Március 1.
Albin névnapja

Március 1.

119 éve

★ Kiemelt esemény

1907 – Megszületett Barényi Béla feltaláló, mérnök, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.

"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Történelem Technika Magyar

145 éve

1881 – Megalapították a Magyar Távirati Irodát.

A Magyar Távirati Iroda 1881. márciusa óta működtet magyar nyelvű hírszolgálatot a köz szolgálatában és a köz javára. Az Magyar Távirati Iroda (MTI) alapítása elsősorban két országgyűlési gyorsíró és szerkesztő, Maszák Hugó és Egyesy Géza érdeme, akik 1880-tól a bécsi hírügynökség állandó budapesti tudósítói lettek, majd az uralkodó, I. Ferenc József által is szentesített engedélyt kaptak "a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztésére és szétküldésére". Maszák és Egyesy a távirati iroda teendői között különös hangsúlyt helyeztek a vidéki lapok tudósítására, emellett megbízható, hiteles hírek szerzéséről gondoskodtak az ország jelentékenyebb pontjairól. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes Magyar

106 éve

1920 – A Nemzetgyűlés elsöprő többséggel választotta meg Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst.

Egy törvénycikk értelmében a kormányzó sérthetetlen volt, és a királlyal azonos büntetőjogi védelemben részesült. A Nemzetgyűlés gyakorolta a törvényhozó hatalmat, a kormányzó pedig - a Nemzetgyűlésnek felelős minisztériumon keresztül - a végrehajtó hatalmat. Horthy megválasztásával beadta lemondását a Huszár kormány. 1920.03.10-én Simonyi-Semadam Sándort nevezte ki miniszterelnökké Horthy Miklós. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

216 éve

1810 – Megszületett Frédéric Chopin lengyel születésű francia zeneszerző.

Teljes neve: Frédéric Francois ChopinAz anyakönyvi kivonatában február 22 szerepel, mint születési nap, de Chopin és a családja is március 1-et tartotta születésnapjának.Zongorára komponált műveiben (zongoraversenyek, prelűdök) a lengyel népzene motívumai bukkannak elő. Csodagyermek volt, már 7 évesen megalkotta első kompozícióit, zongorajátékával az arisztokráciát szórakoztatta Varsóban. 1831-ben Párizsba ment, ahol tanítványok vették körül. A romantikus zene képviselőjeként improvizációival tűnt ki a kortárs zeneszerzők - Robert Schumann, Liszt Ferenc, Bedrich Smetana - közül. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Zene

172 éve

1854 – Megszületett Pecz Samu építész, műegyetemi tanár (Országos Levéltár).

Ő tervezte többek között az Országos Levéltár budai épületét, valamint a városligeti fasori evangélikus templomot és gimnáziumot. Pecz Samu 1878-82 között Schulek Frigyes, utóbb Hauszmann Alajos mellett dolgozott. 1887-ben a műegyetem magántanára, 1888-tól haláláig a középítéstani tanszék tanára volt. Kezdetben klasszicizáló felfogásban, később neoromán és neogótikus stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú épületeivel Budapest képének jellegzetes elemeit alkotta meg. Alkotásait a történeti, elsősorban középkori stílusok alapos ismerete és gondos alkalmazása jellemzi. Nagy hangsúlyt helyezett a szerkezeti kérdések korszerű, az anyagnak megfelelő alkalmazására is. Művei: Budapesten a Szilágyi Dezső téri református templom, a központi Vásárcsarnok, a városligeti fasori evangélikus templom és gimnázium, a műegyetem központi könyvtára és az Országos Levéltár budai épülete, valamint a fiumei tengerészeti akadémia. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Magyar

154 éve

1872 – Létrejött a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park.

A 8980 négyzetkilométeren elterülő park Wyoming, Montana és Idaho államok területén, a Sziklás -hegységben található.Amerika őslakói sok ezer éven át éltek, vadásztak, halásztak ezen a területen.A fehér emberek azonban folyamatosan húzódtak nyugat felé, így az elszigetelt terület veszélybe került. A telepesek nemcsak az ott élő indiánokat szorították ki, de a növény- és állatvilágban is jelentős károkat tettek. A lelkes természetvédők ezért a Yellowstone védetté nyilvánítását követelték.A washingtoni képviselők nyomására az amerikai kongresszusban megszületett a döntés a prémvadászoktól, aranyásóktól, letelepedőktől óvott nemzeti park létrehozására, melyet Ulysses Grant amerikai elnök 1872. március 1-én aláírásával törvényesített.A Yellowstone így lett a világ első nemzeti parkja. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes

151 éve

1875 – Megszületett Maróti Géza építész, szobrász, festő, iparművész, aki Atlantiszról írt könyvet.

Bejárta a világot, igazi „világpolgár” volt. Míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Többek között a Liszt Ferenc Zeneakadémia épületét díszítik szobrai.Élete főműve, a máig (teljes egészében) kiadatlan kultúrtörténeti mű, Atlantisz történetének monumentális feldolgozása. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Érdekes Alkotás Magyar

123 éve

1903 – Megszületett Tőkés Anna, Kossuth-díjas színésznő.

A klasszikus hősnő modern, pátosztól és realitástól mentes típusát teremti meg játékával. Szoborszerű alakjával, tiszteletet parancsoló megjelenésével, tiszta, mély zengésű hangjával, mélyen átélt játékával a drámairodalom szinte valamennyi hősnőjét megformálja, de társalgási színművek szerepeiben is eredeti. Ösztönös színészi tehetség, közvetlen folytatója Jászai Mari művészetének. Legjelentősebb alakításai: „Elga” – 1930. Kamara Színház „A kínai lány” – 1931. Nemzeti Színház Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Magyar Színház

114 éve

1912 – Albert Berry amerikai katona végrehajtotta az első sikeres ejtőernyős ugrást repülőgépről.

Az I. világháborúra készülés idején több országban is kísérleteztek ejtőernyőkkel. Az amerikai "Irvin" ejtőernyő kézi nyitással működött, ezzel ugrott Albert Berry kapitány a Missouri állambeli Saint Louisban. Tony Jannus pilóta által vezetett Benoist tipusú, kétfedelű gépből, 1500 láb (457 méter) magasból ugrott. Bár 11 méter átmérőjű ejtőernyője nem működött tökéletesen, a férfi többször is megpördült a levegőben, de végül Jefferson Barrack-nál sikeresen földet ért. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Sport Technika

111 éve

1915 – Sárga színű emeletes buszokkal megindult Budapesten a menetrend szerinti autóbuszközlekedés.

Az első autóbuszjáratok emeletes autóbuszokkal indultak meg Budapest utcáin. Hét darab - az aradi gépgyárban készített hazai gyártású - autóbusz állt menetrendszerű forgalomba a mai Dózsa György út és Benczúr utca sarkától, végig az Andrássy úton, a Bajcsy-Zsilinszky út sarkáig terjedő útvonalon. A rikító sárga színű, 34 ülőhelyes járművek 15 percenként követték egymást. Megállóhelyeket nem jelöltek ki, fel- és leszállás céljából a kocsikat bárki leinthette.Az első napon az emberek inkább csak szemlélték, mint használták a járműveket. A kalauzoknak szíves bátorítással kellett invitálniuk a közönséget. Csak később lendült fel a forgalom, amikor megtudták, hogy 14 fillérért, az omnibuszéval azonos tarifáért mindenki automobilozhat. Az utasok ekkor már ellepték a kocsi bársonypamlagjait és az emeleti padokat.A népszerűségre való tekintettel a vonalat még annak az évnek az őszén meghosszabbították a Kígyó utcáig, és a főváros hamarosan még négy külföldi gyártású autóbuszt is vásárolt.Kép az első buszhoz hasonló járműről. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika Magyar

104 éve

1922 – Megszületett Jichak (Yitzhak) Rabin, Izrael egykori miniszterelnöke, aki 1994-ben Nobel-díjat kapott.

Tel-Avivban nőtt fel, tanulmányait a Kadourie Mezőgazdasági Iskolában végezte. 1941-ben csatlakozott a Palmahhoz (Plugot Mahac = Rohamosztagok) és részt vett a szövetségesek által megszállt Szíria elleni hadműveletben, majd a parancsnokhelyettese lett annak az alakulatnak, amely 1945.10.10-én megpróbált 208 "illegális" zsidó bevándorlót kiszabadítani az angolok Cipruson található táborából. Ezért letartóztatta a palesztinai brit rendőrség, és nyolc hónapot töltött Rafán, őrizet alatt. Közvetlenül a Függetlenségi Háború előtt a Palmah második dandárjának parancsnokává nevezték ki, 1948. áprilisában a Jeruzsálem védelmével megbízott erők parancsnoka lett. Kidolgozta Ramle és Lod elfoglalásának tervét, amely a Jeruzsálemhez vezető korridort szélesítette, 1949-ben pedig a Rodosz-szigetén zajló fegyverszüneti tárgyalásokon vett részt. 1953-ban az Izraeli Hadsereg Angliába küldte tanulni a Chamberly Staff College-ba, Angliába. 1956-ban az Izraeli Északi Parancsnokság vezetője, később a vezérkar operatív főnöke lett. 1960-tól helyettes vezérkari főnök, majd vezérkari főnök lett. Az 1967-es "hatnapos háborúban" az akkori Egyesült Arab Köztársaságot annak legerősebb pontjain támadta, menekülési útvonalait elvágta. 1968-ban, a sikeres háború után kinevezték Izrael amerikai nagykövetének. 1973-tól munkapárti képviselőként a Kneszet sorait erősítette, 1974. áprilisában ügyvezető miniszterelnök lett, a lemondott Golda Meir utódaként. Miniszterelnöksége alatt 1975. novemberében az ENSZ az arabok nyomására a cionizmust "rasszizmusként" bélyegezte meg, és a visszavonásig, 1991-ig ez a döntése érvényben maradt. 1976.03.30-án összecsaptak az izraeli rendőrök a galileai földkisajátítások ellen tüntető arabokkal, több arab életét vesztette. Ezután a palesztinok március 30-át elnevezték a "Föld Napjának", és rendszeres tüntetéseket tartanak ezen a napon. A terrorista merényletek tovább folytatódtak: 1974-ben Maalotban a PFSZ emberei meggyilkolták egy izraeli iskola huszonkét tanulóját. 1976 nyarán arab terroristák eltérítettek egy Tel-Avivból Párizsba tartó repülőgépet, majd a nem zsidó utasok elengedése után az ugandai Entebbébe vitték, de izraeli kommandósoknak (Joni Netanjahu parancsnoksága alatt) sikerült az utasokat kiszabadítani és Izraelbe vinni. A bravúros akcióval Izrael elnyerte az egész világ szimpátiáját, és erősítette a zsidó szolidaritást. 1984-től 1990-ig Rabin a védelmi miniszteri posztot, 1992. februárjától a Munkapárt elnöki tisztét is betöltötte. A Likud választási bulásával, 1992. júniusától ismét miniszterelnök és védelmi miniszter lett. A Samír-kormány engesztelhetetlen PFSZ-ellenes politikáját hibának tekintette, tárgyalásokat kezdeményezett Jasszer Arafattal, a palesztin vezérrel. 1993. szeptemberében a Washingtonban aláírt alapelvekről szóló megállapodást Rabin miniszterelnök és Jasszer Arafat hitelesítette, ezért mindketten béke Nobel-díjat kaptak. 1994. májusában, Kairóban, Hosni Mubarak egyiptomi elnök jelenlétében ismét egyezményt írtak alá, amely megteremtette a gázai és ciszjordániai hatókörrel létrejött Palesztin Autonómia intézményét. Gázából és a ciszjordániai Jerikóból teljesen kivonult az izraeli hadsereg. A Hamasz és az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet bombamerényletei azonban állandóan felborították a béketárgyalásokat. 1994. októberében több mint húsz embert robbantott fel egy palesztin öngyilkos merénylő egy ramat-gani buszon. Rabin és külügyminisztere, Simon Peresz ment tovább a maga útján, 1994.10.26-án aláírták Izrael és Jordánia közötti békeszerződést, Izrael néhány földterületet visszaadott az Arava völgyében. Nem sokkal utána a marokkói Casablancában közel-keleti gazdasági csúcsértekezletet tartottak mintegy 2500 izraeli, arab, amerikai és európai pénzügyi és politikai vezető részvételével. 1995. januárjában palesztin szélsőségesek ismét öngyilkos merényletet követtek el Netanja közelében, ahol huszonkilencen lelték halálukat. Rabin erélyesen követelte Arafattól, hogy az iszlám fundamentalistákat tartóztassa le, amelyet meg is tett. Végül 1995.09.28-án Washingtonban aláírták az úgynevezett Oslo II megállapodást. Ez a Nyugati-Part (Ciszjordánia) területét A (7 arab város palesztin ellenőrzés alá kerül) B (közös izraeli-palesztin ellenőrzés) és C (izraeli ellenőrzés alatti) zónákra osztotta, így még több terület került palesztin kézbe. Azonban az izraeli jobboldali ellenzék egyre erősebben bírálta a politikáját, 1995. novemberében egy tüntetésen Rabint SS-egyenruhában ábrázolták. Még részt vett egy Ammanban megrendezett gazdasági csúcskonferencián, amely a casablancai folytatása volt, és hordozta az "új Közel-Kelet" ígéretét. November 4-én Tel-Avivban, egy békegyűlésen egy zsidó szélsőséges meggyilkolta. Izraelt megrázta a gyilkosság, és lakosságát egy rövid időre egységbe forrasztotta: másnap a Kneszet előcsarnokában egymillió ember akarta megtekinteni Rabin felravatalozott holttestét Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem

91 éve

1935 – Megszületett Ruth Gassmann német színésznő, aki a Helga című nemi felvilágosító filmek főszereplője volt.

Eredetileg testnevelőnek és vegyésznek tanult, majd fotómodellkedett, és a Gunsmoke című amerikai western sorozatban szerepelt. 1967-ben mutatták be nagy sikerrel a Helga - Vom Werden des menschlichen Lebens (Helga - Az emberi élet keletkezéséről) című, a német egészségügyi minisztérium támogatásával forgatott dokumentumfilmet, amit 1970-től Magyarországon is játszottak a mozik. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média Nő

84 éve

1942 – Megszületett Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas színésznő, aki közel 50 éven át volt a Vígszínház tagja.

Érdemes és kiváló művész. Balerinának készült, de később a Színművészeti Főiskolán tanult Pártos Géza osztályában, majd egy évadra a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol elsőként Dürrenmatt Fizikusok című tragikomédiájában a fiatal ápolónőt játszotta, majd több mint 70 szerepben állt színpadra, többek között volt Adél Az üvegcipőben, Kata A makrancos hölgyben, Abigail A salemi boszorkányokban, Anna a Platonovban és Roxane a Cyranoban. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Magyar Színház

895 éve

1131 – 30 éves korában meghalt II. István magyar király, akit 4 éves korában koronáztak királlyá.

Apja, Könyves Kálmán koronáztatta meg. Könyves Kálmán öccsével, Álmos herceggel szemben biztosította a trónt fia számára, amikor 1105-ben királlyá koronáztatta. 1115-ben az ellene lázadó Álmost, aki nem adta fel utódlási terveit, a végleg türelmét vesztett Kálmán megvakíttatta Bélával (a későbbi II. Béla) és fő híveivel együtt. II. István apja halála után, 1116 februárjában foglalta el a trónt. Külpolitikáját súlyos kudarcok jellemezték: 1116 májusában vereséget szenvedett I. Vladiszlav cseh fejedelemtől, 1118-ban a Velence elleni háborúban, majd az osztrák őrgróftól. 1124-25-ben ismét Velencével háborúzott sikertelenül, szinte minden szomszédjával rossz viszonyba keveredett. Álmos az 1120-as évek közepén összeesküvést szőtt ellene, így külpolitikai sikertelenségeit súlyosbította az ország belső helyzetének ingatagsága is. Az összeesküvés elfojtása után nagybátyja Bizáncba menekült, ezért II. István fellépett Bizánc ellen is. Nyugati szomszédaival kiegyezett, hogy biztos hátvéddel indíthasson háborút. 1127-ben nagy pusztítást vitt végbe a bizánci határterületen. Rá egy évre a császár megsemmisítő vereséget mért rá Haram váránál, és az ország déli vidékét elpusztította. II. Istvánnak fia nem született, 1127-ben nővérének fiát, Sault jelölte ki örököséül. 1128-ban az idegen bizalmasok miatt elégedetlenkedő magyar főurak nagy része ellenkirályként léptette fel vele szemben Bors ispánt és Ivánt. Brutális módon számolt le a lázadókkal, majd amikor megtudta, hogy unokatestvére, a vak Béla a pécsváradi monostorban rejtőzik, magához vette és örökösévé tette. Összeházasította Ilona szerb hercegnővel, és rangjukhoz méltó életkörülményeket biztosított számukra Tolnán. 1131 elején II. István vérhasban megbetegedett, és rövidesen elhunyt. Váradon temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

570 éve

1456 – Krakkóban megszületett II. Ulászló magyar király, I. Ulászló néven Csehország királya.

Lajos nevű fia (a későbbi II. Lajos magyar király) Habsburg Máriát vette feleségül, Anna leánya pedig Habsburg Ferdinándnak, Mária testvérének a felesége lett. Kázmér lengyel király és Erzsébet magyar hercegnő fia volt, aki nagyapja révén tartott igényt a magyar koronára. A többi trónkövetelővel (Corvin János, Habsburg Miksa római király és Albert lengyel herceg) szemben hosszas küzdelem után választotta királlyá az országgyűlés, mivel hívei azt hitték, hogy így Csehország, sőt Lengyelország is a magyar koronához kerülhet. Átadta neki Corvin János a magyar koronát, amellyel 1490. július 12-én Székesfehérvárott megkoronázták. Tanácsadói, Szapolyai István nádor, majd Bakócz Tamás esztergomi érsek kormányzott helyette. 1492-ben az elmaradt zsoldja miatt lázongó fekete sereget szétverette, így a Délvidéken többször is győzedelmeskedtek a behatoló török csapatok. Többször is fegyverszünetet kötött a szultánnal. Az országgyűlést gyakran összehívta a belső problémák megszüntetésére, de teljesen tehetetlenül állt a főurak túlkapásai előtt. 1500-ban szövetséget kötött Velencével, a francia és a lengyel királlyal a törökök ellen. Hadai benyomultak Bulgáriába, de 1504-ben ismét békét kötött I. Bajezid török szultánnal. Az udvar állandó pénzhiányán az egyes vármegyék megadóztatásával akart enyhíteni, ami ellen erélyesen tiltakozott az országgyűlés. 1505-ben a rákosi országgyűlésen az idegen uralkodót tették felelőssé az ország hanyatlásáért, kimondták, hogy soha többé nem fognak idegen származású királyt választani, ha II. Ulászló fiú örökös nélkül hal meg. Azonban 1506-ban fia született, Lajos, akit csak úgy tudott 1508-ban királlyá koronáztatni, hogy kikötötték a rendek, I. Miksa német-római császár nem lehet a gyámja, ha a fiú árván marad. 1510-ben újra meghoszabbította 3 évre a békét a törökökkel, de közben Bajezid meghalt, és utódja, I. Szelim már nem hosszabbította meg tovább a fegyverszünetet. A király X. Leó pápától kért segítséget a háborúra való felkészüléshez, aki Bakócz Tamás által 1514 tavaszán meghirdette a török elleni keresztes hadjáratot. Dózsa Györgyöt szemelték ki a sereg vezéréül, aki viszont fegyvereit a törökök helyett az urak ellen fordította, ami a magyar történelem legnagyobb parasztháborújához vezetett. Nagy nehézségek árán tudták csak leverni a lázadást. Az ország erejét tovább gyöngítette a parasztháború, és a megtorló törvények az örökös jobbágyság kialakulásához vezettek. A bárók és a köznemesség - nem törődve az egyre növekvő török fenyegetéssel - folytatták egymás eleni küzdelmüket. 1515-ben II. Ulászló Bécsben megerősítette Anna leánya Habsburg Ferdinánddal való eljegyzését, és fiát is eljegyezte Máriával, Ferdinánd testvérével. Miksa császárral olyan szerződést kötött, amely szerint fia, Lajos utód nélküli halála esetén a magyar trónt a Habsburg-család örökli. 1516-ban bekövetkezett halálakor egy összeomlás előtt álló, teljes anarchiába zuhant országot hagyott a fiára. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

464 éve

1562 – A vassy-i vérfürdővel megkezdődtek a francia vallásháborúk.

A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához szolgált ürügyül, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

234 éve

1792 – Bécsben 44 éves korában, tüdőgyulladásban meghalt II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király).

Bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását. Mária Terézia királynő és (Lotharingiai) I. Ferenc német-rómi császár gyermekeként felvilágosodott szellemű nevelést kapott, különösen a természettudományok és a technika iránt érdeklődött. 1765-ben, apja halála után Toscana nagyhercege lett, ahol 25 éves uralkodása alatt az elmaradott államot az európai felvilágosodás mintaországává alakította át megfontolt reformpolitikájával. Bátyjával, II. Józseffel és egész bürokratikus, centralista abszolutizmusával szemben a hivatalnoki apparátus helyett a rendi önkormányzat modernizálását, a cenzúra eltörlését, teljes vallási türelmet és a jobbágyok felszabadítását javasolta. Ellenezte az egyes országok hagyományait semmibe vevő magyarországi politikáját is. II. József halála után, 1790. március 14-én át kellett vennie a birodalom kormányzását, november 15-én magyar királlyá koronáztatta magát. II. József politikája az osztrák, a cseh és a magyar rendek ellenállásához vezetett, háború folyt a törökök ellen, Poroszország Németalföld elszakadási törekvéseit támogatta, valamint háborúval fenyegetett a porosz és lengyel helyzet is. II. Lipót a reichenbachi egyezményben rendezte a vitás kérdéseket Poroszországgal, összeomlott a németalföldi felkelés. A törökökkel először fegyverszünetet, majd 1791-ben békét kötött. Magyarországon eltörölte II. József intézkedéseit. II. Frigyes Vilmos porosz királlyal összefogást tervezett a forradalmi Franciaország ellen, azonban hirtelen megbetegedett, valószínűleg tüdőgyulladást és mellhártyagyulladást kapott. Két nap betegeskedés után halt meg, a bécsi kapucínusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

151 éve

1875 – A Szabadelvű Párt Wenckheim Béla bárót nevezte ki Magyarország miniszterelnökévé.

Tisztségét 1875.10.20-ig töltötte be. Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Magyar

141 éve

1885 – Megszületett Pethő Sándor publicista, író, történész, a Magyar Nemzet című lap alapítója.

Közel tíz évig főgimnáziumi történelemtanárként dolgozott, majd az Élet című folyóiratot szerkesztette,1934-38 között pedig a Magyarság című napilap főszerkesztői székében ült. 1938-ban Hegedűs Gyulával alapítója és főszerkesztője lett a Magyar Nemzet című napilapnak, amely jelentékeny szerepet játszott a hitleri fasizmus és a magyar szélsőjobboldali, nyilas mozgalmak elleni küzdelemben. A lap az ő vezetésével vált a német befolyással szembeforduló polgári orgánummá. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Irodalom Magyar

0 éve

2026 – Meghalt Fehér Béla író, újságíró (Kossuthkifli).

Kedvenc írója Rejtő Jenőn és Jókai Móron kívül a német származású amerikai író Kurt Vonnegut volt. Vannak visszatérő szereplői a Görbekerti család tagjaiban. Kivételes gasztronómiai ismereteit is beépítette műveibe (pl: Lecsó, Ede a levesben). Tárcanovelláival, melyeket a Magyar Nemzetben publikált „Darázsfészek” majd „Szilvakék paradicsom” címmel. E rövid mégis találó írásaiban olyan hétköznapi élethelyzetekkel találkozhatunk, melyeket általában hirtelenül történő, sci-fibe illő változás szakít félbe, majd onnantól groteszkbe hajlik a befejezés. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Irodalom Magyar