Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

54 éve

1972 – 98 éves korában meghalt Istók János szobrász (Bem apó szobra, Bem tér, Budapest).

A két világháború közti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott köztéri szobrásza volt. Legismertebb alkotásai: "A Magyar Nemzeti Múzeum száz éves fennálásának emlékéül" Széchenyi Ferenc múzeumalapító szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Bem Apó kétszeres életnagyságú szobra a Bem téren, ahol 1956-os események, és a megemlékezések kapcsán lezajlott felvonulások, tüntetések voltak. Fekvő kutya, (kő, Fővárosi Állat- és Növénykert, eredetileg Budapesti Vidám Park). Több mutatása

Teljes esemény 0

1972. 02. 22. Meghalt Történelem Alkotás Magyar

121 éve

1905 – Létrejött a Rotary Club, a világ legelső, szolgáltató klubokat magában foglaló szervezete.

Az Amerikai Egyesült Államok Illinois államában, a Rotary Club of Chicago megalakulása volt az első. Paul Percy Harris ügyvéd alapította a Rotaryt, amely világszerte olyan üzletemberek és szakemberek szervezete, akik az emberbaráti segítség fontosságában hisznek, minden szakmában magas etikai normákat állítanak, a békére való törekvést és a nemzetek közötti jó viszonyt támogatják. 149 országban és 39 földrajzi körzetben 26.500 Rotary Clubnak közel 1,2 millió férfi és nő tagja van. Az együttműködés baráti légkörében egyesíti a különböző nemzetiségű, hitvallású és politikai meggyőződésű embereket, akik készek vállalni a humanitárius szolgálatot, magas etikai alapelveket követnek szakmai és magánéletükben egyaránt, arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jószándék. A Rotary Clubokban a rotaristák baráti összejöveteleiken ezeket az ideálokat ápolják, az egyes rotaristák ezeket az ideálokat képviselik és ezek szerint élnek. A Rotary célja a segítőkészség a mindennapi életben ("Service Above Self"), amit 1. a barátság ápolásával, amely mások számára alkalmat ad hasznosnak bizonyulni, 2. a magán- és hivatásos életben a magas etikai alapelvek, valamint minden, a közösség számára hasznos tevékenység értékeinek elismerése által, 3. valamennyi rotarista felelősségteljes magán, hivatásbeli és nyilvános tevékenységének támogatásával, 4. a jó szándék ápolásával, amely a népek közötti megértést és békét szolgálja olyan dolgozó férfiak és nők világközössége által, akiket a segítőkészség ideálja egyesít igyekszik elérni. Magyarországon az alakuló ülés 1925. október 30-án volt Budapesten. Ekkor jött létre az a mag, amelyből kialakult a magyar Rotary. Vidéken először az egyetemi városok körül alakultak klubok, amelyek szervezését, köztük a pécsiét, a budapesti klubra bízták. A pécsin kívül ekkor még Debrecenről és Szegedről volt szó. 1935-ben vált önálló districtté Magyarország, 82. a Rotary districtek sorában. Az alábbi 12 klubból állt 391 taggal: Budapest, Nyíregyháza, Debrecen, Orosháza, Győr, Pécs, Gyula, Szeged, Hódmezővásárhely, Szolnok, Miskolc, Szombathely. 1941-ben 15-re gyarapodott a magyar klubok száma: Kassával, Kolozsvárral és Ungvárral. Az eddig ismert nyilvántartások szerint - a zürichi Rotary-Office adatai alapján - Magyarországon 1941-től nem volt kimutatható Rotary-tevékenység. Ennek oka ismeretlen, mivel a belügyminisztériumi közlönyökből az derül ki, hogy hivatalosan csak 1944-ben oszlatták fel a Rotary Clubokat. A Rotary-tevékenység tehát 47 éven keresztül, 1942-től 1989-ig szünetelt Magyarországon. Az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltozás teremtett lehetőséget arra, hogy megalakuljanak, újjáalakuljanak a civil szervezetek. Az 1988-tól összetartó provizórikus budapesti rotaristák Dr. Dán Jenő ügyvéd kezdeményezésére hamarosan legális Rotary Clubot alakítottak RC Budapest néven. Az első charterre 1989. június 25-én került sor, Royce Abbey világelnök átadta az Alapító Oklevelet dr. Dán Jenő alapító elnöknek. Ezután megkezdődött Budapesten és vidéken a Rotary Clubok szervezése. Több mutatása

Teljes esemény 0

1905. 02. 23. Történelem

94 éve

1932 – Budapesten 81 éves korában meghalt Lukács László, aki 1912-13-ban Magyarország miniszterelnöke volt.

1873-ban a kolozsvári tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, majd hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban és Németországban. 1874 és 1876 között a győri jogakadémián vállalt tanári állást. 1877-ben, apja halála után, Zalatnán átvette a család aranybányájának vezetését, és a Szabadelvű Párt programjával képviselői mandátumot szerzett a magyarigeni választókerületben. 1887-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki a Pénzügyminisztériumban, de hamarosan lemondott állásáról és az abrudbányai választókerületben lett kormánypárti képviselő. 1893-tól pénzügyminiszteri államtitkár volt, 1895-től 1905-ig a pénzügyminiszteri tisztséget töltötte be különböző kormányokban. 1896-tól Eger, 1901 és 1906 között Körmöcbánya kormánypárti országgyűlési képviselője volt. 1903-ban kapott először miniszterelnöki megbízást, de nem vállalta a kormányalakítást. 1906-tól 1910-ig, a koalíció kormányzása idején visszavonult a politikai élettől. A koalíció bukása után ismét miniszterelnöknek jelölték, de kinevezése ismét meghiúsult az ellenzék heves ellenállásán. 1910. januárjától 1912. áprilisig gróf Khuen-Héderváry Károly második kormányának pénzügyminisztere, valamint 1911. májusától októberig kereskedelemügyi miniszter is volt. 1910 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt vezére és pártja programjával a nagyenyedi választókerület országgyűlési képviselője volt. Khuen-Héderváry kormányának bukása után, 1912.04.22-én kinevezték miniszterelnökké, valamint a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A pénzügyekhez kitűnően értett, de nem rendelkezett átfogó kormányzati elképzeléssel, fenntartási nélküli végrehajtója volt gróf Tisza István politikai akaratának. Az általános, egyenlő és titkos választójog megakadályozását célzó választójogi törvényjavaslatával kiváltotta az ellenzék, a baloldal és a nemzetiségek heves támadásait. Ebben a politikai helyzetben, 1913 tavaszán vádolta meg Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő a miniszterelnököt, és "Európa legnagyobb panamistájá"-nak nevezte. Állítása szerint 1910-ben Lukács László pénzügyminiszterként 4,5 millió koronát kapott a Magyar Banktól állami megrendelések biztosításáért cserébe, amelyet választási célokra használt fel. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, akit a bíróság első fokon el is ítélt, de a királyi tábla megsemmisítette az ítéletet. A másodfokon eljáró budapesti törvényszék bizonyítottnak találta a vádakat, így felmentette a képviselőt. Lukács az ítélet után, 1913.06.10-én lemondott miniszterelnöki tisztségéről. 1918-19-ben, a forradalmak és a Tanácsköztársaság idején zaklatásoknak volt kitéve, 1920-ban ismét visszavonult a politikai élettől, de a Nemzeti Társaskör és a Nemzeti Polgári Párt elnökeként nem szakadt el tőle teljesen. 1921-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja volt, 1927-ben Horthy Miklós kormányzó kinevezte örökös felsőházi taggá. 1896-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1899-ben a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 02. 23. Meghalt Történelem Magyar

35 éve

1991 – Az USA bejelentette, hogy megkezdődött a szövetségesek szárazföldi offenzívája az iraki haderők ellen.

George H. W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke jelentette be. Öthetes légiháború után indult meg a száraföldi hadművelet az Irak által megszállt Kuvait felszabadítására. Az offenzívát Norman Schwarzkopf vezette, akinek a katonái az iraki hadsereget valósággal legázolták. Ez volt a legnagyobb szabású katonai akció a II. világháború óta. Néhány napos harc után felszabadult a lángoló olajkutak füstjétől borított Kuvait. Bush elnök február 28-án jelentette be a fegyverszünetet, amely áprilisban lépett életbe. Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 02. 23. Történelem