Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

80 éve

1946 – Háborús főbűnösként kivégezték az 54 éves Imrédy Béla volt miniszterelnököt.

A budapesti Markó utcai fegyház udvarán végezték ki. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, utána Nyugat-Európában tett hosszabb külföldi tanulmányutat. Az I. világháborúban az 5. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként teljesített katonai szolgálatot. 1915-től pénzügyi gyakornokként dolgozott, 1918-ban pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-től a Pénzügyminisztérium tisztveselője volt, 1921-ben kinevezték pénzügyi titkárrá. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. Gyors előrejutását Weiss Fülöp pártfogásának - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének - köszönhette. 1926-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesként, majd a közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt vezette, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett. 1928 és 1932 között szakértőként vagy tanácsadóként képviselte Magyarországot több nemzetközi gazdasági konferencián. 1932-ben Gömbös Gyula "Nemzeti munkaterve" és kormányprogramja gazdasági-pénzügyi vonatkozásait dolgozta ki, októberben a Gömbös-kormány pénzügyminisztere és legbefolyásosabb tagja lett. Legjelentősebb intézkedésével rendezte a gazdák adósságát és védelmet nyújtott a parasztgazdaságoknak. 1933-ban kormánypárti programjával országgyűlési képviselővé választották a jászberényi választókerületben, 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, a felsőház tagja lett. Bankelnökként fő feladatának tekintette az ország fizetési mérlegének egyensúlyát és a bank devizakészletének növelését. Az ország gazdaságpolitikájának egységes irányítására 1938.03.09-én kinevezték tárca nélküli közgazdasági miniszterré, majd Darányi Kálmán lemondása után, május 14-én a miniszterelnöki székbe került. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a külügyminiszteri tisztséget. 1938-39-ben a kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. 1938. május végén a keresztény középrétegek igényeinek kielégítésére, a zsidó nagytőke érdekei mellett elfogadtatta az országgyűléssel a Darányi-kormány által kidolgozott I. zsidótörvényt, valamint megtiltotta a közalkalmazottaknak, hogy az MSZDP és a Nyilaskeresztes Párt tagjai legyenek. Az államrend felforgatására irányuló tevékenység vádjával letartóztatták és 3 évi fegyházbüntetésre ítélték Szálasi Ferencet. 1938. augusztusában Horthy Miklós kormányzóval látogatást tett Németországban, amely döntő hatással volt politikai nézeteinek a szélsőjobboldal felé fordulásában. Ettől kezdve külpolitikáját a németbarátság, belpolitikáját a diktatúra kiépítésére irányuló törekvés, a parlamentarizmus megszüntetése jellemezte. 1938. novemberében 62 képviselő lépett ki a kormánypártból a házszabályok tervezett megszigorítása miatt, így leszavazták a miniszterelnököt, aki - mivel más lehetőség nem volt - a helyén maradt és programjának megvalósításába kezdett. Engedélyezte a magyarországi németek összefogó nyíltan náci szervezet, a Volksbund működését. Tovább erősítette németbarát politikáját az első bécsi döntés, amelynek értelmében visszacsatolták Szlovákia magyar lakta területeit. 1939.01.06-án megalapította a fasiszta típusú Magyar Élet Mozgalmat. Az alkotmányvédők Imrédy haladéktalan leváltását követelték, aki végül februárban benyújtotta lemondását. Pécs képviselőjeként, kormánypárti programmal még 1939-ben bekerült a parlamentbe, nem tudott belenyugodni vereségébe és a hatalom elvesztésébe. 1940. október elején kilépett a kormánypártból és megalapította a nyíltan szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját, amelynek célja a magyar állam náci jellegű átszervezése volt. A németekkel és a magyarországi nyilas pártokkal létesített kapcsolatot, 1940-től pártja országgyűlési képviselője volt. Magyarország német megszállása után miniszterelnöki kinevezése Horthy elenállásán megbukott, így Sztójay Döme kormányának tárca nélküli közgazdasági minisztere lett, valamint 1944. májusától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke. 1944.10.16-án támogatta a nyilasok hatalom átvételét, majd a háború végén Németországba menekült. 1945.10.03-án az amerikaiak visszaszállították Budapestre, ahol a Népbíróság november 23-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, amelyet golyó általi halálra változtattak a feljebbviteli tárgyaláson. Több mutatása

Teljes esemény 1

1946. 02. 28. Meghalt Történelem Magyar

512 éve

1514 – Dózsa György párbajban legyőzte epeirosi Ali-t, s ezzel megmentette Nándorfehérvárat.

1514 februárius 28-án, húshagyó kedden történt a párviadal, a Nándorfehérvár alatt elterülő mezőn. Rövid küzdés után Dózsa egy óriási csapással levágta ellenfele jobb karját, majd kivégezte. A törökök futásnak eredtek, és Nándorfejérvár környéke a törököktől ez egyszer megszabadult. Több mutatása

Teljes esemény 1

1514. 02. 28. Történelem Magyar

127 éve

1899 – Meghalt gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.

Eberhardban (Pozsony vármegye) 90 éves korában halt meg. Tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1823 és 1826 között. 1826-tól 1840-ig a bécsi magyar kancellárián volt tisztviselő. Az 1839-40. évi országgyűlésen tűnt fel, és a felsőtáblán a konzervatívok egyik vezére lett. 1840-től a királyi kúrián táblabíró, 1844 novemberétől a bécsi magyar kancellárián alkancellár, majd másodkancellár, 1847 novemberétől 1848 márciusáig első kancellár volt. A reformellenzék háttérbe szorítására az egész országban kiépítette az adminisztrátori rendszert, az 1846-ban létrejött Konzervatív Párt egyik vezéralakja volt. 1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésekor mondott le kancellári tisztségéről, szervezkedett a forradalom ellen, és a bécsi udvart támogatta a szabadságharc idején is. 1849 februárjában elnöke lett egy magyar főurakból álló szervezetnek Bécsben. 1852-ben feliratban kérte, hogy a császár állítsa helyre az ország területi egységét, az forradalom előtti kormányszervek működését, és engedélyezze a magyar nyelv használatát az ország belső ügykezelésében. I. Ferenc József az "Októberi Diploma" kihirdetése után, 1860 novemberében nevezte ki országbíróvá. 1861 áprilisában királyi biztosként nyitotta meg az országgyűlést Budán. Az 1848 előtti alkotmány helyreállítását szorgalmazta, 1862 végén kiegyezési tervet készített, amelyet elutasított a császár, és 1863 áprilisában országbírói tisztségéről is leváltota. 1865-től országgyűlési képviselőként vett részt a kiegyezés előkészítésében, 1885-től a főrendiház tagja volt, cászári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos. 1858-tól igazgató tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Több mutatása

Teljes esemény 0

1899. 02. 28. Meghalt Történelem Magyar

35 éve

1991 – Véget ért a (II.) Öbölháború Kuvaitnál.

Az öbölháború az 1991. január 16-ától 1991. február 28-áig tartó fegyveres konfliktus volt a Perzsa-öbölben, melyben az ENSZ koalíció felszabadította az Irak által megszállt Kuvaitot.Korábbi – 1990-es évekbeli – szakirodalmakban az öbölháború szót rendszerint az 1980–1988 között lezajlott Irak–Iráni háborúra használták és ezt a 1991-est pedig számozással látták el, azaz a II. öbölháború néven nevezték. Később ezt a háborút emlegetik számozás nélkül Öbölháborúnak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1991. 02. 28. Történelem Katasztrófa