Ildikó névnapja

Március 10.

111 éve

1915 – Megszületett Carelli Gábor tenor operaénekes, aki a New York-i Metropolitan Opera tagja volt.

Eredeti nevén: Krausz GáborJogi és zenei tanulmányait Bp.-en végezte, majd 1936-tól 1939-ig Benjamino Gigli növendéke volt Rómában. 1939-től az USA-ban élt, 1951-ben lett a New York-i Metropolitan Opera tagja, ahol egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott lírai, majd comprimario-tenoroknak. 1966-tól a Manhattan School of Music tanára volt. Önéletrajza Utam a Metropolitanbe címmel jelent meg (1979). Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Zene Magyar

96 éve

1930 – Megszületett Iharos Sándor atléta, aki 1955-ben a világ legjobb sportolója volt.

1948-tól a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, 1950 és 1964 között a Budapesti Honvéd 12-szeres bajnok és 40-szeres válogatott versenyzője volt. 9 világcsúcsot állított fel. 1963-tól 1970-ig a Központi Sportiskola edzője volt, majd a Tüzép mérlegmestereként dolgozott. Magyarországon a mai napig ő az egyetlen, aki megkapta a világ legjobb sportolója elismerést. Abban az évben hat világcsúcsot futott. Iharos azonban sem világbajnokságon, sem olimpián nem gyarapíthatta elismeréseinek, érmeinek számát, mert egyszer sem volt képes nyerni. Az 1956-os ausztráliai olimpiára nem utazhatott el. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Sport Magyar

92 éve

1934 – Megszületett Kulcsár Gergely olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító, edző.

Négy olimpián vett részt. Az 1964. évi tokiói olimpián ezüst-, az 1960. római és az 1968. évi Mexikó városi olimpián bronzérmet szerzett. Három olimpián (1964, 1968 és 1972) ő volt a magyar csapat zászlóvivője.Tizenkétszer volt magyar bajnok, gerelyhajításban többször megjavította a magyar csúcsot. Ő volt az első magyar gerelyhajító, aki 80 méteren felül dobott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport Magyar

87 éve

1939 – Megszületett Irina Pressz olimpiai és világbajnok szovjet atlétanő, aki nővérével összesen 26 világrekordot állított fel.

Teljes nevén: Irina Natanovna Pressz. 80 méteres gátfutásban Rómában és ötpróbában Tokióban olimpiai bajnok volt. Nővére, Tamara Pressz az 1960-as római olimpián súlylökésben nyert, diszkoszban második lett, majd 1964-ben mindkét számban olimpiai bajnok volt, olimpiai és világrekorddal. A 180 centi magas, 102 kilós férfias megjelenésű Tamarát és húgát, a szintén Irinát többször gyanúsítottak meg azzal, hogy férfiak és nem nők, ám a gyanú valószínűleg alaptalan volt. A két testvér karrierje során összesen 26 világrekordot állított fel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Sport

85 éve

1941 – Megszületett Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata.

Budapest, 1941. március 10. – Budapest, 1959. március 21.Vasesztergályosszakmunkás-tanuló, a „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat.A rákoskeresztúri Új köztemetőben, a 301-es parcellában van eltemetve, ami az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelye. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

41 éve

1985 – Meghalt Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára, a Legfelső Tanács Elnöksége elnöke.

Mindössze 13 hónapig állt a szovjet párt és állam élén. Saját politikai arculatot nem tudott kialakítani, mert hivatali ideje alatt többféle betegséggel küzdött. Rövid 2 és fél éven belül ő volt a harmadik elhunyt szovjet vezető. Utóda március 11-től a peresztrojka és glasznoszty atyja Mihail Szergejevics Gorbacsov a párt főtitkári székben. A névleges államfő Andrej Gromiko lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem

14 éve

2012 – Leégett Krasznahorka vára.

A krasznahorkai vár nevezetes turistalátványosság Rozsnyó környékén, Szlovákia egyik legértékesebb történelmi épülete, mely felújított állapotban, múzeumként is üzemelt. 2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választás napján égett le a vár. A füves domboldalról indult a tűz, az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak. A mentésben a szlovák hadsereg is részt vett. Kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal. Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt több száz éves bútorok voltak. Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba, valamint a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Katasztrófa

365 éve

1661 – Jules Mazarin halála után XIV. Lajos, a "Napkirály" személyesen vette át Franciaország kormányzását.

XIII. Lajos halála után, 1643-ban a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynő politikájára, és megalapozta Franciaország nagyhatalmi helyzetét Európában. XIV. Lajos haláláig (1715-ig) 54 évig tartó uralkodása alatt abszolutista államot épített ki, a fejedelmi abszolutizmus legjelentősebb képviselője volt, akinek jelszava így hangzott: "L' État c'est moi" ("Az állam én vagyok"). A király állt a politikai és a társadalmi élet középpontjában, Isten kegyelméből uralkodott, és senkinek nem tartozott felelősséggel. A "Napkirály" hatalmát az arisztokrácia háttérbe szorításával, szakminiszterek útján gyakorolta. Legkiválóbb munkatársa Jean-Baptiste Colbert, a merkantilizmus kifejlesztője volt. Az abszolutizmus legfőbb támasza a hivatalnokosztály volt, mivel az örökletes, nemesi rangot biztosító hivatalok ("noblesse de robe") áruba bocsátásával a vagyonos polgárságnak lehetősége nyílt, hogy az uralkodó osztályba emelkedjen. A "Napkirály" uralkodása idején Franciaország Európa legerősebb állama volt, sikeres háborúkat vívott a többi nagyhatalom koalíciójával. XIV. Lajos székhelyét 1682-től Versailles-ba tette át, amely pompájával az udvari abszolutizmust fejezte ki. Franciaország Itáliától vette át az európai barokk művészet irányítását. A király nagyszabású építkezései (1676-ig a Louvre, 1661-től 1710-ig a versailles-i kastély építése) és udvartartása utolérhetetlen mintául szolgált kora többi fejedelmének, a francia nyelv és kultúra európai divattá vált. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

110 éve

1916 – Meghalt gróf Teleki Sámuel, világutazó, Afrika-kutató.

Gróf Teleki Sámuel a göttingeni és a berlini egyetemen folytatott gazdasági tanulmányokat, de már akkor is érdekelte a földrajz, a csillagászat és a geológia. 1881-ben, országgyűlési képviselőként ismerkedett meg Rudolf trónörökössel, és a közös vadászatok során kezdett kibontakozni egy afrikai expedíció terve. Egzotikus vadászat és a Kilimandzsáró megmászása volt a cél, de végül a szinte teljesen ismeretlen Kelet-Afrika feltérképezése is szóba jött. Teleki 18 A fehér ember nem járta vidékekre Teleki 1886 őszén indult el. A következő évben a Kilimandzsárót és a Kenya-hegyet is megmászta, majd eljutott a Baringo-tóig. Onnan továbbhaladva két újabb tavat fedezett fel következő tavasszal, melyeket Rudolf- és Stefánia tavaknak nevezett el. Útitársa, Höhnel Lajos pedig a Teleki-vulkán nevet adta a Rudolf-tó közelében lévő tűzhányónak. Teleki 889-ben tért vissza Magyarországra, kutatómunkájával jelentősen gyarapítva az emberiség Afrikára vonatkozó konkrét ismereteit. Teleki 1894-ben az MTA tagja lett, és 71 éves korában, 1916-ban halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Magyar

106 éve

1920 – A Huszár-kormány lemondása után Simonyi-Semadam Sándort kérte fel Horthy Miklós új kabinet létrehozására.

Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen és német egyetemeken végezte. Budapesten jog- és államtudományi doktori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett, majd nyitott egy ügyvédi irodát. 1901-től 1918-ig a németújvári választókerületet képviselte az országgyűlésen néppárti programjával. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták és egy ideig túszként fogva tartották ellenforradalmi tevékenység vádjával. 1919 őszén a katolikus és a keresztényszocialista mozgalom újjászervezésében vett részt. 1920. januárjában nemzetgyűlési képviselővé választották a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Február 18-tól a nemzetgyűlés első alelnöke volt. Március 1-jén a nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst, akinek személye - egy törvénycikk értelmében - sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. Átmeneti megoldásként fogadták el az egyes hatalmi csoportok Simonyi-Semadam Sándor kinevezését, aki egy ideig a bel- és külügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. Június 4-én rá hárult a szomorú kötelezettség, a trianoni békeszerződés aláírása. Június 26-án lemondott, de véglegesen csak július 29-én távozott tisztségéből. Újra megnyitotta ügyvédi irodáját, 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés, 1921-22-ben a Kisgazdapárt tagja volt. 1922-ben vonult vissza teljesen a politikai élettől, 1922-től 1924-ig az Országos Pénzügyi Tanács tagja, 1932 és 1945 között a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt. 1936-ban titkos tanácsossá nevezte ki Horthy Miklós kormányzó. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

93 éve

1933 – Megszületett dr. Heppes Aladár matematikus, az első magyar informatikai adatbázisok egyik létrehozója.

Alkalmazott matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) legendás oktatója. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai kutató intézetének munkatársa. Édesapja Vitéz nemes belényesi Heppes Aladár alezredes vadászpilóta volt. A tudományos munka mellett sokat sportolt és verseket is írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

19 éve

2007 – Meghalt Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor, a magyar őstörténet kutatója.

Ifjú éveit Balassagyarmaton töltötte, a Balassi Bálint Gimnáziumban tanult. Születésének századik évfordulójára emléktáblát helyezett el Balassagyarmat város Önkormányzata a Palóc Társaság kezdeményezésére, a Civitas Fortissima Kör támogatásával a Szondi György utca 1. szám alatti valamikori szülői házra. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

15 éve

2011 – 76 esztendős korában meghalt Ranschburg Jenő pszichológus, gyermekpszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa.

1964-ben végezte az ELTE bölcsészkarának pszichológia-magyar szakát. 1961-1963 között előbb Velencén, majd Budapesten dolgozott gyógypedagógus tanárként. 1963-1965 között az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1965-1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője volt 1997-ig. Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Szakmai véleményét jól érthetően tudta kifejezni. Különösen népszerű volt a televízióban a Családi kör című műsor szakértőjeként. Fontos volt számára a tudományos ismeretterjesztés, számos cikket írt napilapokban, népszerű folyóiratokban is. Aktív közéleti szerepet vállalt. Számtalan gyermek- és családpszichológiai könyv szerzője, több neves díj birtokosa volt. 2010-ben Hazám-díjjal tüntették ki. Korábban megkapta a Prima Primissima díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Pro Scola Urbis díjat, az Ifjúsági díjat és Budapest díszpolgára volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Gonda János, Széchenyi- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, a hazai dzsessz meghatározója.

Elsősorban jazz-darabok szerzőjeként vált ismertté, de írt játékfilm-zenéket, balett- és színházi kísérőzenét, musicalt, tánckompozíciókat, valamint modern dalokat is. A jazz történetével és elméletével foglalkozó könyvei és tanulmányai a magyar nyelvű szakirodalom alapművei. 1965-ben megszervezte a Bartók Béla konzervatórium jazz-tanszakát, amely 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz művész- és tanárképző tanszékévé alakult át. Foglalkozott a kreativitást fejlesztő, alternatív zenepedagógiával, 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Zenepedagógiai Intézetet. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar