145
éve
Történelem kategória
119
éve
1907 – Megszületett Barényi Béla feltaláló, mérnök, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.
"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása
106
éve
1920 – A Nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst.
Egy törvénycikk értelmében a kormányzó sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. 1920.03.10-én Simonyi-Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnökké Horthy Miklós. Több mutatása
209
éve
154
éve
1872 – Létrejött a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park.
A 8980 négyzetkilométeren elterülő park Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás -hegységben található.Amerika őslakói sok ezer éven át éltek, vadásztak, halásztak ezen a területen.A fehér emberek azonban folyamatosan húzódtak nyugat felé, így az elszigetelt terület veszélybe került. A telepesek nemcsak az ott élő indiánokat szorították ki, de a növény- és állatvilágban is jelentős károkat tettek. A lelkes természetvédők ezért a Yellowstone védetté nyilvánítását követelték.A washingtoni képviselők nyomására az amerikai kongresszusban megszületett a döntés a prémvadászoktól, aranyásóktól, letelepedőktől óvott nemzeti park létrehozására, melyet Ulysses Grant amerikai elnök 1872. március 1-én aláírásával törvényesített.A Yellowstone így lett a világ első nemzeti parkja. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Jichak (Yitzhak) Rabin, Izrael egykori miniszterelnöke, aki 1994-ben Nobel-díjat kapott.
Tel-Avivban nőtt fel, tanulmányait a Kadourie Mezőgazdasági Iskolában végezte. 1941-ben csatlakozott a Palmahhoz (Plugot Mahac = Rohamosztagok) és részt vett a szövetségesek által megszállt Szíria elleni hadműveletben, majd a parancsnokhelyettese lett annak az alakulatnak, amely 1945.10.10-én megpróbált 208 "illegális" zsidó bevándorlót kiszabadítani az angolok Cipruson található táborából. Ezért letartóztatta a palesztinai brit rendőrség, és nyolc hónapot töltött Rafán, őrizet alatt. Közvetlenül a Függetlenségi Háború előtt a Palmah második dandárjának parancsnokává nevezték ki, 1948. áprilisában a Jeruzsálem védelmével megbízott erők parancsnoka lett. Kidolgozta Ramle és Lod elfoglalásának tervét, amely a Jeruzsálemhez vezető korridort szélesítette, 1949-ben pedig a Rodosz-szigetén zajló fegyverszüneti tárgyalásokon vett részt. 1953-ban az Izraeli Hadsereg Angliába küldte tanulni a Chamberly Staff College-ba, Angliába. 1956-ban az Izraeli Északi Parancsnokság vezetője, később a vezérkar operatív főnöke lett. 1960-tól helyettes vezérkari főnök, majd vezérkari főnök lett. Az 1967-es "hatnapos háborúban" az akkori Egyesült Arab Köztársaságot annak legerősebb pontjain támadta, menekülési útvonalait elvágta. 1968-ban, a sikeres háború után kinevezték Izrael amerikai nagykövetének. 1973-tól munkapárti képviselőként a Kneszet sorait erősítette, 1974. áprilisában ügyvezető miniszterelnök lett, a lemondott Golda Meir utódaként. Miniszterelnöksége alatt 1975. novemberében az ENSZ az arabok nyomására a cionizmust "rasszizmusként" bélyegezte meg, és a visszavonásig, 1991-ig ez a döntése érvényben maradt. 1976.03.30-án összecsaptak az izraeli rendőrök a galileai földkisajátítások ellen tüntető arabokkal, több arab életét vesztette. Ezután a palesztinok március 30-át elnevezték a "Föld Napjának", és rendszeres tüntetéseket tartanak ezen a napon. A terrorista merényletek tovább folytatódtak: 1974-ben Maalotban a PFSZ emberei meggyilkolták egy izraeli iskola huszonkét tanulóját. 1976 nyarán arab terroristák eltérítettek egy Tel-Avivból Párizsba tartó repülőgépet, majd a nem zsidó utasok elengedése után az ugandai Entebbébe vitték, de izraeli kommandósoknak (Joni Netanjahu parancsnoksága alatt) sikerült az utasokat kiszabadítani és Izraelbe vinni. A bravúros akcióval Izrael elnyerte az egész világ szimpátiáját, és erősítette a zsidó szolidaritást. 1984-től 1990-ig Rabin a védelmi miniszteri posztot, 1992. februárjától a Munkapárt elnöki tisztét is betöltötte. A Likud választási bulásával, 1992. júniusától ismét miniszterelnök és védelmi miniszter lett. A Samír-kormány engesztelhetetlen PFSZ-ellenes politikáját hibának tekintette, tárgyalásokat kezdeményezett Jasszer Arafattal, a palesztin vezérrel. 1993. szeptemberében a Washingtonban aláírt alapelvekről szóló megállapodást Rabin miniszterelnök és Jasszer Arafat hitelesítette, ezért mindketten béke Nobel-díjat kaptak. 1994. májusában, Kairóban, Hosni Mubarak egyiptomi elnök jelenlétében ismét egyezményt írtak alá, amely megteremtette a gázai és ciszjordániai hatókörrel létrejött Palesztin Autonómia intézményét. Gázából és a ciszjordániai Jerikóból teljesen kivonult az izraeli hadsereg. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet bombamerényletei azonban állandóan felborították a béketárgyalásokat. 1994. októberében több mint húsz embert robbantott fel egy palesztin öngyilkos merénylő egy ramat-gani buszon. Rabin és külügyminisztere, Simon Peresz ment tovább a maga útján, 1994.10.26-án aláírták Izrael és Jordánia közötti békeszerződést, Izrael néhány földterületet visszaadott az Arava völgyében. Nem sokkal utána a marokkói Casablancában közel-keleti gazdasági csúcsértekezletet tartottak mintegy 2500 izraeli, arab, amerikai és európai pénzügyi és politikai vezető részvételével. 1995. januárjában palesztin szélsőségesek ismét öngyilkos merényletet követtek el Netanja közelében, ahol huszonkilencen lelték halálukat. Rabin erélyesen követelte Arafattól, hogy az iszlám fundamentalistákat tartóztassa le, amelyet meg is tett. Végül 1995.09.28-án Washingtonban aláírták az úgynevezett Oslo II megállapodást. Ez a Nyugati-Part (Ciszjordánia) területét A (7 arab város palesztin ellenőrzés alá kerül) B (közös izraeli-palesztin ellenőrzés) és C (izraeli ellenőrzés alatti) zónákra osztotta, így még több terület került palesztin kézbe. Azonban az izraeli jobboldali ellenzék egyre erősebben bírálta a politikáját, 1995. novemberében egy tüntetésen Rabint SS-egyenruhában ábrázolták. Még részt vett egy Ammanban megrendezett gazdasági csúcskonferencián, amely a casablancai folytatása volt, és hordozta az "új Közel-Kelet" ígéretét. November 4-én Tel-Avivban, egy békegyűlésen egy zsidó szélsőséges meggyilkolta. Izraelt megrázta a gyilkosság, és lakosságát egy rövid időre egységbe forrasztotta: másnap a Kneszet előcsarnokában egymillió ember akarta megtekinteni Rabin felravatalozott holttestét Több mutatása
895
éve
1131 – 30 éves korában meghalt II. István magyar király, akit 4 éves korában koronáztak királlyá.
Apja, Könyves Kálmán koronáztatta meg. Könyves Kálmán öccsével, Álmos herceggel szemben biztosította a trónt fia számára, amikor 1105-ben királlyá koronáztatta. 1115-ben az ellene lázadó Álmost, aki nem adta fel utódlási terveit, a végleg türelmét vesztett Kálmán megvakíttatta Bélával (a későbbi II. Béla) és fő híveivel együtt. II. István apja halála után, 1116 februárjában foglalta el a trónt. Külpolitikáját súlyos kudarcok jellemezték: 1116 májusában vereséget szenvedett I. Vladiszlav cseh fejedelemtől, 1118-ban a Velence elleni háborúban, majd az osztrák őrgróftól. 1124-25-ben ismét Velencével háborúzott sikertelenül, szinte minden szomszédjával rossz viszonyba keveredett. Álmos az 1120-as évek közepén összeesküvést szőtt ellene, így külpolitikai sikertelenségeit súlyosbította az ország belső helyzetének ingatagsága is. Az összeesküvés elfojtása után nagybátyja Bizáncba menekült, ezért II. István fellépett Bizánc ellen is. Nyugati szomszédaival kiegyezett, hogy biztos hátvéddel indíthasson háborút. 1127-ben nagy pusztítást vitt végbe a bizánci határterületen. Rá egy évre a császár megsemmisítő vereséget mért rá Haram váránál, és az ország déli vidékét elpusztította. II. Istvánnak fia nem született, 1127-ben nővérének fiát, Sault jelölte ki örököséül. 1128-ban az idegen bizalmasok miatt elégedetlenkedő magyar főurak nagy része ellenkirályként léptette fel vele szemben Bors ispánt és Ivánt. Brutális módon számolt le a lázadókkal, majd amikor megtudta, hogy unokatestvére, a vak Béla a pécsváradi monostorban rejtőzik, magához vette és örökösévé tette. Összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. 1131 elején II. István vérhasban megbetegedett, és rövidesen elhunyt. Váradon temették el. Több mutatása
570
éve
1456 – Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király, I. Ulászló néven Csehország királya.
Lajos nevű fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, amellyel 1490. július 12-én Székesfehérvárott megkoronázták. Tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken többször is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514 tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára. Több mutatása
464
éve
1562 – A vassy-i vérfürdővel megkezdődtek a francia vallásháborúk.
A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához szolgált ürügyül, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta. Több mutatása
461
éve