171
éve
Történelem kategória
885
éve
1141 – Még gyermekként királlyá koronázták II. Gézát, apja, II. (Vak) Béla magyar király halála után.
1130-ban született II. (Vak) Béla és Ilona szerb hercegnő gyermekeként. Uralkodásának kezdetén Belos szerb bán gyakorolta helyette a hatalmat. II. Géza uralma szilárdnak bizonyult, mert az ország vezetőrétege mögötte állt. Aktív külpolitikát folytatott, hadai többször háborúztak orosz földön. 1149 és 1152 között sógorát, Izjaszlav orosz fejedelmet ötször segítette meg a kijevi trónért folytatott küzdelemben. Bizánc-ellenes politikája miatt a függetlenségükért harcoló szerbeket is támogatta. 1155-ben békült ki a bizánci császárral, azonban egész uralkodása idején rossz viszonyban volt Velencével. A hosszú ideig tartó béke éveiben építőmunkák zajlottak az országban, a lakosság száma jelentősen növekedett, a tudatos betelepítések (szászok, szlávok, flamandok) és a belső migráció eredményeként a lakatlan területek nagysága pedig csökkent. Kezdeményezésére telepedett meg a ciszterci és a johannita rend Magyarországon. Uralkodásának utolsó szakaszában trónkövetelőként lépett fel ellene két testvére: 1157 tavaszán István herceg (a későbbi IV. István), 1160 körül László herceg (a későbbi II. László) összeesküvése is kudarccal végződött. 1162-ben halt meg, Székesfehérváron temették el. Több mutatása
367
éve
1659 – A legrégebbi ismert csekk erre a napra van dátumozva.
400 angol fontról állították ki, ma is megtekinthető a Westminster Apátságban.
215
éve
1811 – Pesten megszületett báró Wenckheim Béla, akit 1875-ben a választások lebonyolítására neveztek ki miniszterelnökké.
Már 16 évesen, 1827-ben elvégezte a jogot Pesten, ezután patvarista, majd jurátus volt. 1830-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1831-től Békés vármegye aljegyzője, 1832-től táblabírája, 1837-től alispánja, 1839-től egyik országgyűlési követe volt. 1840-ben a büntető törvénykönyv reformjára kiküldött országgyűlési bizottságba választották be. Gróf Széchenyi István körének tagjaként részt vett a Békés megyei Gazdasági Egyesület megalapításában. 1848-ban Békés vármegye főispánja, és István főherceg nádor udvarmestere volt. Az 1848-49-es szabadságharc idején a Békés vármegyei honvéd zászlóalj felállításában játszott jelentős szerepet. A világosi fegyverletétel után bujdosott egy ideig, majd 1861-ben ismét kinevezték Békés vármegye főispánjává. 1867. februárjában, a kiegyezés utáni első magyar kormányban belügyminiszter lett. Betegsége miatt 1869. októberében lemondani kényszerült tisztségéről. 1871 és 1879 között a király személyi körüli miniszter volt minden kormányban, valamint a Szent István-rend kancellárja. 1875.03.01-jén nevezték ki miniszterelnökké, amelyet csak a választások lebonyolítására vállalt el. A választások után, október 20-án távozott a miniszterelnöki székből. 1878. októberétől decemberig a belügyminiszteri tisztséget töltötte be Tisza Kálmán kormányában. Kitűnő lovasként a magyar sportügy önzetlen támogatója volt. A Szent István-rend és a Lipót-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
108
éve
1918 – Meghalt gróf Khuen-Héderváry Károly, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
Budapesten 68 éves korában halt meg. Közel 20 évig horvát-szlavón-dalmát bán volt. A zágrábi egyetemen végezte jogi tanulmányait, majd rövid ideig az ottani törvényszéken volt gyakornok. Az 1870-es évek első felében Szerém vármegye szolgálatában állt, 1875-ben és 1878-ban a Szabadelvű Párt programjával képviselővé választották a győrszigeti választókerületben. 1882-83-ban Győr vármegye főispánja volt, 1883.12.01-jén Ferenc József kinevezte horvát-szlavón-dalmát bánná. Az államvasutak épületein elhelyezett magyar feliratok és címerek miatt a majdnem 20 évig tartó bánságának végén nyíltan fellázadt ellene a kemény kézzel kordában tartott ellenzék. Ekkor erélyesen lépett fel, számos ellenzékit letartóztatott. Rendíthetetlen hűsége a dinasztia és a dualizmus iránt az udvar szemében a kormányzati tisztségre alkalmassá tette. 1903.06.27-én megvált báni tisztségétől és Széll Kálmán bukása után kormányra került. A belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztséget is betöltötte. A magyar politikai életben teljesen járatlan miniszterelnök az ellenzék obstrukciójával találta szemben magát. Sikerült kompromisszumra jutnia a katonai kérdésben, miszerint az újonclétszámot egyelőre nem emeli. Az ellenzék többsége azonban folytatta az obstrukciót, a haderőfejlesztés halogatását pedig az udvar vette rossz néven. Ferenc József szeptember 17-én kiadott chlopyi hadparancsa, amelyben a Monarchia "néptörzsei" között sorolta fel Magyarországot is, teljesen felkavarta a politikai életet, országos felháborodást keltett. Ebben a lehetetlen helyzetben, 4 hónapi kormányzás után távozott a miniszterelnöki tisztségből. A király személye körüli miniszteri tárcát gróf Tisza István kormányában is megtartotta. 1904-től Temesvárt képviselte az országgyűlésben, 1906-ban a főrendiház tagja lett. 1910.01.17-én, az ellenzéki koalíció bukása után ismét kinevezték miniszterelnökké, ezúttal is betöltötte a belügyminiszteri és a király személye körüli miniszteri tisztségeket. Bizalmatlanságot mutatott vele szemben a képviselőház többsége, de a júniusi választásokon az általa alapított Nemzeti Munkapárt elsöprő győzelmet aratott. Egyévi viszonylag nyugodt kormányzás után megint a véderőfejlesztés miatt tört ki a vihar. Végül belátta kudarcát és 1912.04.22-én távozott a kormányfői tisztségről. 1913 és 1918 között a Nemzeti Munkapárt, 1917-18-ban a magyar delegáció elnöke volt. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A Magyar Jelzálog Hitelbank elnöke is volt. 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1891-ben az Aranygyapjas-rendet, 1910-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
87
éve
1939 – Imrédy bukása után gróf Teleki Pál másodszor alakított kormányt.
A kormánynak 1941.04.03-án bekövetkezett haláláig volt a miniszterelnöke. 1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918 őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919 elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919. májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919 őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920. áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921. márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanúsított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938. májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939.02.16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939 őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940. decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941. márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. Ezzel akarta figyelmeztetni és felrázni a magyar és a nemzetközi közvéleményt. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését. Több mutatása
70
éve
91
éve
1935 – Megszületett Sonny Bono énekes, politikus, aki legnagyobb sikereit Cher-el közösen aratta (I've Got You, Babe).
Eredeti nevén: Salvatore Philip Bono Szövegíróként kezdte karrierjét, majd barátnőjével Cher-el készített lemezt 1965-ben, amin rajta volt a nagy sikerű I've Got You, Babe szám. Ezután saját TV-s showműsort csináltak, The Sonny and Cher Show (1971–74) címen. 1988-ban Palm Springs polgármesterévé, majd 1994-ben parlamenti képviselővé választották. Több mutatása
67
éve
117
éve