Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Történelem kategória

73 éve

1953 – Moszkvában eltemették Sztálint.

Eredeti nevén: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili Goriban született 1879.12.21-én. 1899-ben kizárták a tbiliszi ortodox papi szemináriumból forradalmi tevékenysége miatt. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tbiliszi pártbizottságának volt a tagja 1901 óta. Többször letartóztatták illegális tevékenységéért és Szibériába száműzték. 1912-ben megalapította a "Pravda" című pártlapot. Vlagyimir Iljics Lenin szervezőként nagyra becsülte Sztálint, aki 1917 márciusában érkezett Petrográdba, majd támogatta a fegyveres felkelés tervét. A nemzetiségi ügyek népbiztosi tisztségét töltötte be az új bolsevik kormányban. 1922.04.03-án az SZKP főtitkárává választották. Sztálin elgondolását a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéről - hogy a többi szovjet köztársaságot rendeljék alá az Orosz Szovjet Köztársaságnak - Lenin közbelépésére, a Központi Bizottság elutasította. Végül Lenin tervét fogadták el, amely ezzel szemben egyenjogú köztársaságok egyesítéséről és egy reprezentatív vezető testület megvalósításáról szólt. 1923.01.04-én Lenin politikai végrendeletének kiegészítéseként Sztálin eltávolítását ajánlotta a párt vezető állásaiból "jellemgyengesége" miatt. Lenin 1924.01.21-én bekövetkezett halála után 1927-ig hatalmi harcok folytak az utódlásért Grigorij Jevszejevics Zinovjev, Lev Davidovics Trockij és Joszif Visszarionovics Sztálin között, amelyből Sztálin került ki győztesen. Miután 1927.10.23-án kizárták ellenfeleit a Központi Bizottságból, majd a pártból is, Sztálin, a párt főtitkára a Szovjetunió korlátlan ura lett. Azokkal szemben, akik elutasították elméletét "a szocializmus egy országban való felépítéséről" kíméletlenül járt el. Száműzték Trockijt, másokat halálra ítéltek látványos koholt perekben. Diktatúrája alatt a Szovjetunió - egy kíméletlenül végrehajtott iparosítási politika eredményeként - ipari állammá fejlődött. Sztálin a lenini jelszó "kommunizmus = szovjethatalom + az ország villamosítása" jegyében tíz év alatt akarta elérni azt, ami a kapitalista országokban ötven év alatt jött létre. Halála után felravatalozták a Kreml-palota nagytermében, ahol emberek ezrei vettek tőle búcsút. 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán szakítottak a sztálinizmussal. Elítélték a hatalommal való visszaélést, a sztálini korszak személyi kultuszát, az elkövetett törvénysértéseket, bírálták a túlzott centralizmus káros következményeit. Sürgették a visszatérést a lenini értékekhez, megalapozták a kommunista és munkáspártok demokratizmusának fejlődését. A desztalinizálás második hullámaként, az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, 1961.11.01-jén Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból. Több mutatása

Teljes esemény 0

1953. 03. 09. Történelem

85 éve

1941 – Megszületett Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata.

Budapest, 1941. március 10. – Budapest, 1959. március 21.Vasesztergályosszakmunkás-tanuló, a „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat.A rákoskeresztúri Új köztemetőben, a 301-es parcellában van eltemetve, ami az 1956-os forradalmat követő megtorlás sok áldozatának nyughelye. Több mutatása

Teljes esemény 0

1941. 03. 10. Született Történelem Magyar

41 éve

1985 – Meghalt Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára, a Legfelső Tanács Elnöksége elnöke.

Mindössze 13 hónapig állt a szovjet párt és állam élén. Saját politikai arculatot nem tudott kialakítani, mert hivatali ideje alatt többféle betegséggel küzdött. Rövid 2 és fél éven belül ő volt a harmadik elhunyt szovjet vezető. Utóda március 11-től a peresztrojka és glasznoszty atyja Mihail Szergejevics Gorbacsov a párt főtitkári székben. A névleges államfő Andrej Gromiko lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1985. 03. 10. Meghalt Történelem

14 éve

2012 – Leégett Krasznahorka vára.

A krasznahorkai vár nevezetes turistalátványosság Rozsnyó környékén, Szlovákia egyik legértékesebb történelmi épülete, mely felújított állapotban, múzeumként is üzemelt. 2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választás napján égett le a vár. A füves domboldalról indult a tűz, az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak. A mentésben a szlovák hadsereg is részt vett. Kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal. Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt több száz éves bútorok voltak. Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba, valamint a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. Több mutatása

Teljes esemény 0

2012. 03. 10. Történelem Katasztrófa