427
éve
Történelem kategória
112
éve
1914 – Meghalt báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok.
Bécsben 81 éves korában halt meg. 1905-ben Ferenc József nevezte ki a "darabontkormány" élére. 1851-ben végzett a bécsújhelyi katonai akadémián, ahol hadnaggyá avatták, majd 1852-ben főhadnagy lett. A Hadiiskola elvégzése után, 1857-től a vezérkarnál teljesített szolgálatot. 1859-től kapitányként az olasz-francia-piemonti háborúban vett részt, ahol a solferinói ütközetben kitüntette magát, 1860-ban kamarási méltóságot kapott, 1862-ben osztrák bárói rangra emelték. 1864-ben a Dánia elleni háborúban harcolt, 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, 1868-tól alezredes és a 32. gyalogezred, majd a 72. tartalékos ezred parancsnoka volt. 1872-ben került át a magyar honvédséghez ezredes dandárparancsnokként. 1872-től honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1884. októberétől honvédelmi miniszter volt, 1885-ben a főrendiház tagjává választották. 1875-ben elnyerte a magyar báróságot és vezérőrnaggyá léptették elő, 1884-ben altábornagy, 1887-ben a szegedi gyalogezred parancsnoka, 1890-től táborszernagy lett (1908-ban minősítették át gyalogsági tábornokká). 1887-ben kormánypárti programmal Budapest I. választókerületében képviselői mandátumot szerzett, amelyet az 1892. évi választásokon az ellenzék sikeresen megtámadott, így ismét a főrendiház tagja lett. Honvédelmi minisztersége idején rövidebb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1896-tól 1906-ig Temesvárt képviselte az országgyűlésben kormánypárti programmal. Mivel személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bizalmát élvezte. A haderő állandó vitája miatt 19 év után, 1903. júniusában távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről. 1904. októberében a magyar darabont testőrség kapitányává nevezte ki a király. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új parlamenti többségből jelölt ki miniszterelnököt. Célja az volt, hogy megtörje a nemzeti koalíció ellenállását, és ezzel a feladattal Fejérváry Géza bárót bízta meg, akit június 18-án nevezett ki miniszterelnökké. Betöltötte a király személye körüli és 1906. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is. Az ellenzék hajthatatlansága miatt 1905. 09. 12-én lemondott és ügyvezetőként maradt hivatalban. Azonban Ferenc József nem engedett és október 16-án ismét kinevezte. Ekkor már felhagyott az udvar és az új parlamenti többség közötti közvetítéssel, hatalmi bázisának megteremtésére törekedett. Október 30-i értekezletén a Szabadelvű Párt kormányának programját ellenezte, valamint elutasította hatalmi törekvéseit. "Nemzeti ellenállás" bontakozott ki, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak létre. Az ellenzék végül feladta eredeti programját és Fejérváry Géza közvetítésével kiegyezett az udvarral, 1906. 04. 08-án, a "darabontkormány" elnökének lemondásával végre hatalomra jutott. Fejérváry ismét a darabont testőrség kapitánya lett, majd 1912. decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. 1859-től a Mária Terézia katonai rend lovagja (1909-ben a gyémántokat is megkapta hozzá), 1896-tól kancellárja volt. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1901-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
163
éve
1863 – Londonban meghalt Kmetty György honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.
Kmetty Budavár bevételénél hadtestparancsnokként szerzett érdemeket, de más csatákban is felfigyeltek bátorságára, parancsnoki és hadvezetési képességeire. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, és Iszmail - Ismail pasa néven, dandártábornokként harcolt. Irodalmi hírnévre is szert tett pamfletjével, amelyben Görgei Artúr emlékiratát bírálta. Több mutatása
52
éve
1974 – Portugáliában "a szegfűk forradalma" idején megdöntötték a fasiszta rendszert.
A hadsereg kezdeményezésére, a tömegek részvételével zajlott a forradalom. António Sebastiao Ribeiro de Spínola, a Fegyveres Erők Mozgalom ellenzéki csoport vezetőjeként, vértelenül lezajló, győztes katonai puccsal megdöntötte Marcelo José Caetano diktatórikus rezsimjét. Héttagú katonai testület alakult, Spínola tábornokkal az élén, amely megszüntette a sajtócenzúrát, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, feloszlatta az állambiztonsági rendőrséget, valamint engedélyezte a pártalakulásokat. Párizsi száműzetéséből ekkor tért haza Mario Soares, a Szocialista Párt főtitkára. Thomaz volt elnököt és Caetano miniszterelnököt pedig száműzték Madeira szigetére. A kormányzat felvette a kapcsolatot a gyarmatokon - Angolában, Mozambikban és Bissau-Guineában - tevékenykedő függetlenségi, ellenállási központokkal. Május 15-én Spínolát a katonai tanács elnökké választotta. Több mutatása
16
éve
2010 – Megtartották a 2010-es országgyűlési választások második fordulóját.
Az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 64,20%, a másodikban 46,64% volt.A választások után a Fidesz-KDNP alakított kormányt. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Horn Miklós pedagógus, a Budapesti Gazdasági Főiskola főigazgatója, politikus.
Bécsben született. A Demokratikus Koalíció alapító tagja volt.
40
éve
1986 – Csernobilban gőzrobbanás következtében radioaktív sugárzó szennyeződés került a levegőbe.
Csernobil város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, – fehérorosz határ közelében (é. sz. 51° 16" 0', k. h. 30° 13" 60'). A város nevének jelentése: fekete üröm. Csernobil a középkortól lakott terület, a 19. századtól fogva fontos közlekedési és kereskedelmi központ volt. A várost a tőle 15 kilométerre északra elhelyezkedő Csernobili atomerőműben 1986. április 26-án a bekövetkezett baleset tette világszerte ismertté. Csernobilban nem nukleáris robbanás történt, hanem gőzrobbanás, aminek az oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája, és a hozzá kapcsolódó emberi hozzá nem értés és felelőtlenség együttes hatása. A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és több biztonsági rendszer szabályellenes kikapcsolása okozta. Ezért robbant le a reaktortartály teteje, és ennek valamint a hűtés hiánya miatt bekövetkezet grafittűznek a következménye a légkörbe kijutott sugárzó izotópok tömege és szétszóródása. A baleset után a radioaktív sugárzás, illetve a nyitott reaktormaradvány közelsége miatt 1986. május 2-án döntötték el a város kb. 12500 lakójának kitelepítését. A szerencsés időjárási viszonyoknak köszönhetően a város - az erőműhöz való közelsége ellenére - csak enyhébb mértékben szennyeződött. A mentesítéshez kapcsolódó járműforgalom miatt a város nyugati oldalán elkerülő utat építettek. 1986 nyarán-őszén Csernobil területén jelentős sugármentesítést végeztek annak érdekében, hogy a város adminisztratív központként továbbra is használható legyen. A városban az utolsó jelentős nyilvános esemény az erőműbaleset felelőseinek bírósági tárgyalása volt, 1987. június 7. és 1987. július 27. között. Több mutatása
1905
éve
121 – Megszületett Marcus Aurelius a filozófus császár.
Antoninus Pius császár halála után két császár került uralomra Rómában. Marcus Aurelius, Antoninus Pius örökbefogadott fia, Lucius Verust, adoptált fivérét tette társuralkodójává. Marcus Aurelius a Római Birodalom határai védelmében sikeres harcokat vívott délkeleten a parthusok (162-166), majd a Duna-határon a germán markomannok (167-től) támadásai ellen. Több mutatása
131
éve
1895 – Megszületett Rudolf Hess német politikus.
1920-tól Hitler személyi titkára. Az 1923-as sikertelen puccskísérlet után Hitler a börtönben neki mondta tollba a Mein Kampf-ot. 1934-től a Führer helyettese, birodalmi miniszter. 1941-ben Skóciába repült, hogy egy különbéke lehetőségéről tárgyaljon, de letartóztatták. 1946-ban a nürnbergi per során háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1987-ben a Spandauban lévő börtön egyedüli lakójaként öngyilkosságot követett el. Több mutatása
87
éve