Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

365 éve

1661 – Jules Mazarin halála után XIV. Lajos, a "Napkirály" személyesen vette át Franciaország kormányzását.

XIII. Lajos halála után, 1643-ban a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynő politikájára, és megalapozta Franciaország nagyhatalmi helyzetét Európában. XIV. Lajos haláláig (1715-ig) 54 évig tartó uralkodása alatt abszolutista államot épített ki, a fejedelmi abszolutizmus legjelentősebb képviselője volt, akinek jelszava így hangzott: "L' État c'est moi" ("Az állam én vagyok"). A király állt a politikai és a társadalmi élet középpontjában, Isten kegyelméből uralkodott, és senkinek nem tartozott felelősséggel. A "Napkirály" hatalmát az arisztokrácia háttérbe szorításával, szakminiszterek útján gyakorolta. Legkiválóbb munkatársa Jean-Baptiste Colbert, a merkantilizmus kifejlesztője volt. Az abszolutizmus legfőbb támasza a hivatalnokosztály volt, mivel az örökletes, nemesi rangot biztosító hivatalok ("noblesse de robe") áruba bocsátásával a vagyonos polgárságnak lehetősége nyílt, hogy az uralkodó osztályba emelkedjen. A "Napkirály" uralkodása idején Franciaország Európa legerősebb állama volt, sikeres háborúkat vívott a többi nagyhatalom koalíciójával. XIV. Lajos székhelyét 1682-től Versailles-ba tette át, amely pompájával az udvari abszolutizmust fejezte ki. Franciaország Itáliától vette át az európai barokk művészet irányítását. A király nagyszabású építkezései (1676-ig a Louvre, 1661-től 1710-ig a versailles-i kastély építése) és udvartartása utolérhetetlen mintául szolgált kora többi fejedelmének, a francia nyelv és kultúra európai divattá vált. Több mutatása

Teljes esemény 0

1661. 03. 10. Történelem

106 éve

1920 – A Huszár-kormány lemondása után Simonyi-Semadam Sándort kérte fel Horthy Miklós új kabinet létrehozására.

Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és német egyetemeken végezte. Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett, majd nyitott egy ügyvédi irodát. 1901-től 1918-ig a németújvári választókerületet képviselte az országgyűlésen néppárti programjával. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották ellenforradalmi tevékenység vádjával. 1919 őszén a katolikus és a keresztényszocialista mozgalom újjászervezésében vett részt. 1920. januárjában nemzetgyűlési képviselővé választották a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Február 18-tól a nemzetgyűlés első alelnöke volt. Március 1-jén a nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst, akinek személye - egy törvénycikk értelmében - sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. Átmeneti megoldásként fogadták el az egyes hatalmi csoportok Simonyi-Semadam Sándor kinevezését, aki egy ideig a bel- és külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Június 4-én rá hárult a szomorú kötelezettség, a trianoni békeszerződés aláírása. Június 26-án lemondott, de véglegesen csak július 29-én távozott tisztségéből. Újra megnyitotta ügyvédi irodáját, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés, 1921-22-ben a Kisgazdapárt tagja volt. 1922-ben vonult vissza teljesen a politikai élettől, 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki Horthy Miklós kormányzó. Több mutatása

Teljes esemény 0

1920. 03. 10. Történelem Magyar