Október 14.
Ma Helén névnapja van

Történelem kategória

180 éve

1846 – Kirobbant a mexikói-amerikai háború a Mexikó és Texas közötti határ körüli vita miatt.

A háborút 1848. 02. 02-án a Guadalupe Hidalgó-i békeszerződés zárta le, amelynek eredményeként a két állam közötti végleges határ a Rio Grande lett. Mexikó a folyótól északra fekvő valamennyi területi igényéről kénytelen volt lemondani, a mexikói állam közel felét kitevő terület -Kalifornia, Új-Mexikó és Texas (közel 1,2 millió négyzetmérföld) -, valamint a mai Arizona, Nevada, Utah és Kalifornia teljes, továbbá Colorado és Wyoming állam területe az Egyesült Államokhoz került. Mexikó 15 millió dollár kártérítést kapott a területveszteségekért, valamint az Egyesült Államok az amerikai hitelezőkkel szembeni 3,25 millió dollárnyi mexikói adósságot is átvállalta. Több mutatása

Teljes esemény 0

1846. 05. 13. Történelem

197 éve

1829 – Megszületett Kamermayer Károly, aki Budapest első polgármestere volt.

Kamermayer Károly előbb Buda, majd Pest szolgálatába lépett, a közigazgatásban tevékenykedett. 1861-ben Buda főjegyzője, 1867-ben Pest város tanácsnoka lett. Nagy érdemei vannak a városegyesítés tervének kidolgozásában. 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel polgármesterré választották. Hivatalát 1873-tól 1896-ig látta el, mert további három terminusban is újraválasztották. 23 évi polgármestersége alatt indult meg Budapest világvárossá fejlődése. Nevéhez fűződik a magyar nyelvű közigazgatás megteremtése, a kerületi előljáróságok kialakítása. Működése idején épült az Andrássy út, a Nagykörút, a Ferenc József híd, a Déli Összekötő vasúti híd, a Parlament, a Mátyás- templom, több kultúrális létesítmény és a Nagycsarnok a Fővám téren. Kiépült az út-, víz- és csatornahálózat, megvalósult a szemétszállítás is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1829. 05. 14. Született Történelem Magyar

88 éve

1938 – Megalakult Imrédy Béla kormánya, amelynek miniszterelnöki tisztségét 1939. 02. 16-ig töltötte be.

Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, utána Nyugat-Európában tett hosszabb külföldi tanulmányutat. Az I. világháborúban az 5. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként teljesített katonai szolgálatot. 1915-től pénzügyi gyakornokként dolgozott, 1918-ban pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-től a Pénzügyminisztérium tisztviselője volt, 1921-ben kinevezték pénzügyi titkárrá. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. Gyors előrejutását Weiss Fülöp pártfogásának - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének - köszönhette. 1926-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesként, majd a közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt vezette, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett. 1928. és 1932. között szakértőként vagy tanácsadóként képviselte Magyarországot több nemzetközi gazdasági konferencián. 1932-ben Gömbös Gyula "Nemzeti munkaterve" és kormányprogramja gazdasági-pénzügyi vonatkozásait dolgozta ki, októberben a Gömbös-kormány pénzügyminisztere és legbefolyásosabb tagja lett. Legjelentősebb intézkedésével rendezte a gazdák adósságát és védelmet nyújtott a parasztgazdaságoknak. 1933-ban kormánypárti programjával országgyűlési képviselővé választották a jászberényi választókerületben, 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, a felsőház tagja lett. Bankelnökként fő feladatának tekintette az ország fizetési mérlegének egyensúlyát és a bank devizakészletének növelését. Az ország gazdaságpolitikájának egységes irányítására 1938. 03. 09-én kinevezték tárca nélküli közgazdasági miniszterré, majd Darányi Kálmán lemondása után, májusban a miniszterelnöki székbe került. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a külügyminiszteri tisztséget. 1938-39-ben a kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. 1938. május végén a keresztény középrétegek igényeinek kielégítésére, a zsidó nagytőke érdekei mellett elfogadtatta az országgyűléssel a Darányi-kormány által kidolgozott I. zsidótörvényt, valamint megtiltotta a közalkalmazottaknak, hogy az MSZDP és a Nyilaskeresztes Párt tagjai legyenek. Az államrend felforgatására irányuló tevékenység vádjával letartóztatták és 3 évi fegyházbüntetésre ítélték Szálasi Ferencet. 1938. augusztusában Horthy Miklós kormányzóval látogatást tett Németországban, amely döntő hatással volt politikai nézeteinek a szélsőjobboldal felé fordulásában. Ettől kezdve külpolitikáját a németbarátság, belpolitikáját a diktatúra kiépítésére irányuló törekvés, a parlamentarizmus megszüntetése jellemezte. 1938. novemberében 62 képviselő lépett ki a kormánypártból a házszabályok tervezett megszigorítása miatt, így leszavazták a miniszterelnököt, aki - mivel más lehetőség nem volt - a helyén maradt és programjának megvalósításába kezdett. Engedélyezte a magyarországi németek összefogó nyíltan náci szervezet, a Volksbund működését. Tovább erősítette németbarát politikáját az első bécsi döntés, amelynek értelmében visszacsatolták Szlovákia magyar lakta területeit. 1939. 01.06-án megalapította a fasiszta típusú Magyar Élet Mozgalmat. Az alkotmányvédők Imrédy haladéktalan leváltását követelték, aki végül februárban benyújtotta lemondását. Pécs képviselőjeként, kormánypárti programmal még 1939-ben bekerült a parlamentbe, nem tudott belenyugodni vereségébe és a hatalom elvesztésébe. 1940. október elején kilépett a kormánypártból és megalapította a nyíltan szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját, amelynek célja a magyar állam náci jellegű átszervezése volt. A németekkel és a magyarországi nyilas pártokkal létesített kapcsolatot, 1940-től pártja országgyűlési képviselője volt. Magyarország német megszállása után miniszterelnöki kinevezése Horthy ellenállásán megbukott, így Sztójay Döme kormányának tárca nélküli közgazdasági minisztere lett, valamint 1944. májusától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke. 1944. 10. 16-án támogatta a nyilasok hatalom átvételét, majd a háború végén Németországba menekült. 1945. 10. 03-án az amerikaiak visszaszállították Budapestre, ahol a Népbíróság november 23-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, amelyet golyó általi halálra változtattak a feljebbviteli tárgyaláson. 1946. 02. 28-án végezték ki a budapesti Markó utcai fegyház udvarán. Több mutatása

Teljes esemény 0

1938. 05. 14. Történelem

71 éve

1955 – Aláírták a Varsói Szerződést.

Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió Varsóban aláírja a Varsói Szerződést, amely a barátságról együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény. A közvetlen előzménye, hogy NSZK belép a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoznak a kelet-európai országokban. Az egyezmény inkább politikai eszköz volt, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Több mutatása

Teljes esemény 0

1955. 05. 14. Történelem