Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

234 éve

1792 – Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király).

Bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás mintaországává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta. Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés. A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. Két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1792. 03. 01. Meghalt Történelem Magyar

151 éve

1875 – A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé.

Tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be. Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1875. 03. 01. Történelem Magyar