975-től 1987-ig a minisztertanács elnöke volt.

1942-ben, tanulmányai befejezése után műszaki rajzoló lett, 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, 1948-tól az Országos Tervhivatalban dolgozott előadóként, 1953-tól főosztályvezető-helyettesként, 1958-ban elnökhelyettessé nevezték ki. 1970-ben munkaügyi miniszter lett, beválasztották a Központi Bizottságba (KB), majd 1973-ban a KB Gazdaságpolitikai Bizottságába is, június 29-én kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé és az Országos Tervhivatal elnökévé. 1975. márciusában a Politikai Bizottság tagja, május 15-én a minisztertanács elnöke lett, valamint megválasztották parlamenti képviselővé. A gazdasági reformok ellenzői közé tartozott, Kádár János számára nem jelentett veszélyt. Miniszterelnöksége alatt felhalmozódtak az el nem végzett feladatok és az elszalasztott lehetőségek. Az energia- és nyersanyagigényes ágazatok leépítése, az új technológiák meghonosítása, az ipar gazdasági súlyának csökkentése, a tulajdonreform mind elmaradt. Kormánya hiteleket vett fel, de a 16 milliárd dolláros államadósságból szinte semmit nem fordított a gazdaság szerkezetátalakítására, új technológiák bevezetésére és a megváltozott világpiaci feltételekhez való alkalmazkodásra. A rendszer stabilitásának tekintett életszínvonal megőrzését finanszírozták ebből. 1977-ben kormánya írta alá Csehszlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését vállaló államközi szerződést. 1979-80-ban hozzáláttak a reformokhoz, termelői és fogyasztói árreformot hajtottak végre, gazdasági munkaközösségek (gmk.) alakulását, háztáji gazdaságok működését engedélyezték. A lakosság jövedelme jelentősen nőtt, a főmunkaidő - termeléscsökkenéssel együtt -leértékelődött. 1981-ben leányvállalatok létrehozását is engedélyezték, a vállalatirányítási rendszert decentralizálták. A pénzpiacon 1982-ben megjelentek a kötvények, 1987-ben bevezették a kétszintű bankrendszert. Azonban a politikai szférában szinte semmi nem változott. 1987-ben már államcsőd fenyegetett, az életszínvonal látványosan romlott. A Szovjetunióban megkezdődött gorbacsovi-korszak Magyarországon is újra a stabilizáció és a konszolidáció kérdéseit helyezte előtérbe, amelynek érdekében személyi változtatások történtek, és Lázár Györgyöt felmentették a miniszterelnöki tisztség alól, ugyanakkor kinevezték a párt főtitkárhelyettesévé. Tényleges hatalma már nem volt, 1988. májusában nyugdíjazták, a párt politikai és központi bizottságából kihagyták. Több mutatása

Teljes esemény 1

1924. 09. 15. Született Történelem Magyar

53 éve

1973 – Kivégezték Víctor Jara chilei énekest.

Salvador Allende halála után a hatalomra kerülő Pinochet diktatúra tisztogatásainak részeként szeptember 12-én elfogták, megkínozták, eltörték mindkét kezét , és felszólították, hogy így gitározzon, ha tud. Válaszul állítólag a Venceremos című dalt énekelte. Szeptember 15-én kivégezték. Halála után az emberi jogok és a szabadság egyik szimbóluma lett Latin-Amerikában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1973. 09. 15. Meghalt Történelem Zene