458
éve
Történelem kategória
201
éve
1825 – Meghalt Claude Henry de Rouvroy, Saint-Simon grófja, francia társadalomfilozófus.
Párizsban 64 éves korában halt meg. A róla elnevezett szocialista saint-simonizmus mozgalom megalapítója. Művei: "Az európai társadalom újjászervezéséről", "Az új kereszténység". Saint-Simon szerint a társadalmat át kell alakítani, valamint eszméivel előrevetítette a magántulajdon kollektivizálását és a tervgazdaság bevezetését. Utópista szocialistaként az emberek egymás közötti személyes kapcsolataiban a női emancipációt, a válás és a szabad szerelem jogát követelte. Főként a fiatal értelmiség csatlakozott hozzá, azonban hatása az 1830-as évektől jelentősen csökkent, majd a korai marxizmusban érződött tovább. Több mutatása
147
éve
1879 – Megszületett Nancy Astor angol állami tisztségviselőnő.
Az első nő volt, aki ülést tartott az angol alsóházban ("British House of Commons"), jól ismerték nagy energiáját és szellemességét.
136
éve
131
éve
1895 – Meghalt José Marti kubai költő, író, szabadságharcos.
Hazájában hősként tisztelik, a havannai repülőtér az ő nevét viseli. Húszéves sem volt, amikor kőfejtőben elvégzendő kényszermunkára ítélték az 1868-as összeesküvésben való részvételért. A nehéz munka, és az emberi szenvedés jelenik meg az "El presidio político de Cuba" című esszéjében, amit 1871-ben írt. A szabadsághoz való jog és az emberi élet sérthetetlensége voltak a fő elvei. 1877-től a Guatemalai Egyetem irodalomprofesszora volt. 1881-ig Venezuelában, majd az Egyesült Államokban élt, majd Máximo Gómez tábornok oldalán harcolt. 1895. május 19-én esett el Boca de Dos Ríos közelében. Életében is adott ki verseket, amiket a fiának ajánlott Ismaelillo néven, de Egyszerű versek és Szabad versek kötetei csak halála után jelentek meg. Magyarul hat kötete jelent meg. Több mutatása
528
éve
1498 – Vasco da Gama portugál hajós felfedezte a tengeri utat Indiába Afrika megkerülésével.
Kalikutnál, India délnyugati részén kötött ki, ahol kereskedelmi telepet hozott létre. Több mutatása
1701
éve
325 – Nagy Konstantin római császár megnyitotta a keresztény püspökök első egyetemes zsinatát Niceában.
Egyetemesnek tartották a zsinatot, mert az egész birodalomra kiterjedő volt. Nicea ma Iznik, kisázsiában található. Elfogadták az ókeresztény ökumenikus hitvallást, a Nicaeumot. A zsinaton megfogalmazták az első ortodox hitvallást, és kiátkozták az Arius eretnekséget. A keresztény egyházban ekkor volt az első nagy szakadás. Az ariánusok tanai tovább terjedtek a germán törzseknél, akik az ő hitüket vették fel. A zsinaton döntöttek a húsvéti ünnepről is, mely szerint az első tavaszi telihold utáni vasárnapot jelölték meg a feltámadási ünnep időpontjául. Több mutatása
520
éve
1506 – Meghalt Kolumbusz Kristóf itáliai származású utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens 1492-es felfedezője.
Olaszul: Cristoforo Colombo, portugálul: Cristóvão Colombo, spanyolul: Cristóbal Colón. A portugál, majd a spanyol korona szolgálatában állt. A 10. századi viking hajósok (feltehetően Leif Eriksson, esetleg Bjarni Herjólfsson és harcosaik) már jártak amerikában. Kolumbusz felfedezése vezetett a korabeli világkép kitágulásához, és az amerikai kontinens feltérképezéséhez és kolonizálásához. Több mutatása
231
éve
1795 – Meghalt Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.
Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték. Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása
201
éve