211
éve
Történelem kategória
174
éve
1852 – Megjelent a rabszolgaság ellenes regény, a "Tamás bátya kunyhója". Hamarosan bestseller lett.
Harriet Beecher Stowe amerikai írónő regényének teljes címe: "Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban". Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet. Nemcsak a rabszolgatartás túlkapásairól szól a regény, hanem a rabszolgatartó déli államok önzéséről és az északi államok közömbösségéről is. A mű a személyükben jogtalan néger rabszolgák tipikus sorsát ábrázolja, akiket - tekintet nélkül a családi kötődésekre - eladhatnak. Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" című szociográfiai művét. Több mutatása
107
éve
1919 – Lemondott a Berinkey-kormány, mivel a Vix-jegyzékben foglalt követeléseket nem állt módjában teljesíteni.
Vix alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője Károlyi Mihálynak átnyújtotta a békekonferencia által kijelölt új demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A kormány válaszában kijelentette, hogy teljesíthetetlenek a követelések, melyek szerint az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonalat nyugati irányban, 40-50 km szélességben francia csapatok szállnák meg. Több mutatása
93
éve
127
éve
1899 – Először végeztek ki nőt villamosszékben a Sing Sing börtönben.
Az elítélt Martha M. Place mostohalányát ölte meg.
97
éve
1929 – Meghalt Ferdinand Foch francia katonai vezető, marsall, aki visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak.
Katonai tanulmányainak befejezése után a harcászat elméletét oktatta a Katonai Főiskolán, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913. augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit, sikereket ért el. 1917. májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918. márciusában a francia és angol vezetők megbízták a szövetséges hadseregek koordinálásával, később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka lett. 1918. nyarán a marnere-i és az amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban a németekkel szemben ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. Ezzel elérte életcélját: visszaszerezte Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli. Több mutatása
70
éve
31
éve
1995 – Japán partjainál egy sportbúvár tenger alatti piramisokat fedezett fel.
A Yonaguni sziget partjainál, nagyjából 30 méteres mélységben található építményekről teljes bizonyossággal állítható, hogy nem természeti jelenségek, emberi munkával készültek. A legnagyobb nagyjából 73 méter hosszú, 25 méter széles és 13 méter magas. A szobrok vagy épületek a tudosók szerint legalább 6000 évesek. Több mutatása
66
éve
1960 – A faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napja.
A dél-afrikai Sharpeville-ben a tüntetőkre leadott rendőrsortűz áldozatainak emlékére lett ez a nap a faji megkülönböztetés elleni küzdelem napja, ahol 70 békés felvonuló halt meg. Több mutatása
2273
éve