421
éve
Történelem kategória
182
éve
1844 – Megszületett szántói Kőrösy József statisztikus, aki sokat tett Budapest közegészségügyének fejlesztéséért.
Eredeti nevén: Hajduska József, 1869-től Kőrösi majd 1875-től Kőrösy, ez utóbbi két változatot egész életében használta. 1896-ban nemesi címet kapott, onnantól használta a szántói nemesi előnevet. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt, statisztikusként elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára. Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért. 1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt. Több mutatása
137
éve
1889 – Megszületett Adolf Hitler.
Braunau am Inn-ben született, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Német kancellár 1933-tól és Führer (vezér) 1934-től haláláig, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP), vezetője. 1925-ben osztrák állampolgárságáról lemondott, német állampolgárságot 1932-ben Braunschweig (ma Alsó-Szászország) tartomány formálisan kinevezett tisztviselőjeként szerzett. Hitler a német történelem leghírhedtebb és legismertebb személye. Németországban az általa megalapított Harmadik Birodalom (1933-1945) nemzetiszocialista diktatúrája alatt valamennyi ellenzéki pártot betiltották, azok tagjait üldözték vagy meggyilkolták. Politikai ellenfeleit, valamint a zsidókat, cigányokat, homoszexuálisokat koncentrációs táborokba záratták. Fajelméleti, szociáldarwinista fejtegetései a mai napig hatással vannak egyes szélsőséges ideológiákra. Kísérlete egy Nagy-Németország létrehozására, először Ausztria annexiójával (Anschluss, 1938), majd Csehszlovákia (1938) és Lengyelország 1939-es lerohanásával a II. világháború kitörésének fő oka volt Európában. Birodalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta a kontinens nagy részét. Kormánya hajtotta végre a holokausztot, melynek során több millióan – főként zsidó, illetve szláv, cigány és más nemzetiségűek – vesztették életüket. Szándéka egy ezer éven át tartó birodalom létrehozására kudarcot vallott, majd a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini föld alatti bunkerében öngyilkos lett. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Kovács Béla kisgazdapárti politikus, földművelésügyi miniszter.
A Tildy Zoltán- és Nagy Ferenc-kormány, majd Nagy Imre második és harmadik kormányának földművelésügyi minisztere. 1947-ben a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba szállították, és évekig ismeretlen helyen tartották fogva. Ez az esemény kijózanítólag hatott számos magyar politikusra, akik előtte még bíztak a magyar politikai rendszer demokratikus úton maradásában, mások számára pedig bizonyítékot jelentett a kommunista egyeduralom bekövetkeztére. Több mutatása
106
éve
1920 – Megkezdődött a hetedik újkori Nyári Olimpia Atwerpenben.
Miután 1916-ban Berlinben az I. világháború miatt elmaradt a hatodik újkori Olimpia, a sorozat 1920-ban Atwerpenben folytatódott. A rendezést még 1912-ben Budapestnek ítélte a NOB, de a háborúban vesztes oldalon álló Magyarország helyett végül Belgium rendezhette a játékokat. A vesztes központi hatalmak országainak sportolói nem is vehettek részt ezen az Olimpián, de így is 29 nemzet 2543 férfi és 64 női sportolója 21 sportágban 152 aranyéremért küzdött. Furcsa módon épp ezen a kirekesztő, nem túl békés Olimpián jelent meg először az ötkarikás olimpiai zászló, itt röptettek először békegalambokat, és itt tettek először olimpiai esküt a résztvevő sportolók. Az antwerpeni, rendezés tekintetében kudarcnak ítélhető Olimpia főhőse a finn csodafutó, Paavo Nurmi lett három aranyéremmel. Rajta kívül az olasz Nadi Nadio vívónak jártak csodájára, aki az újkori olimpiák történetében elsőként gyűjtött össze egy játék alatt öt aranyérmet: kettőt egyéniben, hármat csapatban. Több mutatása
71
éve
1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított.
A minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét. 1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950. nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955. 04. 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlása mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956. 10. 23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása
244
éve
1782 – Óvoda nap
Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének emlékére tartják ezen a napon az "óvoda napot". 1831. és 1836. között Svájcban tevékenykedett, különböző iskolákat alapított és részt vett a népiskolai tanárképzésben. Felismerte a jelentőségét az iskola előtti nevelésnek, amely a gyermekek tevékenységi hajlamát ösztönzi. 1837-ben létesítette kisgyermekek részére az első "Gondozó-, Játék- és Foglalkoztató Intézetet" a türingiai Blankenburgban, amelyeket 1840-től óvodáknak nevezett el. Több mutatása
507
éve
1519 – Hernán Cortés spanyol felfedező Mexikóba érkezett, hogy meghódítsa az aztékok birodalmát.
Neve szerepel még így is: Hernando Cortez, a konkvisztador Az aztékok birodalmát az Aranyországnak tartották. Települést hozott létre "Az igaz kereszt városa", Villa Rica de Vera Cruz néven. Az azték uralkodó, II. Montecuma Hokojocin tudomására jutott a partraszállás, aki azt hitte, hogy istenük Kecalkoatl, a Tollas Kígyó tért vissza, és szenvedést, nyomort hoz rájuk. Ezért, hogy távol tartsák a fővárostól az istent, pompás ajándékokat küldtek elé, ami csak fokozta a spanyol hódítók kapzsiságát. Több mutatása
227
éve
1799 – Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.
Neve más írásmódokkal: Mihajlo Stančić, Stancsics Mihál. Írói álneve: Andorlaki Máté. Az első szocialista politikusok egyike.
216
éve