507
éve
Történelem kategória
36
éve
82
éve
1944 – Amerikai bombázógépek légitámadást hajtottak végre a hatvani vasútállomás ellen.
Több száz személy vesztette életét, az állomás épülete, a rendezőpályaudvar és a vágányhálózat pedig csaknem teljesen megsemmisült. A támadás során óriási mennyiségű, 291,5 tonna bombát dobtak le a célpontra. Az állomást megkísérelték kiüríteni, a szerelvényeket külső vágányokra húzták. Ángyán Jenő állomásfőnök kerékpáron elmenekült az állomásról. Pálhidy Mihály állomásfőnök-helyettes az utolsó bent maradt szerelvényhez étkezőkocsikat csatoltatott, hogy minél több ember tudja elhagyni az állomás közvetlen területét. Sokan inkább az óvóhelyekre menekültek, de a három óvóhelyből kettő találatot kapott és a bent tartózkodók mind meghaltak. A kihúzott szerelvényeket nem érte el a támadás, ezáltal több száz ember menekült meg. Az utolsó másodpercig intézkedő hatvani MÁV-főtiszteknek, Turay Jánosnak és Szűcs Jánosnak nem maradt idejük elrejtőzni, az egyik bomba az állomás épületében érte el őket. Pálhidy Mihály súlyosan megsérült. Több mutatása
79
éve
1947 – Meghalt Fiorello LaGuardia New York polgármestere (1933-1945).
Családjával 1898-ban Magyarországra költözött. Amerikai konzulátusokon dolgozott Budapesten, Triesztben és Fiumében (Rijeka), mielőtt 1906-ban visszatért az Egyesült Államokba. Tolmácsként dolgozott Ellis Islanden a Bevándorlási Hivatalnál, közben jogot tanult a New York-i egyetemen. 1910-ben felvették az ügyvédi karra, de igazi szerelme a politika volt. 1916-ban haladó republikánusként bekerült a Képviselőházba. Amikor az Egyesült Államok belépett az I. világháborúba, LaGuardia a légierő katonájaként az olasz-osztrák fronton teljesített szolgálatot, majd a fegyverszünet után visszatért a Kongresszusba. Kampányt folytatott a nők szavazati jogáért és a gyermekmunka betiltásáért. 1932-ben George Norrisszal megalkotta a "Norris-LaGuardia Act"-et, amely határozat a sztrájktilalomra vonatkozóan korlátozta a bíróságok hatáskörét. 1933-ban New York City polgármesterévé választották. Az elkövetkezendő tizenkét évben, mint tisztességes, becsületes és rátermett hivatalnok, jó hírnevet szerzett magának. Roosevelt elnök "New Deal" ("új irány") politikájának támogatójaként kiterjesztette a társadalmi-jóléti szolgáltatásokat a városban. 1945-ben ellenezte az újraválasztását, majd 1946-ban az ENSZ egyik hivatalának igazgatója lett. Önéletrajzi regényét "Making of an Insurgent" címmel halála után adták ki 1948-ban. Nevét ma egy nemzetközi repülőtér őrzi New Yorkban. Több mutatása
235
éve
1791 – Megszületett gróf Széchenyi István politikus, író, közlekedési miniszter, a "legnagyobb magyar".
A nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője. Eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője volt. Nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója. Több mutatása
1221
éve
805 – Ábrahám (Aba, Ábrán) kagán-királyt római kereszténnyé keresztelték a Fisha folyónál.
805-ben meghalt az utolsó avar uralkodó Theodorus (Kajd) és Krum bolgár kán legyőzte az avar hadsereget. Új uralkodóház, az Aba és katonasága, a székelyek kerültek uralomra a Kárpát-medencében. Az új uralkodó szövetséget kötött Nagy Károly frank uralkodóval. Ennek kapcsán történt az őskeresztény Ábrahám megkeresztelése római katolikussá. Több mutatása
791
éve
1235 – Meghalt II. András magyar király, akit az elégedetlen főurak az "Aranybulla" kiadására kényszerítettek.
58 éves korában halt meg. 1177-ben született III. Béla magyar király és Chatillon Ágnes hercegnő gyermekeként. Háromszor nősült, 1200 körül vette feleségül Gertrúd merániai hercegnőt, akitől több gyermeke, köztük IV. Béla király és Szent Erzsébet született. 1213-ban Gertrúdot meggyilkolták, 1215-ben II. András újra nősült, Pierre Courtney leányát, Jolantát vette feleségül, akitől egy leánya született. 1233-ban második felesége is meghalt, majd egy itáliai őrgróf leányát, a fiatal Beatrix hercegnőt vette el. Amikor II. András elhunyt, Beatrix gyermeket várt, akit külföldön kellett megszülnie. Az utószülött István herceg származását a magyar udvar sohasem ismerte el, mégis 1290-ben, Kun László meggyilkolása után István fiát hozták haza és ültették a trónra III. Andrásként. 1188-89-ben II. András még gyermekként Halics fejedelme volt. 1196-ban, apja halála után bátyja, Imre lépett a trónra, aki egész uralkodása alatt II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Végre trónra kerülhetett II. András, akit 1205. május 29-én koronáztak királlyá. Az első magyar király volt, akinek koronázási esküt kellett tennie. Uralkodása idején a királyi birtokok mértéktelen eladományozása vette kezdetét, így rendkívüli adó kivetésével pótolta az elveszett birtokokból származó jövedelmet, a pénzrontástól sem riadt vissza. Első felesége, Gertrúd nagy befolyást gyakorolt rá, rokonaival és egyéb idegenekkel töltötte be az ország vezető tisztségeit. 1211-ben behívta a Német Lovagrendet az országba, és letelepítette a Barcaságban. Már 1210-ben szervezkedni kezdtek ellene, végül a király halicsi távollétét kihasználva, a pilisi erdőben meggyilkolták a gyűlölt királynét. 1214-ben a főurak elérték, hogy királlyá koronáztassa Béla herceget (IV. Bélát), akit saját hatalmi érdekeik érvényesítésére akartak felhasználni. 1216-ban másik fiát, Kálmánt Halics királyává tette. 1217-ben hadat vezetett a Szentföldre. Hazatérésekor, 1218-ban anarchikus állapotok uralkodtak az országban, a kincstár teljesen üres volt. 1222-ben az elégedetlen főurak magukhoz ragadták a hatalmat, és kényszerítetteék az "Aranybulla" kiadására. 1224-ben az erdélyi szászok számára adott kiváltságlevelet ("Andreanum"). Uralkodásának utolsó szakaszában állandósult az ellenségeskedése fiával, Béla ifjabb királlyal, aki 1226-ban Erdély hercegeként önálló bel- és külpolitikát folytatott, 1227-ben befogadta és megkereszteltette a kunokat, létrehozta a szörényi bánságot, valamint országos méretekben megkezdte az eladományozott birtokok visszavételét. 1231-ben II. András megújította az "Aranybullá"-t, 1233-ban pedig kénytelen volt elfogadni a "beregi egyezmény"-t, amelyek az egyház hatalmának jelentős megerősödését mutatták. Az egresi (ma Románia) kolostorban temették el. Több mutatása
134
éve
1892 – Megszületett gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Katinka, a "vörös grófnő".
Andrássy Gyulának, a dualizmus első miniszterelnökének az unokája. Károlyi Mihály, a magyar népköztársaság első miniszterelnöke majd köztársasági elnöke felesége, akinek kommunista nézeteit magáénak fogadta el. Önéletrajzi visszaemlékezései két kötetben jelentek meg Együtt a forradalomban (1967) és Együtt a száműzetésben (1969). Életéről 1984-ben a vörös grófnő címmel film készült. Több mutatása
80
éve
1946 – Először indult útjára az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy.
Széchenyi István 55. születésnapján indult el, aki 1846-ra már a Dunán és a Tiszán is gőzhajóforgalmat létesített. A hajót gróf Széchenyi István kezdeményezésére építettek az Óbudai Hajógyárban, a gőzgépét az Angliában található Penn hajógyárból hozták. A Balaton költőjeként is ismert Kisfaludy Károly költő után nevezték el. 1846 és 1887 között volt szolgálatban, menetrend szerinti járatokat teljesített, és teherszállításra is használták, két uszályt építettek hozzá. 1869-ben favázas testét vasra cserélték, majd 1887-ben kivonták a forgalomból, és szétbontották. 2014-ben újra megépítették, mely jelenleg a Balaton egyetlen lapátkerekes hajója, fedélzetén kiállítás is látható, sétahajóként üzemel. Több mutatása
33
éve