349
éve
Történelem kategória
90
éve
1936 – Megszületett Barbara Jordan amerika ügyvédnő, oktató és politikus, az első fekete képviselőnő "Dél"-ről.
1972-től 1978-ig Texas kongresszusi képviselője volt, az első fekete képviselőnő, aki "Dél"-ről jött.
89
éve
1937 – Skaugumban megszületett V. Harald norvég uralkodó V. Olav király és Märtha hercegnő gyermekeként.
V. Harald tanulmányait az oslói Lovastiszti Iskolában, a Katonai Akadémián és az oxfordi Balliol College-ban végezte. 1940 és 1945 között az USA-ban élt édesanyjával és két nővérével. 1964-ben, 1968-ban és 1972-ben a norvég yacht-válogatott tagjaként szerepelt a nyári olimpiai játékokon. 1977-től a szárazföldi légierők tábornoka, valamint a Természetvédelmi Világalap elnöke. 1957-től 1990-ig trónörökös volt, 1991-ig régens. 1991. január 17-től Norvégia uralkodója. Címe: Royal Palace, Oslo, Norway. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Bauer Sándor, aki 17 évesen a kommunista rendszer elleni tiltakozásul öngyilkosságot követett el.
Az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül követte el tettét a 17 éves Bauer Sándor autószerelő-tanuló 1969 január 23-án. Több mutatása
66
éve
586
éve
1440 – Komáromban megszületett V. (Utószülött) László magyar király, aki lefejeztette Hunyadi Lászlót.
Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453 októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456 novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457 márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
514
éve
1512 – Sevillában meghalt Amerigo Vespucci híres itáliai hajós és felfedező, akiről elnevezték az "új világ"-ot.
Spanyol és portugál uralkodók szolgálatában számos felfedezőutat tett a dél- és közép-amerikai kontinensre. 1507-ben német térképészek Vespucci keresztneve után nevezték el az Újvilágot "Ameriká"-nak A firenzei patrícius családból származó Vespucci a Medici-családnál dolgozott bankárként Sevillában, majd Lisszabonban. 1497 és 1504 között indult felfedező utakra az amerikai kontinensre. 1498-ban átkelt az Atlanti-óceánon és felfedezte Dél-Amerika partját. Második útján, 1499-ben a dél-amerikai Maracaibói-öbölnél felderített területet Venezuelának ("Velencécske") nevezte el, mivel cölöpökre építkeztek a bennszülöttek. 1501 és 1504 között két brazíliai expedícióban vett részt, eljutott egészen a Tűzföldig. Amerigo Vespucci felismerte, hogy az újonnan felfedezett területek egy összefüggő földrészt alkotnak. 1504-ben adták ki Lotharingiában útibeszámolóit az Újvilágról ("Terra Nova"). Tiszteletére az 1507-ben megjelent "Universalis cosmographia" című világtérképen, amelyet Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann készített, az Újvilágot Vespucci keresztnevének latinos formájával jelölték. Több mutatása
410
éve
1616 – V. Pál pápa felszólította Galileo Galilei olasz matematikust, filozófust és fizikust, hogy ismerje el: tévedett.
Az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Több mutatása
178
éve
1848 – Az itáliai mozgalmak hatására forradalom robbant ki Párizsban.
A februári forradalom kitörésének közvetlen kiváltó oka a választójog reformjának követelésére szervezett nyilvános republikánus bankettek betiltása volt. Párizsban népgyűlésre került sor, február 23-án és 24-én a köztársaságért harcba induló lakosság és a hadsereg között véres utcai harcok zajlottak, a katonaság tüntetőket lőtt agyon. Február 23-án megbukott a nagypolgárság uralmát szimbolizáló francia miniszterelnök, Francois Guizot, majd február 24-én Lajos Fülöp francia király mondott le, és menekült külföldre. Franciaország ismét köztársasággá alakult (II. Köztársaság), Alphonse de Lamartine baloldali republikánus vezetésével ideiglenes kormány jött létre, amelynek szocialista tagja is volt, Louis Blanc, a munkaügyi kormánybizottság vezetője. Több mutatása
169
éve