37
éve
Történelem kategória
97
éve
1929 – Aláírták a lateráni egyezményt, amely biztosította a Vatikán szuverenitását.
XI. Pius pápa és Olaszország között megkötött szerződés (konkordátum) értelmében ezen a napon jött létre Vatikánváros.
81
éve
1945 – Churchill, Roosevelt és Sztálin aláírták a jaltai egyezményt.
A jaltai konferencia február 4-től február 11-ig tartott. Szóba kerültek a háború végső szakaszának kérdései, valamint szó volt Európa új politikai arculatának kialakításáról. Ezt megelőzően 1943 novemberében Teheránban, majd később, 1945 júliusában Potsdamban is találkoztak. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Gerhard Schmidhuber német tábornok, aki emberek tízezreit mentette meg Budapesten.
60-80 ezer ember életét mentette meg, amikor 1945 január 16-án megakadályozta, hogy egy nyilas különítmény lemészárolja a budapesti gettóban még életben lévőket. Több mutatása
81
éve
1945 – A Magyar Állami Operaház alsó ruhatárában megtartották a város ostroma utáni első előadást.
Budapest ostroma utáni első előadás Kodály Zoltán: Missa Brevis című műve volt. Kodály feleségével együtt a háborút Budapesten vészelte át, lehetőség szerint komponálással töltötte idejét. A béke utáni vágyakozást kifejező Csendes misét „in tempore belli”, azaz „háború idején, a végveszélyben” átdolgozta szóló énekhangokra, vegyes kórusra, orgonára és zenekarra."1945. február 11. Az Operaház alsó ruhatárában hangversenyt rendeznek: Oláh Gusztáv egy harmóniumon játssza az orgonakíséretet, Orosz Júlia, Birkás Lilian, Dobay Lívia, Budanovits Mária, Nagypál László, Palló Imre, Fodor János és Székely Mihály pedig a kórust helyettesíti. Előadók, hallgatók egyaránt kiéhezett, átfázott emberek. Az élmény mégis megrázó: az irtózat napjai után újra megszólal a zene. Nemcsak egy új Kodály-mű, a Missa brevis bemutatója ez, hanem a művészek, s a művészet életerejének bizonysága." (Részelt Eősze László Kodály életének krónikája című könyvből.) Több mutatása
60
éve
36
éve
1990 – 27 évi fogság után kiszabadult Nelson Mandela dél-afrikai fekete aktivista.
Teljes nevén: Nelson Rolihlahla Mandela Mvezo (Dél-afrikai Köztársaság), 1918. július 18. A Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke, apartheid ellenes aktivista, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az Umkhonto we Sizwe katonai csoport vezetője volt. Az apartheid ellenes tevékenysége miatt 27 évet börtönben töltött, nagy részét a Robben-szigeten. Mandela volt a 466. fogoly, aki a Robben-szigetre érkezett 1964-ben. Tisztelői ma is "46664-es fogoly"-ként utalnak rá időnként, s a Nelson Mandela Alapítvány is ezt használja webcímként: 46664.com. A faji megkülönböztetés ellenzőinek körében, Dél-Afrikában és világszerte Mandela a szabadság és az egyenlőség jelképe. Több mutatása
13
éve
2013 – XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy lemond pápai jogköreinek gyakorlásáról.
XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy február 28-i hatállyal lemond. Indoklásképpen ezt üzente a híveknek: "Előrehaladott korom miatt erőm nem elegendő már ahhoz, hogy péteri szolgálatomat megfelelően gyakoroljam". Több mutatása
81
éve
1945 – A szovjet hadsereg által bekerített magyar és német csapatok a megkíséreltek kitörni az ostromgyűrűből.
A magyar és német csapatok Budán, a királyi vár területén gyülekeztek. A megadás és hadifogság helyett a kitörést választották. Az Olasz fasoron (ma Szilágyi Erzsébet) keresztül tervezték a kitörést, melynek előkészítéséről és időpontjáról a szovjetnek biztos értesülései voltak. Hogy kik voltak az árulók azt a mai napig sem tudjuk. Malinovszkij marsall túlnyomórészt színtiszta szovjet csapatokkal ostromolt. 53 napig folyt a harc Budapestbevételéért, a várost 70 000 katona védte (37 000 magyar és 33 000 német katona). A Kitörés, amely 20.00 órakor kezdődött vérbe fulladt. 1945 február 11-én és azután, mindössze 785 katonának sikerült elérnie Zsámbék-Mány környékén a saját vonalakat. 740 német és 45 magyar katona. Több mutatása
217
éve