Klaudia névnapja

Március 20.

132 éve

1894 – Meghalt Kossuth Lajos, szabadságharcos, államfő.

Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Több mutatása

Teljes esemény 1

Meghalt Történelem Magyar

Tavaszi napéjegyenlőség, az asztrológiai év kezdete, a csillagászati és meteorológiai tavasz kezdete.

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.A római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.Napéjegyenlőségek és napfordulók időpontjai: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3 Több mutatása

Teljes esemény 0

407 éve

1619 – Bécsben 62 éves korában meghalt II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király).

Igyekezett megszilárdítani irodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

208 éve

1818 – Megszületett Lenhossék József orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,

A Lenhossék-orvosdinasztia középső tagja, apja Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus, fia Lenhossék Mihály (1863–1937) orvos, anatómus. Unokája Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.Az aki elsők között végzett mikroszkópos anatómiai, szövettani vizsgálatokat Magyarországon. A bonctani megfigyeléseket, az egyes szervek alaktani jellemzőit tényszerűen rögzítő leíró anatómián túllépve megvetette az emberi szervezet anatómiai sajátosságai és élettani jelenségei között kapcsolatot kereső funkcionális anatómia alapjait. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

174 éve

1852 – Megjelent a rabszolgaság ellenes regény, a "Tamás bátya kunyhója". Hamarosan bestseller lett.

Harriet Beecher Stowe amerikai írónő regényének teljes címe: "Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban". Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet. Nemcsak a rabszolgatartás túlkapásairól szól a regény, hanem a rabszolgatartó déli államok önzéséről és az északi államok közömbösségéről is. A mű a személyükben jogtalan néger rabszolgák tipikus sorsát ábrázolja, akiket - tekintet nélkül a családi kötődésekre - eladhatnak. Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" című szociográfiai művét. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Film/Média Irodalom Alkotás

107 éve

1919 – Lemondott a Berinkey-kormány, mivel a Vix-jegyzékben foglalt követeléseket nem állt módjában teljesíteni.

Vix alezredes, a budapesti antantmisszió vezetője Károlyi Mihálynak átnyújtotta a békekonferencia által kijelölt új demarkációs vonalról szóló jegyzéket. A kormány válaszában kijelentette, hogy teljesíthetetlenek a követelések, melyek szerint az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonalat nyugati irányban, 40-50 km szélességben francia csapatok szállnák meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

68 éve

1958 – Budapesten megszületett Hirtling István színművész (Találka Párizs mellett).

Jászai Mari-díjas. Pályafutását 1980-ban a Budapesti Gyermekszínháznál kezdte, majd 1984-től a Nemzeti Színháznál játszott. 1990. óta a Madách Színház tagja, valamint a Magyar Színész Kamara ügyvivője. Szerepeiből: Dürrenmatt: János király, Boldizsár-Bródy-Szörényi: István, a király, Paszternak: Doktor Zsivágó, filmjeiből: Minden vasárnap, Találka Párizs mellett, A trónörökös, Julianus barát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Alkotás Magyar Színház

67 éve

1959 – Megszületett Prof. dr. Padányi József mk. dandártábornok, egyetemi tanár.

Tanulmányait 1981-ben végezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskola műszaki szakán, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. A Magyar Honvédség 301. Műszaki-mentő Ezredének századparancsnoka, majd törzsfőköne volt. 1997-1999 között az SFOR Magyar Műszaki Kontingensét vezette, majd a NATO SFOR műszaki főnöke volt Szarajevóban. 1998-tól a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos főmunkatársa, majd 2011-től az egyetem rektora, az egyetem megszűnése után 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese lett. Magas színvonalú tudományos és szakmai munkásságáról számos publikáció, díj és kitüntetés tanúskodik. Kutatási területe: békeműveletek, éghajlatváltozás, műszaki támogatás. Legkiemelkedőbb kutatása a Mura partján található Zrínyi-Újvár felfedezése, amely ma Zrínyi Miklós költő és hadvezér egyetlen Magyarország területén fellelhető vára. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar

259 éve

1767 – Monostorapátiban megszületett Varga Márton természettudós, akadémiai tanár.

Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérváron végezte, majd Győrben bölcseleti tanulmányokat folytatott. Először Komáromban tanított középiskolában, majd a nagyváradi akadémiához nevezték ki természeti és gazdasági tudományok tanárává. Innen 1809-ben a győri akadémiához helyezték át professzornak, majd a zirci apátság jószágkormányzója lett. Akadémiai tanárként sokat tett a természettudományok magyar nyelvű megismertetéséért, háromkötetes tankönyve a XVIII. századi tudományos eredmények magas színvonalú összefoglalása. 1796-tól volt tagja az erdélyi nyelvművelő társaságnak. Mint nyelvművelő is a tudomány szaknyelvének kialakításán fáradozott. Fő művei: A gyönyörű természet tudománya ... I-II. Nagyvárad, 1808.; A csillagos égnek ... Nagyvárad, 1809.; Assertationes ex phisica ... Nagyvárad, 1809. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Alkotás Magyar

214 éve

1812 – Meghalt Jan Ladislav Dussek cseh zongorista és zeneszerző.

Neve további írásmódokkal: Václav Jan Dusík, Duschek, DüssekDussek az első zongoristák egyike, akik már éneklővé tudták varázsolni a zongora hangját. Szintén nagy vívmánya, hogy kottáiban a pedálkezelést pontosan jelölte. Két operát, egy misét, tizenegy zongoraversenyt és egy kettősversenyt, nyolcvan hegedűszonátát, két- és négykezes zongoraszonátákat, valamint számtalan kisebb zongoradarabot komponált. Művei átmenetet képeznek a klasszika és a romantika között. 1796-ban írott zongoraiskolája angol, német és francia nyelven jelent meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene

172 éve

1854 – Megszületett Schafarzik Ferenc geoló­gus, akadémikus, földrengéskutató.

Schafarzik miután végzett a budapesti tudományegyetemen, 1876-82-ig az ásvány-földtan tanszéken tanársegéd, majd a Földtani Intézet geológusa volt. 1891-től a Műegyetemen a technikai geológia magántanára, 1904-től az ásvány-földtani tanszék tanára volt. 1910. és 1916. között betöltötte a Földtani Társaság elnöki, s élete végéig a hidrológiai szakosztály elnöki tisztét. A Magyar Tudományos Akadémiának 1902-ben lett levelező, 1916-ban rendes tagja. Fő munkái Budapest és környéke, a Cserhát és a Déli - Kárpátok földtanára vonatkoztak. Ő vezette be a hazai tudományos földrengéstani megfigyelést, hidrológiai és rendszeres földtani kutatásokat. A Magyar Hidrológiai Társaság 1943-ban tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Schafarzik-érmet alapított. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

97 éve

1929 – Meghalt Ferdinand Foch francia katonai vezető, marsall, aki visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak.

Katonai tanulmányainak befejezése után a harcászat elméletét oktatta a Katonai Főiskolán, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913. augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit, sikereket ért el. 1917. májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918. márciusában a francia és angol vezetők megbízták a szövetséges hadseregek koordinálásával, később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka lett. 1918. nyarán a marnere-i és az amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban a németekkel szemben ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. Ezzel elérte életcélját: visszaszerezte Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem

12 éve

2014 – Meghalt Szakács Eszter, Jászai Mari-díjas színésznő (Hahó, Öcsi!, Apám néhány boldog éve).

Érsekújváron született, ami ma Szlovákia. Első szerződését a debreceni Csokonai Színháztól kapta, ahol három évadot töltött. 1970-ben a veszprémi Petőfi, 1972-ben a Szegedi Nemzeti, 1973-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1977-ben a Mafilm, 1980-ban a Népszínház, 1985-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor, 1988-ban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1989-től szabadfoglalkozású színésznő. Szerepelt filmen és több tévéjátékban is. 1975-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el munkáját. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház

5 éve

2021 – Meghalt Jevgenyij Jevgenyjevics Nyesztyerenko szovjet-orosz operaénekes (basszus).

Oroszul: Евгений Евгеньевич Нестеренко. 12 nyelven énekelt, németül, franciául és angolul beszélt, tanítás közben négy nyelvet (orosz, német, francia, angol) használt, és amikor A kékszakállú herceg várát gyakorolta, magyarul is tanult. Több mint ötven főszerepet énekelt Glinka, Muszorgszkij, Borogyin és Csajkovszkij operáiban, de a világ zeneirodalmának több nagy szerepét is megkapta, rendszeresen fellépett a milánói Scalában, a Bécsi Állami Operaházban, a londoni Covent Gardenben és a New York-i Metropolitan Operában is. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene