285
éve
Történelem kategória
188
éve
1838 – Elkezdődött a nagy pesti árvíz, melynek mentési munkáiban hősiesen vett részt báró Wesselényi Miklós.
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. A Duna magyarországi szakaszán összesen 10 ezer ház semmisült meg, körülbelül 4 ezer megsérült. Becslések szerint a kár 14 és 70 millió forint között lehetett. A 153 halálos áldozatból 151 pesti volt. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Janet Flanner amerikai újságírónő, aki majdnem 50 éven keresztül tudósított Párizsból az amerikaiaknak.
"Letter From Paris" címmel írt a The New Yorker magazin számára. Egyike volt azoknak a nőknek, akiket kitüntettek a francia Becsületrenddel.
93
éve
1933 – Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy újra megnyitották a bankokat.
1933. március 4-én jelentette be az új politikai programot ("New Deal"). Mindenekelőtt egyheti bankzárlatot rendelt el, majd összehívta a kongresszust. Az elkövetkező "száz nap" alatt - később így nevezték el az összeülő kongresszus első ülésszakát - a világgazdasági válság USA-ra gyakorolt hatásának felszámolására számos intézkedést vezettek be. "New Deal" (Új irány) programjával úrrá lett a világgazdasági válságon: jelentős állami hiteleket folyósított, intézkedéseket hozott a munkanélküliség csökkentésére, állami vállalatokat létesített, elektrifikálási programot hirdetett, valamint a szakszervezeteknek biztosította a szabad tevékenységet, bevezette az aranykivitel tilalmát. Miután újra megnyíltak a bankok, a lakosság bizalma az elnök felhívására újjáéledt, pénzüket egyre többen helyezték el bankszámlákon. A hitellehetőségek bővítésére egymillió dollárt bocsátott ki a Reconstruction Finance Corporation. Több mutatása
510
éve
1516 – Budán 60 éves korában meghalt II. Ulászló magyar király, I. Ulászló néven Csehország királya.
Fiára, II. Lajosra egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, amellyel 1490. július 12-én Székesfehérvárott megkoronázták. Tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken több alkalommal is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514 tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. Több mutatása
510
éve
204
éve
178
éve
1848 – Győzött a bécsi forradalom, melynek következtében az államkancellár lemondott.
Klemens von Metternich házi-, udvari és államkancellár lemondott és Angliába menekült.
145
éve
1881 – Merénylet áldozata lett II. Sándor cár Szentpéterváron.
A "Népakarat" anarchista csoport bombamerénylete végzett az uralkodóval.
120
éve