474
éve
Történelem kategória
383
éve
1643 – Új-Hollandia főkormányzójának beleegyezésével a telepesek lemészárolták a békés algonkin indiánokat.
Willem Kiefft volt Új-Hollandia főkormányzója.
218
éve
1808 – Megszületett Boka Károly cigányzenész, aki a szabadságharc idején Kossuth Lajosnak is kedvenc muzsikusa volt.
Az 1840-es években a zenekara nagy népszerűségnek örvendett Debrecenben. 1845-ben érdemei elismeréséül Debrecen városa polgárai közé iktatta. Több mutatása
211
éve
1815 – Napóleon 1200 emberével elhagyta Elba szigetét, hogy újra meghódítsa Franciaországot.
A Frejust-ben partot ért Napoleon vezette csapat ellen XVIII. Lajos Francia király hadsereget küldött, mely Grenoble térségében találkozott az érkezőkkel. A létszámarány nem kedvezett a volt császárnak, ezért Napoleon kigombolva ingét a serege élén haladva hangos szóval szólította fel a király katonáit hogy ide lőjenek. Egyetlen lövés (pedig az elegendő lett volna) nem dördült el, s Napoleon - igaz, hogy csak 100 napra - de ismét császár lett. Több mutatása
178
éve
127
éve
1899 – Széll Kálmánt választották Magyarország miniszterelnökének, aki 1903.06.27-ig töltötte be tisztségét.
1866-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett a pesti tudományegyetemen. Pályafutását 1867-ben szolgabíróként kezdte Vas vármegyében, 1868-tól a szentgotthárdi, 1881-től a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. A Deák-párt és a Balközép egyesülése után 1875. márciusától 1878. októberig pénzügyminiszteri tisztséget töltött be. Erélyes és takarékos miniszter volt, megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot. 1878-tól mintagazdasággá fejlesztette rátóti birtokát, ahol hírnevet szerzett a szarvasmarha-tenyészetével. 1881-től 1899-ig a Leszámítoló Bank igazgatója, 1886 és 1899 között, majd 1907-től haláláig az általa alapított Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatóságának elnöke volt. 1891 és 1898 között a Millenniumi Országos Bizottság, 1892-től a képviselőház pénzügyi bizottságának, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke volt. 1897 végén, az egyre jobban elmélyülő válság idején ismét aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a Bánffy-kormány bukása után nevezték ki miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1902-ben megkötötte az új gazdasági kiegyezést az osztrákokkal. Kormánya széles körű támogatást élvezett, majd a véderőfejlesztés miatt ismét kiújultak az ellentétek. Rendezni kívánta az újonclétszám megajánlását és az újoncjutalékot, de kísérlete megbukott, így távozott tisztségéből. 1906-ban belépett az Alkotmánypártba, amelynek elnöke lett 1910-ig. 1906-tól alkotmánypárti, 1910-11-ben párton kívüli programmal képviselte a szentgotthárdi választókerületet. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet. 1902-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1902-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
74
éve
165
éve
1861 – Ferenc József kiadta a februári pátenst.
A februári pátens, az egész birodalom működését szabályozó rendelet, centralista elképzelés, németesítés, amely a Habsburgok utolsó sikertelen kísérlete volt arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a hozzájuk tartozó területeket, országokat. Ez a rendelet birodalom egyes tartományaiban elismert helyi országgyűlések fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlést állított. A birodalmi gyűlés 343 helyéből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek pedig 54 jutott. Ez volt a Habsburgok utolsó kísérlete arra, hogy összbirodalmi szinten kormányozzák a családhoz tartozó tartományokat és országokat. A rendelet a Lajtán túli területek számára kedvezőnek bizonyult, hisz útjára indulhatott az osztrák parlamentarizmus, emellett a birodalmi tanácsban többségbe kerültek az örökös tartományok; Magyarországon viszont erőteljes ellenállásba ütközött. Az 1861 tavaszán összeült magyar országgyűlés tevékenysége ezért nem is nagyon állt másból, mint hogy a pátenssel szemben megfogalmazza a dinasztia és Magyarország kapcsolatának lehetséges alternatíváit. Több mutatása
90
éve
1936 – Hitler bemutatta Ferdinand Porsche népautóját, a "Volkswagen"-t, közismert nevén a "Bogarat".
Ferdinand Porsche Hitler felkérésére népautót, azaz Volkswagen-t tervezett, ez lett a később népszerű VW Bogár. A Bogár fejlesztése azonban korábbra nyúlik vissza. Barényi Béla már 1925-ben készített részletes terveket, amit azonban a Porsche család hosszú időn keresztül vitatott, mivel ők Ferdinand Porschét tartották az autó konstruktőrének. Barényi csak az 1953-as bírósági ítélet után tudta szerzőségi jogait és ezzel igényeit érvényesíteni. Vitatott és nem véglegesen tisztázott Ganz József szerepe az "Ős Bogár" fejlesztésében. A Ganz első prototípusát a nürnbergi Ardie gyár építette 1930-ban. Több mutatása
82
éve