177
éve
Történelem kategória
166
éve
1860 – Budapesten nagyszabású diáktüntetés volt a Habsburg önkényuralom ellen.
A katonaság a tüntetők közé lövetett. Halálos lövés érte Forinyák Géza jogászhallgatót.Alig pár száz fő próbált gyászmisét mondatni az 1848-49-es mártírok emlékére. Nem engedték be őket egyik templomba sem, majd a temetőbe sem. Egy nemzeti színű szalaggal díszített koszorút dobtak át a kerítésen, ezután a katonák belelőttek a tömegbe. A három sérültet letartóztatták. Forinyák Gézának szétlőtték a térdét. A Rókus kórházba vitték, de mire odaértek vele már annyira kivérzett, hogy 1860 április 2.-án három hét agónia után elhunyt. 1860 április 4.-én temették a Kerepesi úti temetőbe. A temetésre a város minden rétegéből érkeztek gyászolók. A résztvevők száma csaknem elérte a 60 000-et, ami az akkori város lakosságának a negyedét tette ki. A nagy számú néma tüntető is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ferenc József kiadja az októberi diplomát. Több mutatása
136
éve
1890 – Gróf Szapáry Gyulát választotta a kormányzó Szabadelvű Párt Magyarország miniszterelnökének.
Tisztséget 1892. 11. 19-ig töltötte be. 1855-ben fejezte be jogi tanulmányait a pesti tudományegyetemen. Politikai pályafutását 1856-ban Külső-Szolnok vármegyében kezdte, megalapította a vármegye gazdasági egyesületét, amelynek elnöke volt 1867-ig. 1860-ban Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjaként a szolnoki választókerület országgyűlési képviselőjévé választották, majd 1865-ben újraválasztották. 1867-től 1869-ig Heves vármegye főispáni helytartója, 1868-69-ben királyi biztos, 1869-70-ben belügyminisztériumi tanácsos volt. 1870-ben kinevezték közmunka- és közlekedésügyi államtitkárrá, de erről a tisztségéről 1871-ben lemondott. Kormánypárti programjával a galgóci, később az abádi választókerület képviselője volt. 1873. máciustól 1875. márciusáig belügyminiszteri tisztséget töltött be, 1875-től 1889-ig elnöke volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. 1878. december és 1890. március között, hosszabb-rövidebb időszakokra betöltötte a pénzügy-, a közmunka- és közlekedésügyi, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd a földművelésügyi miniszteri tisztséget. A Szabadelvű Párt centrumához tartozott, távol tartotta magát a pártpolitikától. Tisza Kálmán távozása után választották miniszterelnökké, és a belügyminiszteri tárcát is magának tartotta meg. A konzervativizmus jellemezte, amely kormánya vezető minisztereinek liberális reformjaival egyre nehezebben volt összeegyeztethető. A problémák megoldására alkalmatlan volt. Az egyházpolitikai javaslatok miatt 1894-ben kilépett a Szabadelvű Pártból is, a főrendiház tagja lett. 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben a magyar delegáció elnöke volt, 1900-tól a tárnokmesteri méltóságot töltötte be, 1904-ben a Hitelbank elnökévé választották. 1881-ben az Aranygyapjas-rendet, majd a Szent István-rend nagykeresztjét és a francia becsületrendet kapta meg. Több mutatása
109
éve
1917 – Az oroszországi februári forradalom hatására leköszönt II. Miklós cár.
Petrográdban, a Putyilov-gyári munkások február végi sztrájkjából bontakozott ki a forradalmi fordulat. Az ott állomásozó helyőrségek március 12-én (oroszországi időszámítás szerint február 27-én) csatlakoztak a sztrájkolókhoz. Munkás- és katonatanácsok (szovjetek) alakultak, amelyekben többségben voltak a mensevikek és a szociálforradalmárok. A cár által elnapolt Duma (népképviseleti testület) egy ideiglenes végrehajtó bizottságot alakított, amely átvette a kormányügyek vezetését, majd március 15-én kikiáltotta az új nagypolgári-liberális ideiglenes kormányt Georgij Lvov herceg vezetésével. A polgári ellenzék, a munkások és parasztok februári forradalma megdöntötte a cári rezsimet. A tábornoki kar nyomására II. Miklós, Oroszország cárja lemondott. A februári forradalom kiváltó oka a cári birodalomnak az I. világháborúban 1915. óta elszenvedett katonai veresége, és a katasztrofális gazdasági helyzet nyomán létrejött éhínség volt. 1916. óta mindenütt sztrájkok és tüntetések törtek ki Oroszországban. Több mutatása
84
éve
1942 – Budapesten háború ellenes tüntetést tartottak.
A tüntetést a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezte. A magyar parasztság nevében a kisgazdapárti Bajcsy-Zsilinszky Endre és a parasztpárti Kovács Imre közösen megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. Több mutatása
54
éve
40
éve
1986 – A rendőrség erőszakkal lépett fel a Budapesten tüntető fiatalokkal szemben.
A Petőfi térről indulva több ezer fiatal tüntetett a Belvárosban és a Batthyány-örökmécsesnél. A rendőrség erőszakkal lépett fel, többeket elfogtak, előállítottak. Később a ?lánchídi csata? néven említették az eseményt. Több mutatása
18
éve
2008 – Összecsapások zajlottak Budapesten a rendőrség és 1000–1500 főnyi tüntető között.
Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején történtek az összecsapások, a Művészetek Palotája felé igyekvő tüntetők és a rendőrség között.
2070
éve
1950
éve