Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

469 éve

1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király, aki békekötésekkel szilárdította meg birodalmát.

II. Mátyás I. Mátyás néven német-római császár és cseh király is. A külső helyzetet a törökkel, a belsőt a Bethlen Gáborral megkötött békével rendezte. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1557. 02. 24. Született Történelem Magyar

80 éve

1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentín elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.

Június 4-én lépett hivatalba. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1946. 02. 24. Történelem

640 éve

1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el.

Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották. 1354-ben született Nápolyban Lajos durazzói herceg és Coriglionói Margit hercegnő gyermekeként. II. Károly 8 éves volt, amikor apja meghalt Johanna nápolyi királynő börtönében. A gyámságot Johanna szerezte meg felette, de a pápa kérésére 1364-ben I. (Nagy) Lajos magyar király vette át nevelésének felügyeletét. Lajos király az Anjou-ház durazzói ágáért nem rajongott, de megkedvelte az udvarába került herceget. 1371-ben rábízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. Számos hívet szerzett magának, rászolgált a bizalomra, így 1379-ben a Velencével tárgyaló magyar küldöttség vezetője lett. Jelentős fordulatot hozott életében VI. Orbán pápa döntése, amellyel Nápoly hűbéruraként megfosztotta Johanna királynőt a tróntól. Nagy Lajos király II. Károly javára lemondott a nápolyi örökségről. Rómában 1381 nyarán a pápa III. Károly néven nápolyi királlyá koronázta. Bevonult Nápolyba, fogságba vetette Johannát, majd 1382 májusában megfojtatta. Magyarországon eközben Nagy Lajos halála után, 1382 szeptemberében leánya, Mária került a trónra. Az uralmat lényegében az özvegy királyné, Erzsébet és Garai Miklós nádor gyakorolta. 1385-ben az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyra gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. Holttestét a szentendrei bencés kolostor közelében, egyházi szertartás nélkül temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1386. 02. 24. Meghalt Történelem Magyar

1976 éve

50 – Claudius császár megalapította Köln városát.

Kölnt (eredeti néven: Colonia Claudia Ara Agrippinensium) Claudius római császár alapította negyedik felesége (és egyúttal unokahúga) Agrippina kérésére és tiszteletére. A korábbi Oppidum Ubiorum Agrippina szülővárosa volt, amelyet nagyrészt légiós veteránok laktak, akik római polgárokká váltak. A katonai kolónia önálló bíráskodási jogot és közigazgatást kapott. Több mutatása

Teljes esemény 1

50. 02. 25. Történelem