73
éve
Történelem kategória
104
éve
43
éve
1983 – Amerikai állampolgár lett Arnold Schwarzenegger, aki 14 évvel korábban telepedett át Ausztriából.
Teljes nevén: Arnold Alois Schwarzenegger Amerikai testépítő, színész, üzletember és politikus, az Egyesült Államok-beli Kalifornia állam 38. kormányzója. Fiatalkorában testépítő eredményeivel ért el sikereket, majd a filmezés felé fordult és hollywoodi akciófilmjeivel világhírűvé vált. Schwarzenegger egy kis Graz közeli stájer faluban, Thalban született. Szülei katolikusok voltak, minden vasárnap templomba jártak, a család nehéz körülmények között élt. Fiatalként Schwarzenegger – apja hatására – több sportot kipróbált, először 1960-ban fogott kezébe súlyzókat, amikor futballedzője csapattársaival együtt egy helyi edzőterembe küldte. Arnold 14 évesen a futball helyett testépítéssel kezdett foglalkozni. 1965 és 1980 között hétszer nyerte el a Mr. Olympia, hatszor a Mr. Universe címet. Hazájában színészként és sportemberként nagy népszerűségnek örvendett, a grazi sportcsarnok is az ő nevét vette fel. Amerikába ment, első filmszerepe az 1970-es Hercules New Yorkban, amin ő Arnold Strong néven szerepelt. A lehetetlen neve és butának tűnő akcentusa még évekig akadályozta a továbblépésben. 1982-ben hozta meg számára a világhírt az első rászabott szerep, a Conan, a barbár. Sorozatos akciófilmjei során sztárrá vált, később könnyedebb, humorosabb szerepei is népszerűvé tették. 1986ban feleségül vette Maria Shriver-t, John F. Kennedy egykori amerikai elnök unokahúgát. 4 gyermekük van. Több mutatása
511
éve
1515 – A Svájci Államszövetség - zsoldoscsapatainak veresége után - kinyilvánította örök semlegességét.
I. Ferenc francia király német zsoldosserege győzte le Marignanónál a milánói Massimiliano Sforza herceg svájci zsoldosait, akiket kiűztek Milánóból, lerombolva ezzel legándás hírű harci dicsőségüket. Napjainkban a svájci zsoldosok utódaiból kerül ki a Vatikán testőrsége. Több mutatása
95
éve
1931 – Matuska Szilveszter felrobbantotta a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat.
Szeptember 12-ről 13-ra virradó éjjel 0 óra 20 perckor robbant a híd. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett pokolgépet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíróságot vezetett be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, az ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie. 1944 végén, amikor a felszabadító orosz csapatok Vácra érkeztek, a börtön néhány órára gazdátlan maradt, Matuska Szilveszter megszökött a zűrzavarban és eltűnt. Utoljára szülőfalujában, Csantavéren látták. Mélyen vallásos ember volt, a fegyházban verseket írt, vallási témájú, nagy részletességgel kidolgozott képeket festett, amelyekből később kiállítást is rendeztek. Életéről és a vonatszerencsétlenségről "Viadukt" címen film is készült. Több mutatása
238
éve
37
éve
33
éve
1993 – Jasszer Arafat palesztin és Jichak Rabin izraeli vezető megállapodást írtak alá.
Washingtonban írták alá a megállapodást, amely a négy és fél évtizede tartó ellenségeskedés lezárásának elveit rögzítette.
1945
éve
81 – Meghalt Titus császár, a Flavius-dinasztia szeretett, megbecsült uralkodója.
Titus apjának, Vespasianus római császárnak, a Flavius-dinasztia megalapítójának utódjaként 79-től uralkodott. 70 szeptemberében leverte a zsidók felkelését a júdeai római uralom ellen, elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. A zsidók inkább isten segítségében bíztak, mint a Heródes által épített erős városfalakban. Titus felégettette a kapukat, felgyújtatta a templomot, ahol a nép gyülekezett. A lakosság nagy része életét vesztette, sokan fogolyként Rómába kerültek, a túlélők elmenekültek. Ezzel befejeződött a 66 óta tartó "zsidó háború". Titus császár csak két évig uralkodott, de megfontolt politikai döntései miatt nagy szeretet övezte. Halála után fivére, Domitianus követte a trónon. A Flavius-dinasztia uralkodása 69-96, Vespasianus (69-79) és fiai: Titus (79-81) és Domitianus (81-96) idején jelentős építkezések voltak Rómában. 80-ban Titus császár nyolc évi építés után befejeztette a Colosseumot és ünnepi játékokkal nyitotta meg, megépíttette a Titus termákat. Titus halála után a senatus és a nép márvány diadalívet állíttatott tiszteletére és dicsőségére Jeruzsálem elfoglalásáért. Több mutatása
321
éve