143
éve
Történelem kategória
87
éve
73
éve
18
éve
2008 – Meghalt Silvia Chiara Lubich olasz katolikus egyházi személyiség, aki sokat tett az egyházak egymással folytatott párbeszédéért.
Templeton- és UNESCO-díjas. Az Olaszországból indult Fokoláre mozgalom alapítója és 1943-tól haláláig első elnöke, a Vallások a Békéért Világkonferencia tiszteletbeli elnöke. Mozgalma jelentős szerepet vállalt a római katolikus egyháznak az ökumenizmus és a más vallásokkal folytatott párbeszéd területén. Több mutatása
345
éve
1681 – William Penn angol kvéker misszionárius megalapította Pennsylvaniát.
William Penn az azonos nevű angol admirális fia volt, aki 1655. 01. 22-én elfoglalta a Karib-tengeri szigetet, Jamaikát. A kvéker misszionárius II. Károly angol királytól kapott engedélyt arra, hogy gyarmatot hozzon létre Észak-Amerikában. Apja tiszteletére alapította meg Pennsylvaniát, amelynek első kormányzója volt. Több mutatása
90
éve
178
éve
1848 – Győzött Pesten a forradalom. Március 15 jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.
A bécsi forradalom hírére a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig náhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. Több mutatása
178
éve
1848 – A pesti nép követelésére a Nemzeti Színházban bemutatatták Katona József Bánk bánját.
A drámát először 1833-ban mutatták be Kassán. Arany János egyike azoknak, akiknek tetszett a darab, Vörösmarty viszont inkább elmarasztalja, mint dicséri. A darab a 40-es években vált aktuálissá a nagyközönség számára. 1848. március 15-én a Katona drámájával együtt ünnepelt a forradalom. 1861-től Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játszák. Források a dráma megírásokhoz: - Történelmi források: Elsősorban Bonfini és Heltai Gáspár krónikáit használta; a valóságos személyek életének, cselekedeteinek megismeréséhez. - Szépirodalmi források: Csery: Ottó című regénye. - A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban Shakespeare, Schiller, és a Sturm und Drang drámaírói szolgáltak mintául. A dráma politikai mondandója: - nemzeti királyt az ország élére, - a jobbágykérdésben érdekegyeztetésre van szükség. A dráma értelmezési lehetőségei: A drámai bonyodalom: - egyértelmű, mert Bánk tette jogos elégtétel a nemzetet és a magánembert ért sérelmekért. - összetett, mert a közéleti és a magánéleti szál erősítheti, gyengítheti, sőt keresztezheti egymást. A dráma értelmezésénél Lessing tragédiatörténete a kiindulópont. E szerint a drámai hős a tragikai vétség elkövetésének és felismerésének következtében vállalja a bűnhődést. Ez hatott az értelmezőkre is. Bánk tragikai vétsége: - szeretett királyának feleségét ölte meg. - Gertrudis vétlen Melinda elcsábításában. Gyulai Pál értelmezése szerint Bánk tragikai vétsége a gyilkosság, tettét többszörös bűnnek tekintette, amiért kijár a drámai bűnhődés és a hősnek illő szánalom. Arany János is Bánk tragikai vétségéből indul ki, de szerinte Gertrudis is felelős a tragédia bekövetkezéséért. Sőtér István szerint Bánk bűnössége nem olyan egyértelmű, mivel tettét vállalja, és veszteségének kettős oka van. Élete értelmét, az emberek megbecsülését és Melindát is elvesztette. Vesztesége nem erkölcsi, hanem érzelmi. Barta János véleménye szerint Bánk a tragikai vétséget nem a királynéval, hanem Melindával szemben követte el. A dráma felépítése : A Bánk bán előversengésből (prologusból) és öt szakaszból (felvonásból) áll. A szakaszok felépítése: Az egyes szakaszok "in medias res" kezdődnek. A felvonások befejezése lezárja az adott eseménymenetet. A következő szakasz nyitánya nem közvetlen folytatás. A zárlatnak a késleltetés a funkciója. A szakaszok önálló egészet alkotnak, bennük a helyszín és az idő egysége határozza meg azt hogy, kik szerepelnek. A közéleti és a szerelmi szál kapcsolata: - 1. szakasz: a két szál összefonódik - 2. szakasz: inkább a közéleti szál a jellemző - 3. szakasz: a magánéleti szál kerül előtérbe - 4. szakasz: a közéleti szál dominál - 5. szakasz: a megoldás A drámai jellemek: A műben Arany János szerint a drámai jellemek három csoportra oszthatók: 1. Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Izidóra) 2. Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Petur, Mikhál és Simon bán) 3. Endre és köre (Solom, Myska) A drámai történést a szereplők állandó konfliktusai, ellentétei, küzdelmei viszik előre. Összeütközések az azonos csoportba tartozó szereplők között is vannak. Az állandó konfliktusok hátterében, állandó jellemeknek és egyértelmű indítékoknak kell lenni. Sok szereplőnek van uralkodó tulajdonsága. (pl.: Petur-indulatos, Ottó-gyáva, Biberach-cinikus, Melinda-ártatlan stb.) Gertrudis jelleme: - hatalomvágyó, hiú, cinikus - Gyulai szerint ártatlan - Sőtér szerint Gertrudis a világ gonoszságait képviseli anélkül, hogy ő maga gonosz lenne, vagy vétséget követne el Bánk ellen. Egyetlen bűne, hogy elfogult. Bánk jelleme: Az értelmezők többsége Bánk jellemének összetettségét, többértelműségét hangsúlyozza. Ez fakadhat Bánk viselkedésének kettősségéből: hol aktív, hol passzív résztvevője az események-nek. Az első szakasz zárlatában Gertrudisról kialakított vélemény egyértelműen elutasító. A zendülésről is egyértelmű a véleménye: békességet kell teremteni. Szándékait azonban nem tudjuk pontosan értelmezni, lehetséges magyarázatai vannak: - tisztázni a helyzetet - a számára legfontosabb dolgok (haza és család) beszennyeződtek, melyeket vérrel lehet csak megtisztítani. - puszta lélekként akar cselekedni ebben a helyzetben, szabadon a királyhoz és Melindához fűződő kötelékeitől. Ennek ellenére a későbbiekben nagyúrként, illetve Melinda férjeként cselekszik. Bánk bán jellemének összetettsége az érzékenység hősévé emelte őt, akiben emberbaráti, költői és politikusi vonások keverednek. Tiborc drámai szerepe: Tiborc jelleme kevésbé összetett, drámai funkciója ellenben annál inkább az. Urához, Bánkhoz patriarkális kapcsolat hűsége és bizalma fűzi: őszintén elmondja, amit gondol, egyedül tőle remél segítséget. A jobbágyélet kilátástalan nyomora lehetetlenné teszi, hogy becsületes maradjon. Megrendül hitében: sem a földi, sem a túlvilági igazságosztásban nem bízik már. Mégis becsületes marad, és megbízik Bánk igazságérzetében. S éppen ez ad rendkívüli nyomatékot szavainak: mekkora lehet az elkeseredés ott, ahol az is lázadóan beszél, aki nem lázadó. A dráma nyelvezete: A dráma nyelvének elsősorban a konfliktusokat, összeütközéseket kell tükröznie (emberi indulatokat). Nyelvi eszközök: - hasonlatok - metaforák - szónoki kifejező eszközök - jelképteremtés A szövegmondás gyors tempó és hangsúlyváltásai is feszültséget éreztetnek (pergő párbeszédek - hosszabb monológok). Több mutatása
533
éve
1493 – Kolumbusz visszatért első útjáról, abban a tudatban, hogy eljutott Indiába.
Palos kikötőjébe futottak be. 6 bennszülött rabszolgát hoztak a királyi párnak ajándékba, akiket indiánoknak neveztek el. A neve eredeti írásmóddal: Christopher Columbus Több mutatása
193
éve