127
éve
Történelem kategória
60
éve
538
éve
1488 – Partra szállt Bartholomeo Diaz, portugál felfedező a Jóreménység-fokán.
Ő az első ismert európai aki eljutott az afrikai kontinens ilyen távoli szegletébe.
280
éve
1746 – Megszületett Tadeusz Kościuszko (Kosciuszko Tádé) lengyel–litván nemzeti hős, hadvezér.
Teljes nevén: Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko. A nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés vezetője. Harcolt az észak-amerikai függetlenségi háborúban is. 1777-ben századosként, mint a Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka, indult az Amerikai Egyesült Államokba, hogy George Washington hadseregében harcolva katonai tapasztalataival hozzájáruljon az önkéntesek győzelméhez. Lelkesedése és szaktudása nagy megbecsülést szerzett, és George Washington adjutánsaként nagy szerepet játszott az észak-amerikaiak függetlenségének kivívásában. 1786-ban tért vissza hazájába, ahol altábornagyként az oroszok ellen harcolt. Lengyelország második felosztását (1793) követően Lipcsében élt, majd a lengyel forradalom kitörésekor, 1794.03.23-án Krakkóba ment. A felkelés élére állt, a nemzetgyűlés diktátornak kiáltotta ki. 1794.10.10-ig - amikor az orosz csapatok bevették Varsót - sikeresen harcolt Poroszország és Oroszország ellen, majd fogságba esett, és a felkelést véglegesen leverték. 1796-tól Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt. 1815-ben telepedett le Svájcban és mezőgazdasággal foglalkozott. 71 éves korában halt meg Solothurnban. Legendás dicsőségre tett szert Lengyelországban, holttestét a krakkói katedrálisban helyezték el I. Sándor cár rendeletére.Budapesten utca viseli a nevét. Több mutatása
145
éve
1881 – Megszületett Kliment Vorosilov szovjet marsall, politikus.
1935-ben az elsők között kapta meg a Szovjetunió marsallja címet. 1941-ben Leningrád védelmét irányította, de korlátozott képességei és csapatai rossz állapota miatt is kudarcra volt ítélve, Zsukov vette át a helyét. Később Sztálin kegyeltjeként a Legfelsőbb Főparancsnokság Főhadiszállásának képviselője több fronton. Katonapolitikusként részt vett a moszkvai(1941) és a teheráni(1943) konferenciákon. Ő köti meg a fegyverszüneti megállapodást Magyarországgal. A háború után 1945-47-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke Magyarországon. (meghalt: 1969) Több mutatása
88
éve
1938 – Hitler teljes ellenőrzése alá vonta a német hadsereget, és híveit helyezte a kulcspoziciókba.
Megalakította a Wehrmacht Oberkommandót.
1815
éve
211 – Meghalt Septimius Severus római császár.
Teljes nevén: Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus. Az ókori Római Birodalom császára 193 és 211 között, a Severus-dinasztia megalapítója. Az utolsó nagy császárok egyike. Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Rosa Parks amerikai polgárjogi vezető.
Nem volt hajlandó a buszon átadni a helyét egy fehér embernek, ezzel busz-bojkottot és polgárjogi mozgalmat indítva el.
80
éve
1946 – Tildy Zoltán köztársasági elnök Nagy Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek.
Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után nevezte ki, tisztségét 1947.05.30-ig töltötte be. Hat elemit végzett szülőfalujában, Bissén, majd 1931-ig szülei kisbirtokán dolgozott, valamint favágást, fuvarozást és napszámot is vállalt. Helyi újságokban, majd 1929-től a Pesti Hírlapban is jelentek meg paraszti tárgyú írásai, neve országosan ismertté vált. Monográfiájával a Faluszövetség pályázatán aranyérmet nyert szülőfalujában. 1924-ben belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, amelynek 1928-tól 1930-ig Baranya vármegyei alelnöke volt. 1930-ban többek között Tildy Zoltánnal megalapította az FKgP-t, és főtitkára volt 1930. októberétől 1945. augusztusig. 1932-ben Budapestre költözött családjával együtt, 1933 és 1935 között a Független Kisgazda című hetilapot is szerkesztette. 1939-ben bekerült a képviselőházba az FKgP Baranya vármegyei listáján. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának egyik kezdeményezője, 1941-től 1943-ig elnöke is volt. 1942-ben csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, kiállt az alkotmányosság védelme mellett, bírálta az egyoldalú német orientációt. 1943 nyarán aláírta az FKgP Kállay Miklós miniszterelnökhöz címzett memorandumát, amelyben a háborúból való kilépést és a semlegesség kinyilvánítását követelték. Támogatta az FKgP és az MSZDP pártszövetségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, de már 1944. áprilisában önként jelentkezett a Gestapónál, hogy elkerülje családja Németországba hurcolását. Áprilistól októberig a Gestapo fogságban tartotta, majd a nyilaspuccs után bujkálnia kellett. Az ostrom megszűnése után, 1945. januárjában hozzákezdett az FKgP újjászervezéséhez, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, majd februárban Debrecenbe ment, ahol a kommunista vezetőkkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal találkozott. Áprilistól nemzetgyűlési képviselő és az Országos Földbirtokrendező Bizottság alelnöke, majd az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagja, újjáépítési miniszter, az FKgP, a Nemzetgyűlés elnöke és a kollektív államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja volt. 1946.02.04-én miniszterelnökké nevezték ki, miután Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a koalíciós partnerekkel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, valamint az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió követével, a pártközi megállapodásokhoz szigorúan tartotta magát. Ragaszkodott hozzá, hogy pártja politikai súlyának megfelelően legyen képviselve valamennyi hatalmi ágazatban, így akaratlanul is szembekerült a baloldallal, főként a kommunistákkal. Engedmények árán törekedett a politikai béke megőrzésére: eltűrte a kisgazda képviselők kizárását a parlamentből, a nagybankok állami ellenőrzését, valamint négy nehézipari üzem állami kézbe vételét. 1946-ban járt Moszkvában, az USA-ban és Nagy-Britanniában, majd hazafelé Párizsban szembesült azzal, hogy a magyar békecélokhoz egyik nagyhatalomtól sem remélhet támogatást. Ősszel, a kommunista párt III. Kongresszusát követően kijelentette, hogy a Kisgazdapárt nem hajlandó további engedményekre, és megakadályozza pártja baloldali hatalmi előretörését. 1947 elején a kommunisták köztársaság-ellenes összeesküvés-t lepleztek le, amit az FKgP koalícióból való eltávolítására, végső soron felszámolására használtak fel. Tavasszal hozzáláttak a miniszterelnök végleges eltávolításához, személyét belekeverték az úgynevezett összeesküvésbe. Nagy Ferenc Svájcban töltötte szabadságát, ahonnan május 30-án közölte, hogy nem tér vissza Magyarországra és lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Június 3-án kizárták az FKgP-ből, októberben megfosztották állampolgárságától, 1948-ban a vagyonát is elkobozták. Kivándorolt az USA-ba, Washington mellett vásárolt egy farmot, ahol gazdálkodott, majd 1951-től ismét csak a politikával foglalkozott. Részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításában, amelynek 1955 és 1957 között elnöke is volt. Közreműködött a kelet-közép-európai parasztpártok vezetőit összefogó Nemzetközi Parasztunió létrehozásában, ennek alelnöki tisztségét 1948-tól 1964-ig töltötte be. Az USA külügyminisztériumának felkérésére és támogatásával körutat tett a távol-keleti államokban, és figyelmeztett a rájuk leselkedő kommunista veszélyre. Előadásokat tartott amerikai felsőoktatási intézményekben, 1957-ben a Kaliforniai Egyetem díszdoktora lett. 1970-ben vonult vissza a politikai élettől felesége betegsége miatt. A kommunista rendszer által előkészített és engedélyezett hazalátogatása hirtelen halála miatt már nem valósulhatott meg. Több mutatása
14
éve