124
éve
Történelem kategória
61
éve
1965 – Meghalt Angelo Rotta, aki apostoli nuncius volt Budapesten a második világháború alatt.
A Vatikán diplomáciai testületének vezetőjeként többször tiltakozott a magyar kormány zsidódeportálásai ellen, tevékenysége során emberek tízezreit mentette meg.A budai várban emléktáblat helyeztek el, ott ahol dolgozott. 1997-ben a "Vilag igaza!" címet kapta meg. Budai rakpart viseli nevet. Több mutatása
47
éve
83
éve
1943 – Sztálingrádnál a németek letették a fegyvert, a szovjet csapatok győzelmével befejeződött az ostrom.
A sztálingrádi csata döntő jelentőségű szovjet győzelemmel ért véget. 1942.07.24-én érte el a Friedrich Paulus tábornok parancsnoksága alatt álló német hadseregcsoport a Dont. Ezt követően két részre bontották a hadsereget, egyik része a Kaukázus felé nyomult előre, és augusztus végére elérte a hegyvonulat magaslatait, azonban a Szovjet Hadsereg erőit nem sikerült a Kaukázusból kiszorítania. A másik része, amely a 2. német, a 2. magyar és a 8. olasz hadseregből állt, Sztálingrád ostromára vonult fel. Augusztus 8-án érték el a Volgát Sztálingrád térségében, majd megkezdődött a benyomulás az elővárosokba. A Friedrich Paulus tábornok vezette német hadsereg már szeptember 2-án megkezdte Sztálingrád ostromát. A város nagy részét el is foglalták, de az utcai harcok folytatódtak, a városközpontot azonban nem sikerült elfoglalniuk. November 19-én indult meg a Vörös Hadsereg ellentámadása heves tüzérséggel és harckocsitámadásokkal, bezárult a gyűrű az ostromló német erők körül. November 22-én Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekerítette a 6. német hadsereget, így megakadályozta az előretörést Leningrád és a Kaukázus irányában. Szovjet győzelemmel zárult a csata, és egyúttal döntő fordulatot eredményezett a háború menetében. December 12 és 19. között a németek kísérletet tettek a bekerített erők felmentésére. Hitler elutasította a kitörésre vonatkozó kérelmet. 1943.01.02-án a németek elkezdték a visszavonulást a Kaukázusból. Január 12-én szovjet támadás indult a Donnál a 2. magyar hadsereg ellen. Kétnapos csatában a magyar csapatok ellenállását megtörték, a katonák zöme részben a harc alatt, részben menekülés közben életét vesztette. Január 23-án a Szovjet Hadsereg visszafoglalta Voronyezst. Január 31-én Sztálingrádnál Paulus serege a déli csoporttal letette a fegyvert, majd február 2-án az északi csoport is kapitulált. A sztálingrádi csata véget ért, döntő fordulatot hozva a háború menetében. A németek veresége a második világháború végének kezdetét jelentette. Több mutatása
336
éve
1690 – Meghalt Charles Le Brun francia festő, XIV. Lajos első számú festője.
Séguiez kancellár ösztöndíjasaként először Simon Vouet festőiskolájában tanul, majd 1642-ben Rómába utazik és 1646-ig Nicolas Poussinnek a tanítványa lesz. Hazatérése után főleg az ő érdeme, hogy a francia királyi akadémia megalakult, melynek ő egymásután tanára, rektora és kancellárja, 1683.-tól igazgatója, a királyi gobelin-gyár igazgatója lett. Ő XIV. Lajos «a király első festője», cím birtokosa. Hatalmas fal és mennyezet freskókat készít. Ezek közül is a legszebb a XIV. Lajos életét ábrázoló 9 nagy és 18 kisebb kép a versailles-i kastélyban, a nagy csarnok mennyezetén.(Más források szerint a halál dátuma február 2, vagy február 22. Február 12 az Encyclopedia Britannica adata alapján.) Több mutatása
272
éve
1754 – Megszületett Charles Maurice de Talleyrand-Périgord herceg francia államférfi.
Párizsban született. I. Napóleon császár, majd XVIII. Lajos külügyminisztere volt. 1814-ben ő képviselte Franciaországot a bécsi kongresszuson. A forradalom hatására kapcsolódott be a politikába, előtte egyházi karriert futott be, Autun püspöke volt. Franciaország szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Külügyminiszterként lényeges politikai kérdésekben befolyásolta Franciaország sorsát. 1792-ben emigrációba kényszerült, majd 1797-ben tért vissza Franciaországba és 1807-ig vezette a külügyminisztériumot. Ellenezte I. Napóleon hódító terveit, ezért visszavonult. 1814-től szorgalmazta a Bourbonok visszatérését. 1806-ban Benevento, 1815-ben Dino hercege lett. Több mutatása
178
éve
1848 – A Guadalupe Hidalgó-i békeszerződés lezárta az 1846-ban kirobbant mexikói-amerikai háborút.
Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között köttetett meg a szerződés. A Mexikó és Texas közötti határ körüli vita vezetett 1846.05.13-án a háborúhoz, amelynek eredményeként a két állam közötti végleges határ a Rio Grande lett. Mexikó a folyótól északra fekvő valamennyi területi igényéről kénytelen volt lemondani, a mexikói állam közel felét kitevő terület -Kalifornia, Új-Mexikó és Texas (közel 1,2 millió négyzetmérföld) -, valamint a mai Arizona, Nevada, Utah és Kalifornia teljes, továbbá Colorado és Wyoming állam területe az Egyesült Államokhoz került. Mexikó 15 millió dollár kártérítést kapott a területveszteségekért, valamint az Egyesült Államok az amerikai hitelezőkkel szembeni 3,25 millió dollárnyi mexikói adósságot is átvállalta. Több mutatása
490
éve
1536 – Megalapították Buenos Aires városát Argentínában.
A spanyol Pedro de Mendoza alapította.
910
éve
1116 – Székesfehérváron meghalt Könyves Kálmán magyar király.
1095-től uralkodott nagybátyja, I. (Szent) László halála után. Királyságuk alatt fejeződött be a korai magyar államszervezet kiépítése. 1070 körül született I. Géza magyar király és Zsófia hercegnő gyermekeként. Apja halála után, 1077-től nagybátyja, I. (Szent) László neveltette. Kálmánt egyházi pályára szánta, bátyját, Álmos herceget jelölte ki utódjául. 1095-ben, Szent László halála után azonban a két testvér között trónviszály tört ki, amelynek eredményeként Kálmán került a trónra, aki 1096 tavaszán királlyá koronáztatta magát. Álmos megkapta a dukátust, ahol szinte királyi jogokat gyakorolhatott. Kálmán az európai uralkodók közül kiemelkedett műveltségével. Hívő keresztényként fogadta 1096 nyarán az I. keresztes hadjárat előőrseit, de amikor rabolni és fosztogatni kezdtek, seregével kiverte őket az országból. 1097-ben elfoglalta Horvátországot, 1098-ban Dalmáciába akart hadjáratot indítani, de erről le kellett mondania Álmos herceg lázadása miatt. A pápasággal baráti viszonyt épített ki, jó volt a kapcsolata a velencei dózséval is. 1099-ben beavatkozott az oroszországi belviszályba Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem oldalán, de a kunoktól és az orosz részfejedelmektől megsemmisítő vereséget szenvedett a serege Przemyslnél. 1099. évi csehországi hadjárata a morva hercegek támogatására szintén kudarccal végződött. 1102-ben horvát királlyá koronáztatta magát Tengerfehérváron (ezt a helységet 1229-ben már elpusztult városként említették), 1105-ben, Közép-Dalmácia elfoglalása után a "Dalmácia és Horvátország király" címet vette fe. Szövetséget kötött Bizánccal, amely elismerte dalmáciai hódításait. Ennek fejében Könyves Kálmán felajánlotta a császárnak segítségét a normannok elleni harcban. A déli elfoglalt területek kormányzására, hogy hódításait biztosítsa, létrehozta a báni tisztséget. A pápaság ellenállására 1106-ban lemondott az invesztitúra jogáról. A trónöröklés kérdésének rendezésére 1105-ben királlyá koronáztatta fiát, Istvánt. Ismét trónviszály tört ki Álmos herceg ellenállása miatt, akitől 1107-ben elvette a dukátust. 1107-ben III. Boleszlav lengyel fejedelemmel szövetkezve beavatkozott a lengyel belviszályba. 1108 őszén sikeresen visszaverte V. Henrik német király támadását, 1109-ben III. Boleszlav segítségével több csatát is vívott Henrik szövetségese, Szvatopluk cseh fejedelem ellen. 1111 körül megalapította a nyitrai püspökséget. 1115-ben Álmos herceg, aki nem adta fel utódlási terveit, megint összeesküvést szőtt ellene. Erre a végleg türelmét vesztett Kálmán megvakíttatta Bélával és fő híveivel együtt. Uralkodása idején a központi hatalom megerősödött, a feudális társadalmi viszonyok kiteljesedtek, amelyhez Könyves Kálmán törvényhozó tevékenysége nagymértékben hozzájárult. 1115-ben ismét kiújult az ellentéte a Velencei Köztársasággal, amely Dalmácia jelentős részét elfoglalta. A háború végét Könyves Kálmán már nem érte meg. Székesfehérváron temették el. Több mutatása
145
éve