67
éve
★ Kiemelt esemény
Március 9.
78
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1948 – Megszületett Lovász László matematikus, szoftverfejlesztő, a számítógép-tudomány kutatója, aki Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.
Magyar Szent István-renddel, Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Abel- és Wolf-díjas, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Több mutatása
575
éve
1451 – Megszületett Amerigo Vespucci, olasz felfedező, aki rájött, hogy Kolumbusz új földrészen járt.
Születése más források szerint 1454.
464
éve
289
éve
250
éve
1776 – Megszületett József nádor, "a legmagyarabb Habsburg”, aki sokat tett Magyarországért.
A nádor a király után a legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban. Más néven a király helyettese. Névváltozatok: Habsburg József nádor, József Antal főherceg, Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich.Német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, az 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.Széchenyi István eszmetársa volt. Nevéhez fűződik a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást.Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Elérte, hogy 13 év szünet után újra összehívják az országgyűlést.Az 1838-as pesti árvíz idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán élt. Több mutatása
222
éve
1804 – Megszületett Szerdahelyi József színész, bariton operaénekes, zeneszerző, operarendező.
Jogtanulmányait abbahagyva lépett a színi pályára 1824-ben mint énekes, korrepetitor és zenekari muzsikus. 1827-ben maga alakított operatársulatot Kolozsvárott. 1837-től haláláig a Nemzeti Színház sokoldalú tagja. Elsősorban groteszk, komikus, buffo szerepkörben volt kiváló. Számos népszínműhöz írt zenét, népies műdalai rendkívül népszerűek voltak. A többször megkomponált Tündérlak Magyarországon Egressy Béni szövegére készült változata (1840) már a magyar vígopera előfutára. Színpadi zenét írt a Ludas Matyi; A szökött katona; Liliomfi. c. darabokhoz. Több mutatása
187
éve
184
éve
1842 – Bemutatták Verdi Nabucco című operáját, majd ugyenezen a napon, 51 év múlva mutatták be Falstaff című operáját.
A milánói Scalában mutatták be Giuseppe Verdi Nabucco című négyfelvonásos operáját, majd 51 év múlva, 1893-ban szintén ezen a napon, ugyanitt mutatták be a Falstaff című háromfelvonásos vígoperáját. Születésikori neve: Joseph Fortunin François Verdi. Az opera műfaját zenedrámává fejlesztette az áriák, duettek és a kardalok összekapcsolódásával. Szakítva a hagyományokkal, a zenekart alárendelte a kifejező, átélt éneklésnek, amely a szereplők jellemét és érzéseit tükrözi. 1842-ben mutatták be első nagy sikerét, a "Nabuccó"-t. 1844-ben az "Ernani", 1847-ben a "Macbeth" került bemutatásra. Az 1851-ben írt "Rigoletto" és az 1859-es "Álarcosbál" című operáinak szövegét az osztrák cenzúra miatt meg kellett változtatnia. Korai műveit az Olaszország egységesítéséért és a szabadságért vívott harc támogatásaként értelmezte a közönség. 1867-ben mutatták be a "Don Carlos", 1871-ben az "Aida" című operáját. A William Shakespeare drámáiból írt két utolsó alkotását, az "Othelló" című operát (1886) és a "Falstaff" című vígoperát (1992) tekintik a legkiemelkedőbb műveinek. Több mutatása
178
éve
1848 – Hivatalosan németország színeivé lettek a "német trikolór" azaz a fekete-piros-arany színek.
A frankfurti szövetségi gyűlés nyilvánította a német szövetség színeivé.
134
éve
1892 – Megszületett Rákosi Mátyás, a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban - pártfőtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke volt.
Adán született. Eredeti nevén: Rosenfeld 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. 1915 elején az orosz frontra vezényelték, ahol fogságba esett, 1918-ban megszökött. A Szabadkán állomásozó honvéd gyalogezred kiképzőtisztje volt az "őszirózsás" forradalom kitöréséig, majd novemberben Budapesten belépett a kommunista pártba (KMP), amelynek vidéki titkárává választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919.03.21-től a kereskedelemügyi népbiztos helyettese és a szociális termelés öt népbiztosának egyike volt. Június 24-től a Kormányzótanács Központi Ellenőrző Bizottságának, valamint a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács tagja, július 19-én a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Gárda parancsnoka lett. A Tanácsköztársaság bukása után sikerült Ausztriába menekülnie, ott azonban internálták. 1920. áprilisában engedték szabadon, Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán. 1920 és 1922 között a Komintern politikai megbízottjaként Németországban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban képviselte az érdekeit, közreműködött több párt szétbomlasztásában, és az "igazi leninista" párt megteremtésének szükségességét hangoztatta. 1924. decemberében illegálisan Budapestre érkezett a KMP újjászervezésének feladatával. 1925. augusztusában a KMP I. (bécsi) kongresszusán a Központi Bizottság (KB) és a magyarországi titkárság tagjává választották. Szeptember 25-én lázadás vádjával letartóztatták és statáriális bíróság elé állították, de rendes bíróság elé utalták az ügyét. 1926. augusztusában 8 és fél év fegyházbüntetésre ítélték, Vácott, majd a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért büntetésének letelte előtt újra perbefogták és 1935-ben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A szovjet és a magyar kormány közötti megegyezés értelmében azonban kiengedték a börtönből azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunióba távozik. Hamarosan a moszkvai magyar emigráció vezetőjévé vált, a Kominternnél a KMP-t képviselte és a moszkvai vezérkarát irányította. A Komintern feloszlatása után, 1943 nyarán megalakított a Szovjetunióban élő magyar kommunistákat összefogó bizottságot, közben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is. 1944. decemberében Moszkvában a Horthy-féle fegyverszüneti delegáció tagjaival tárgyaló küldöttség vezetője volt, Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották, azonban Sztálin csak 1945.01.30-án engedélyezte visszatérését. Február 23-án a Központi Vezetőség (KV) főtitkárává választották, kezében tartotta az államvédelmi szervek úgynevezett operatív munkájának irányítását. Májusban a létrehozott Politikai Bizottság, szeptemberben a kommunista párt képviseletében az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Tanács tagja lett. Novembertől miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztséget töltött be, a baloldali erők szoros összefogására 1946. márciusában megalakította a Baloldali Blokkot. A párt Szervező Bizottságának tagjává is megválasztották, az FKgP felbomlasztásán fáradozott. A leszámolás egyik eszköze az úgynevezett "köztársaság-ellenes összeesküvés" leleplezése volt, amellyel sikerült eltávolítania Kovács Béla kisgazdapárti főtitkárt, valamint Nagy Ferenc miniszterelnököt. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a balolal győzelmét választási csalással érte el. Az ekkor megalakult, Dinnyés Lajos vezette kormányban ismét miniszterelnök-helyettes és államminiszter lett. 1948. júniusában egyesítette a kommunista és a szociáldemokrata pártot az MSZDP kommunistabarát szárnyának közreműködésével. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkárává választották. Az 1948. decemberében megalakult, Dobi István vezette kormányban is a miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tisztséget töltötte be, 1949. februárjában a Magyar Függetlenségi Népfront elnökévé is megválasztatta magát. Meghirdette a nehézipar fejlesztését a "béke megvédése" érdekében a gazdaság más területeivel szemben, hozzálátott a vélt és valós ellenfeleivel való leszámoláshoz. Az egész országban eluralkodott a terror, 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer, bevezették a tanácsrendszert és megindították az első ötéves tervet. Ekkor már jelentkeztek a személyi-kultusz első jelei, a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét. 1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette, amelynek a jegyrendszer bevezetése lett a következménye, a lakosság életszínvonala rohamosan csökkent, fokozódtak a válságjelenségek az élet minden területén. Felügyelete alá rendelte az Államvédelmi Hatóságot, tönkretette a mezőgazdaságot. 1952. márciusában, 60. születsénapján személyi kultusza, dicsőítése elképesztő méreteket öltött. Pártfőtitkársága mellett augusztus 14-én átvette a miniszterelnöki tisztséget is. 1953. márciusában, Sztálin halála után, az új szovjet vezetéshez beérkeztek a jelentések Magyarország katasztrofális helyzetéről. Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy a miniszterelnöki tisztséget adja át Nagy Imrének. Felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Rákosi azonban a párt élén maradt, hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit. 1955. áprilisában a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe. 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását. Július 22-én "gyógykezelésre" a Szovjetunióba utazott, akkor még nem tudta, hogy örökre elhagyta az országot. Az 1956. évi forradalom leverése után Kádár mellett foglalt állást és felajánlotta szolgálatait a szovjet vezetésnek. 1957-ben Moszkvából Krasznodarba, 1962-ben Kirgizisztánba, végül 1967-ben Gorkijba kellett költöznie. Magyarországon megfosztották képviselői mandátumától, elnöki tanácsi tagságától, kizárták a pártból és elutasították a sorozatos hazatelepedési kérelmeit. 1971.02.16-án a Farkasréti temetőben helyezték el a hamvait. Több mutatása
120
éve
103
éve
97
éve
96
éve
1930 – Megszületett Ornette Coleman Grammy-életműdíjas amerikai dzsesszzenész, szaxofonos, zeneszerző.
Eredeti nevén Randolph Denard Ornette Coleman. Az 1960-as években egyike volt a free jazz megalapítóinak, a kifejezés maga a Free Jazz: A Collective Improvisation című albumáról származik. A Broadway Blues dzsessz-sztenderd lett. Több mutatása
92
éve
90
éve
1936 – Megszületett Dömölky Lídia hétszeres magyar bajnok, olimpiai bajnok, négyszeres világbajnok tőrvívó.
1960-ban és 1968-ban az olimpián tagja volt az ezüstérmet szerzett női tőrcsapatnak, míg az 1964-es tokiói olimpián a női tőrcsapattal aranyérmet szerzett. Sákovics József párbajtorvívó felesége volt. Több mutatása
84
éve
1942 – Magyarországon Kállay Miklós alakított kormányt, amelynek 1944.03.19-ig volt a miniszterelnöke.
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, rövidebb ideig a drezdai, genfi és párizsi egyetemen végezte. 1910-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett Budapesten. A kisvárdai járás szolgabírája, majd a nagykállói járás tiszteletbeli főszolgabírája lett. 1918 őszétől - a forradalmak idején - visszavonultan élt és gazdálkodott. 1922-ben az egyesített Szabolcs és Ung vármegye főispánjaként törekedett a mezőgazdaság korszerűsítésére, a népiskolai program megvalósítására, valamint a megye iparának és kereskedelmének fejlesztésére. 1929. októberében kinevezték a Kereskedelemügyi Minisztérium politikai államtitkárává, és a kormánypárti országgyűlési képviselő lett. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok, főként a francia-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén fáradozott. 1932. októberében a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere lett. Nevéhez fűződik a válság sújtotta magyar mezőgazdaság helyre állítása, a magyar-osztrák és a magyar-lengyel kereskedelmi kapcsolatok kiépítése, az erdőtörvény, a cselédtörvény, a gazdaadósságok rendezése, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. 1935. januárjában Gömbös szélsőjobboldali politikáját ellenezve lemondott tisztségéről, márciusban kilépett a kormánypártból is. Ismét képviselői mandátumot szerzett, a Bethlen-csoport tagjaként vett részt a politikai életben. 1937-ben az újonnan létrehozott Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke és a felsőház örökös tagja lett. Munkásságának eredménye a békésszentandrási duzzasztómű, a tiszafüredi öntözőrendszer és a hortobágyi kísérleti öntözőtelep kiépítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztésével a tiszántúli szikes területek művelés alá vonása. Bárdossy László bukása után, 1942.03.09-én Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint 1943. júliusáig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A további jobbratolódás megakadályozását, a német-magyar kapcsolatok lazítását tűzte ki célul, a háborúból való kiválás és a különbéke lehetőségeit kereste a nyugati hatalmak felé. Rendíthetetlen antikommunizmus és a német megszállástól való félelem jellemezte. Hitler - tudomást szerezve Kállay törekvéseiről - úgy döntött, hogy Magyarország megszállásával vet véget az angolbarát orientációnak. 1944.03.19-én a német csapatok bevonultak Budapestre, Kállay miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, majd a nyilas kormány hatására november 19-én a Margit körúti fogházba került. 1944. december elején Sopronkőhidára, majd 1945. februárjában a mauthauseni, áprilisban a dachaui koncentrációs táborba vitték. Az amerikai csapatok megérkezése után Olaszországban élt, 1953-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött és letelepedett New Yorkban. 1954 és 1957 között a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságának tagja volt, cikkeket írt amerikai és magyar emigráns lapokba a magyar ügyről, az amerikai kormány megbízásából előadásokat tartott több dél-amerikai országban. 1957 után már nem vett részt az egymással viszálykodó emigráns politikai csoportok tevékenységében. 1967.01.14-én halt meg New Yorkban, hamvait 1988-ban Rómába vitték, majd 1993-ban helyezték végső nyugalomra Nagykállón, a családi sírboltban. Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Bobby Fisher amerikai sakknagymester, sakkvilágbajnok.
Teljes neve: Robert James Fischer. Édesapja Neményi Pál fizikus volt, aki hetente küldött 20 dollárt. Rendkívül magas IQ-ja volt, sakktehetsége már 8 évesen megmutatkozott, később szinte mindent megnyert ha volt kedve játszani 1972-ben világbajnoki címet nyert, majd három év múlva 32 évesen visszavonult. Nehezen jött ki a szövetségekkel vagy bármilyen szervezettel. Szegényen élt egy szeretetotthonban, és nem játszott. Sok év kihagyás után egy 17 éves budapesti egyetemista lány vette rá, hogy újra játszon. Személyisége nem volt egyszerű, idős korára üldözési mánia hatalmasodott el rajta, Izlandon kért menedékjogot. Több mutatása
70
éve
1956 – Megszületett Nébald György olimpiai bajnok kardvívó.
1970-ben kezdett el vívni a Budapest Honvéd együttesében. Korán megmutatkozott tehetsége, 1975-ben junior világbajnok lett. 1976-ban, húsz évesen mutatkozott be a válogatottban. Első felnőtt sikerét 1978-ban érte el, amikor a kardcsapattal felnőtt világbajnokságot nyert, melyet még háromszor sikerült sikerült megismételnie (1981–1982, 1991). Az 1985-ös világbajnokságon bronzérmet, az 1991-es Európa-bajnokságon pedig aranyérmet szerzett a csapattal. Első egyéni világbajnokságát 1985-ban nyerte meg, 1987-ben bronzérmes, 1990-ben újra megnyeri a vb-t. 1991-ben a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Az 1980-as moszkvai olimpián a kardcsapattal bronzérmet szerzett, majd a szöuli olimpián Bujdosó Imre, Csongrádi László, Gedővári Imre és Szabó Bence mellett Nébald olimpiai aranyérmet szerzett, majd az barcelonai olimpia csapatversenyében ezüstérmet szerzett. 1993-ban fejezte be aktív pályafutását. Ötvenötször szerepelt a válogatottban. Több mutatása
69
éve
1957 – Budapesten megszületett Bajor Imre színművész, humorista, showman.
1957. március 9-én született Budapesten. Főbb színpadi szerepei: Beck (Zsolt: Erzsébetváros), Bill (Maugham: Örökké téged), dr. Spórum (Molnár: A jó tündér), Miska, a lovászfiú (Szirmai: Mágnás Miska). A szélesebb közönség a Szomszédok című teleregény Oli nevű meleg fodrászaként ismerte meg. A TV sorozatban hangzott el az általa kitalált "Csóközön" köszönés, amely később országjáró önálló estjének a címe is lett. A kilencvenes évektől elmaradhatatlan résztvevője volt a Rádiókabaréknak. Filmezett is, főszerepet játszott a harmincas évek két nagy sikerű filmvígjátékának új változatában, a Meseautóban (2000) és az Egy szoknya, egy nadrágban (2005). Tímár Péter 2004-es Le a fejjel! című produkciójában Hernádi Judit és Gálvölgyi János partnereként bolondozott. 1999-től rendszeres vendége volt az RTL Klub Heti Hetes című műsorának, az ezredfordulóra az egyik legismertebb humorista lett.Évekig élt együtt Hámori Eszter színésznővel, két gyermeke anyjával. Fellépései előtt egész életében lámpalázas volt, fontosnak tartotta, hogy minden este megnyerje a közönség szívét. A fellépés előtti stresszrõl így nyilatkozott: "Ha már nem lenne, akkor abba kéne hagynom a pályát". Egészsége 2011 elején megrendült, többszöri gyógykezelés után 2014 augusztus 6-án reggel hunyt el.Díjai: Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), Karinthy-gyűrű (1999), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007) Több mutatása
65
éve
1961 – Először tért vissza sikeres űrrepülésről élő állat az űrből.
A Blackie nevű kutya a Szputnyik 9 fedélzetén repült.
26
éve
2000 – Megnyílt a London Eye óriáskerék.
Más néven Millenniumi Kerék. Londonban, a Jubilee Gardens nyugati, a Temze keleti partján, Lambethben fekszik, a Westminster és a Hungerford híd között. 135 méteres magasságával ez a volt a világ legmagasabb óriáskereke 2006 májusáig. Több mutatása
365
éve
1661 – Meghalt Jules Mazarin Franciaország vezető politikusa, aki 1641 óta bíboros volt, 1643-tól első miniszter.
Eredeti nevén: Giulio Raimondo Mazzarino XIII. Lajos halála után a négyéves XIV. Lajos lett Franciaország királya. 1661-ig az anyakirálynő, Ausztriai Anna töltötte be a régens szerepét, valamint első minisztereként Jules Mazarin bíboros vezette az államügyeket. Az itáliai származású Mazarin nagy befolyást gyakorolt az anyakirálynő politikájára, és megalapozta Franciaország nagyhatalmi helyzetét Európában. Több mutatása
289
éve
230
éve
147
éve
136
éve
1890 – Tizenöt évi sikeres kormányzás után Tisza Kálmán benyújtotta lemondását és visszavonult.
Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a szabadságharc leverése után külföldre távozott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagyszalontai református egyházmegye segédgondnoka lett, 1861-ben a debreceni I. választókerületben országgyűlési képviselővé, a képviselőházban pedig első alelnökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választókerületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzékeként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48-as Függetlenségi Párttól, amely a Deák-pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"-val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875. márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövidebb ideig a pénzügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnöksége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatásügyben. Kormányzata idején zajlott Magyarország modern gazdasági fejlődésének első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete megrendült, mivel a "véderő-vitában" engedményekre kényszerült és elvesztette Ferenc József bizalmát. Lemondásával, személyében búcsúzott egy feltörekvő korszak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisztelettel írt róla. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Több mutatása
133
éve
127
éve
1899 – Megszületett Barta Lajos szobrász, aki ötvözte a klasszikus avantgárd törekvéseit a Kelet-európai népi hagyományokkal.
Barta István festő és Barta Mária festő testvére. Műveiben a természeti formák egyszerűségét követi, geometrikus formákból (gömb, oszlop, spirál) építkezett. Rajzain és plasztikáin a szecesszió, az art deco, a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet hatása egyaránt fellelhető. Több mutatása
100
éve
81
éve
73
éve
1953 – Moszkvában eltemették Sztálint.
Eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili Goriban született 1879.12.21-én. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. Halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása
71
éve
1955 – Megszületett Ornella Muti színésznő.
Eredeti neve: Francesca Romana Rivelli. 15 éves korában kezdett filmezni, és néhány év alatt a legfoglalkoztatottabb és legnépszerűbb színésznők sorába emelkedett. Filmjei széles műfaji és minőségi skálát képviselnek. Díjai: David di Donatello-díj (1976), Bambi-díj (1981), Európa-filmdíj (1988), Ezüst-szalag díj (1988, 1989, 2011), Art Film Festival életműdíj (2002) Több mutatása
70
éve
65
éve
1961 – Meghalt Darvas Szilárd író, költő, humorista, kabarészerző, konferanszié.
A második világháború előtt Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.
62
éve
1964 – Megszületett Juliette Binoche francia színésznő (Három szín: kék, piros, fehér, Az angol beteg, Csokoládé).
Párizsban született, mindkét szülője színészkedett polgári foglalkozásuk mellett. 18 évesen epizódszerepekkel indult pályafutása, majd 24 évesen megkapta első áttörést hozó szerepét a Lét elviselhetetlen könnyűsége c. filmben. Pályája csúcsát 1996-ban az Angol beteg jelentette, melyben az alakításáért 7 díjjelölésből 5-öt díjra tudott váltani, közte volt az Oscar díj is. Több mutatása
62
éve
61
éve
1965 – Meghalt Ratkovszky Ferenc gépészmérnök, elektrotechnikus, a Kandó-mozdony továbfejlesztője.
A Kandó-mozdony továbbfejlesztése mellett, Ratkovszky foglalkozott a feszültségszabályozók, transzformátorok, és az ötvenperiódusú villamos mozdonyok tanulmányozásával is. Irányításával épült a Mátra-vidéki hőerőmű. Több mutatása
57
éve
55
éve
52
éve
1974 – Meghalt Earl Wilbur Sutherland amerikai fiziológus és biokémikus.
1971-ben fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat kapott "a hormonműködés mechanizmusával kapcsolatos felfedezéséért".
50
éve
1976 – Megszületett Naomi Beckwith amerikai művészeti kurátor, az első afroamerikai, aki a világ egyik vezető múzeumának főkurátora lett.
A Guggenheim múzeum főkurátorának nevezték ki 2021-ben.
20
éve
20
éve
14
éve
2012 – Meghalt Szőnyi G. Sándor, Balázs Béla-díjas dramaturg, rendező.
Felesége Dobos Ildikó, Jászai Mari-díjas színművész volt.
324
éve
207
éve
1819 – Meghalt Fusz János (Johann Evangelist Fuss), zeneszerző.
Fusz János (Tolna, 1777. dec. 16. – Buda, 1819. márc. 9.): zeneszerző. Tanulmányait Baján végezte. Tolna vm.-ben működött mint tanító, utóbb Pozsonyban zenetanító. Az itteni német színpadon előadásra került Pyramus és Thisbe c. melodrámája. Innen Bécsbe került, ahol Albrechtsbergernek lett a tanítványa és J. Haydnal is kapcsolatba került. 1805-től Pozsonyban és Bécsben volt karmester. 1817-ben Budára ment, a budai fürdőkben keresett betegségére enyhülést. A német klasszikus iránynak legkiválóbb mo.-i képviselője volt. Több mutatása
131
éve
1895 – Meghalt Rebecca Lee, az első feketebőrű nő, aki orvosi diplomát szerzett.
Teljes nevén: Rebecca Lee Crumpler. 1864 március 1-jén nevezték ki doktorrá, és ekkor lett az első feketebőrű női orvos.
124
éve
108
éve
1918 – Az Orosz Bolsevik Pártból megalakult az Oroszországi Kommunista Párt.
Befejeződött a bolsevikok VII. kongresszusa, mely jóváhagyja a breszt-litovszki béke aláírását. Ebben Szovjet-Oroszország lemondott nagyjából egymillió négyzetkilométer területről, valamint felvette az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt nevet. Több mutatása
46
éve
1980 – Megszületett Zámbó Krisztián, énekes, Zámbó Jimmy fia.
2012-ben jelentkezett az X-faktorba, ahol a 7. élő showban kiesett. 2013-ban szerepet kapott az Édes Élet című műsorban.
41
éve
1985 – Megszületett Pastor Rafael Maldonado Motta venezuelai autóversenyző.
A 2010-es GP2-szezon bajnoka, hazája első futamgyőztese a Formula–1-es világbajnokságon.
26
éve