406
éve
Történelem kategória
130
éve
1896 – Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit".
A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet. Több mutatása
47
éve
756
éve
1270 – Meghalt IV. Béla magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette az országot és újjászervezte az államot.
Uralkodása idején befejeződött a betelepedett kunok megkeresztelkedése.
557
éve
1469 – Megszületett Niccolo Machiavelli, itáliai politikus, író (A fejedelem), aki az államhatalomról írt korát megelőzően.
Könyveket gyűjtött és mindent elolvasott. Tanácsot adott korának szinte minden vezetőjének. Az A fejedelem című művét az állam feladatairól írta. Szerinte az uralkodónak a hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem. Elveti az Isten kegyelméből való uralkodás elvét, az államot a realitásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, lehetőségeket, kilátásokat, fogyatékosságokat és hibákat figyelembe véve kell kormányozni. Szerinte minden rátermett férfi, aki a felsorolt realitásokkal számol, az bármilyen államot elkormányozhat. A hadseregnek nem lehet karhatalmi szerepe, a belső békét nem lehet fegyverrel tartósan biztosítani, ahhoz az alattvalók, a polgárok többségének egyetértése szükséges. Firenze története című krónika az első történelmi véleményírás, amiben a történelmet a politikai cselekvés iskolájaként fogja fel. Az A mandragóra című színműve az első modern európai jellemkomédia, amiben kifigurázta még saját tételét is, amely szerint "a cél szentesíti az eszközt". Több mutatása
276
éve
1750 – Megszületett Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.
Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték. Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása
204
éve
1822 – Sárosfalván megszületett Bittó István, aki 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1843-ban, jogi tanulmányainak befejezése után Moson vármegye tiszteletbeli, 1845-ben tényleges aljegyzője lett. 1847-től főszolgabíró volt Pozsony vármegyében, 1848-49-ben országgyűlési képviselőként a forradalom kormányát követte Debrecenbe, Szegedre és Aradra. 1849. augusztusában Isztambulba menekült, onnan Franciaországba, majd Nagy-Britanniába ment. 1851. végén amnesztiával tért haza Somogy vármegyei birtokára. 1861-ben és 1865-ben a szigetvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Felirati Párt programjával. 1869-ben az abrudbányai választókerületet képviselőjeként Deák-párti programmal jutott be a képviselőházba, amelynek másodelnökévé választották, majd 1870-71-ben első alelnöke és a magyar delegáció elnöke lett. 1871. májusától a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere, 1872. szeptemberétől 1874. márciusig a képviselőház elnöke volt, majd március 21-én kinevezték miniszterelnökké. Elfogadtatta a választójog szabályozásáról szóló XXXIII. törvénycikket, amely a választói jogosultságot főként az adóhátralékosok kizárásával csökkentette, és változatlanul érvényben maradt 1918-ig. Kormánya kezdeményezésére megalkotta a parlament az első összeférhetetlenségi törvényt. A Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egyesülésének előkészítésében is jelentős szerepet játszott. 1874-től a Mérsékelt Ellenzék, majd az Egyesült Ellenzék programjával került be a képviselőházba. 1884-ben vonult vissza a politikai élettől és a Kisbirtokosok Földhitelintézetének elnöke lett. Ellenzéki magatartása miatt csak 1899-ben lett a főrendiház tagja. A Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Golda Meir izraeli Mapai-politikus, aki Izrael miniszterelnök-asszonya volt.
Eredeti nevén: G. Meyerson, szül. Marbowitsch Kijevben született. 1969-től 1974-ig volt kormányfő. Az Amerikai Egyesült Államokban nőtt fel, 1921-ben vándorolt ki férjével együtt Palesztinába, ahol a Hisztadrutban - az izraeli szakszervezetben - tevékenykedett. Politikai pályafutása alatt, 1949-től 1974-ig a Mapai - a Munkapárt - képviselője volt a parlamentben. 1956-ig a szociális miniszteri, 1969-ig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. Levi Eskol halála után, 1969. 03. 07-én alakított kormányt. 1974. 04. 11-én - az Egyiptom és Szíria által Izrael ellen folytatott háború vitelét ért bírálatok miatt - lemondott a miniszterelnöki posztról. Több mutatása
118
éve
1908 – Meghalt Türr István szabadságharcos, olasz királyi altábornagy, a Korinthoszi-csatorna építésének egyik szervezője.
Az olasz 1848-as egységesítési harcok részese. Több mutatása
400
éve