Ma Miksa névnapja van

Történelem kategória

582 éve

1444 – A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar király.

Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt, az első Jagelló a magyar trónon. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. Hunyadi figyelmeztetése ellenére a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, ahol rövid küzdelem után a király elesett. A magyar seregben pánik tört ki, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1444. 11. 10. Meghalt Történelem Magyar

282 éve

1744 – Megszületett Abigail Adams, egykori First Lady.

John Adams, a második amerikai elnök felesége, és John Quincy Adams, a hatodik elnök édesanyja volt. Levelezéseiben élethűen ábrázolta a fiatal amerikai állam életét. A történelemben az első asszony volt, akinek egy elnök volt a férje (John Adams, 1797-1801) és egy másik elnök volt a fia (John Quincy Adams, 1825-29). Barbara Bush követte közel kétszáz év után. Több mutatása

Teljes esemény 0

1744. 11. 10. Született Történelem Nő

108 éve

1918 – A fegyverszünet napja, az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás emlékére.

Matthias Erzberger, a német birodalmi gyűlés képviselője és Ferdinand Foch francia marsall, a compiegne-i erdőben egy vasúti kocsiban írta alá a győztes szövetségesek fegyverszüneti feltételeit, amelyek ultimátum jellegűek voltak, azaz tárgyalások nélkül kellett aláírni őket. Célja az volt, hogy lehetetlenné tegyék a németek számára a háború folytatását, valamint nagy mennyiségű hadianyag kiszolgáltatására kötelezték őket. 1918. november 11-én írták alá és hivatalosan ekkor (a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor) értek véget a harccselekmények a nyugati fronton. A háborús cselekmények ugyanakkor nem értek véget teljesen Oroszország és a volt Oszmán Birodalom területén. Több mutatása

Teljes esemény 0

1918. 11. 11. Történelem

500 éve

1526 – Székesfehérvárott királlyá koronázták Szapolyai Jánost.

Mivel az ország két rangidős főpapja, Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek a mohácsi csatában elesett, Podmaniczky István nyitrai püspök végezte a szertartást. Szepesváron született 1487-ben Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő gyermekeként. 1505-ben a köznemesi párt jelölte a trónra, 1511-től erdélyi vajda volt. 1514-ben Temesvárnál megsemmisítő vereséget mért seregével a Dózsa György vezette paraszti hadra, majd kegyetlen kínzások közepette kivégeztette Dózsát és alvezéreit. 1526-ban azon a címen jelentette be trónigényét, hogy az 1505. évi országgyűlés határozata alapján többé idegen királyt nem lehet választani. Ennek alapján hívei az 1526. októberi tokaji országgyűlésen királlyá választották, majd novemberben meg is koronázták. Szembekerült I. (Habsburg) Ferdinánddal, akit decemberben szintén királlyá választottak hívei, 1527. november 3-án pedig megkoronázták. Magyarország két részre szakadt, ettől kezdve állandóan harcban állt I. Jánossal és az őt támogató törökökkel az ország teljes területe feletti uralomért. 1528-ban I. Ferdinánd hadai megszállták az ország nagy részét, I. János Lengyelországba menekült és a török szultántól kért segítséget. 1529-ben Szulejmán Bécs bevételére indult, hadjárata eredményeként visszakapta I. János a Ferdinánd által elfoglalt területeit és Buda várát. A két király egymás ellen folytatott váltakozó sikerű küzdelmét - V. Károly német-római császár ösztönzésére - az 1538-ban megkötött váradi béke zárta le. Elismerték egymás királyságát, az országot a birtokukban lévő területek határán osztották meg, valamint megegyeztek abban is, hogy I. János halála esetén Ferdinánd örökli a királyságát. 1539 végén Erdélyben összeesküvést szőttek I. János ellen. A lázadókat halálra ítélte, de az ítéletnek már nem tudott érvényt szerezni. 1540. május végén agyvérzést kapott. Nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy fia született. Követeket küldött a török Portára, hogy fia, János Zsigmond (II. János) királyságának elismerését kérje. Szászsebesen halt meg július 17-én, Székesfehérvárott temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1526. 11. 11. Történelem Magyar

406 éve

1620 – A Mayflower nevű hajóval megérkeztek Észak-Amerikába az első telepesek.

41 angol puritán szállt partra és kezdett neki a település alapításnak. A puritánok néhány angol kereskedővel együtt szeptember 5-én indultak Southampton kikötőjéből, hogy Virginia angol gyarmaton letelepedjenek. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a Cod-foknál partra szálltak. Kivándorlásuk oka vallási összeütközés volt a presbiteriánusokkal. Az angol presbiteriánus egyház központilag vezetett volt, amely ellentétben állt a puritánok - az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségét hangsúlyozó - elképzeléseivel. A puritánok többsége harcolni akart az angol egyházzal, azonban egy kis csoportjuk az emigráció mellett döntött. Később őket nevezték az Amerikai Egyesült Államok alapító atyáinak. A hajó szeptember 16-án hajózott ki Angliából, és egy kimerítő út után, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod kampós végében. (Provincetown kikötő). Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajó majd a Hudson folyó torkolatánál köt ki, a mostani New York városánál. Azonban a Mayflower eltért eredeti útvonalától, ahogy a tél közelgett és inkább a Cape Cod kikötőben horgonyzott le. Sok történész úgy véli, hogy a partraszállás Cape Cod-nál nem volt véletlen, hiszen az kívül esett az angol Virginia kolónia ellenőrzési területén. 1621. március 21-én minden életben maradt utas, aki a telet a hajón töltötte, partra szállt Plymouthban, és a Mayflower, április 5-én elindult vissza Angliába. Több mutatása

Teljes esemény 0

1620. 11. 11. Történelem Érdekes