Február 1.
Ignác névnapja

Február 1.

317 éve

◆ Rejtett gyöngyszem

1709 – Megmentették Alexander Selkirk-et, azaz Robinson Crusoe-t.

Valóságos személy volt, csak a története hangzik máskép, mint ahogy Daniel Defoe megírta. Selkirk ugyanis nem hajótörés következtében került a Juan Fernandez-szigetcsoport egyik kis szigetére, Mas a Tierrara. (A sziget a valóságban a Csendes-óceánban van, nem a Karib-tengeren, mint Robinson szigete). Fellázadt kapitánya ellen, aki ezért a szokásokkal ellentétben nem végeztette ki, viszont kitette az első útjába eső szigetre, némi élelem, szerszám és egy puska társaságában. A legközelebbi hajó csak 52 hónap múlva járt arra, ez felszedte Selkirk-öt és hazaszállította Angliába. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes

29 éve

1997 – A civilek napja Magyarországon

Az 1994-ben alakult Civil Parlament Magyarországon 1997-ben február 1-jét jelölte meg a Civilek Napjának. 1998-ban tartották meg először. A civilek napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a civil szervezetek működésének szükségességére, valamint arra, hogy ha nem működnek kellő számban civil szerveztek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul. Több mutatása

Teljes esemény 0

Ünnep Magyar

26 éve

2000 – A Tisza élővilágának emléknapja

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Ünnep Magyar

148 éve

1878 – Megszületett Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész, az első magyar olimpiai bajnok.

Hajós Alfréd úszó, lab­da­rú­gó, építész. Az 1896-os athéni olimpián szerezte Magyarország első és második olimpiai arany­ér­mét gyorsúszásban 100 és 1200 méteren. Labdarúgásban két­szeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szel­le­mi olimpián ezüstérmet nyert. A debreceni Aranybika Szálló, valamint a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda az ő műve, ez utóbbi a nevét is viseli. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Sport Magyar

175 éve

1851 – Meghalt Mary Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója,

Eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő Irodalom

121 éve

1905 – Megszületett Pekáry István festőművész, grafikus, textiltervező, aki elsősorban a magyar népmeséket és legendákat dolgozta fel.

Stílusa rokon a naiv művészettel, de mind színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mind kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. A háború előtt három alkalommal szerepeltek képei a Velencei Biennálén. 1933-1962 között számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell’Opera, Róma; Staatsoper, Bécs). Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás Magyar

119 éve

1907 – Megszületett Hajnal Anna költő, író, műfordító.

Hajnal Anna 1937-38-ban Trencsényi Waldapfel Imrével együtt szerkesztette az Argonauták című rövid életű irodalmi folyóiratot. 1949-től könyvkiadói lektor volt. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Költeményeiben gyakoriak az antik mintákra utaló képek. Számos gyermek- és ifjúsági könyvet is írt. Fordított az angol költészet remekműveiből. Létrehozta a Tóth Árpád Társaságot, amelynek tagjai a kor jeles írói, költői, kritikusai voltak. 1947-ben Baumgartner-díjat, 1966-ban József Attila-díjat kapott. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom

50 éve

1976 – Meghalt Werner Karl Heisenberg Nobel-díjas német fizikus és filozófus.

Münchenben 74 éves korában halt meg. 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki. A kvantummechanika kutatója volt, 1925-ben jelent meg az "Akinematikus és mechanikus kapcsolatok kvantumelméleti átértelmezéséről" című műve, kidolgozta "a kvantummechanika göttingeni formáját". 1927-ben fogalmazta meg a "Heisenberg-féle határozatlansági reláció"-t, megállapította, hogy a proton mellett a neutron az atommag alapvető része, s hogy ugyanannak az elemi részecskének különféle állapotát alkotja mindkét részecske. Felfedezése filozófiai szempontból is jelentős volt. 1929-ben megadta a ferromágnesesség kvantumelméleti magyarázatát. 1946-ban átvette az újonnan alapított Max Planck Fizikai és Asztrofizikai Intézet vezetését Göttingenben. A mag- és atomfizika területének egyik legkiválóbb kutatója volt, az általa kifejtett világegyenletről, valamint a fizika és a filozófia kérdéseinek összekapcsolásáról vált ismertté. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt

225 éve

1801 – Megszületett Thomas Cole angol-amerikai festő, tájképfestő.

A 19. századi amerikai tájképfestészeti irányzat, a Hudson River School megalapítója. Autodidakta módon tanult, hatottak rá Turner és Constable munkái. Az angliai Boltonban született, ahol az ipari forradalom következtében mindent füst borított. Amikor Amerikába költözése után lenyűgőzte a tiszta, érintetlen vadon, a Hudson folyó környe. Nagyméretű képein a táj szépségét örökítette meg, és a táj elemeit használta allegórikus képein is, többek között a kiemelkedő A birodalom útja című sorozaton, ahol egy képzeletbeli tájon látjuk egy ember építette birodalom születését és bukását. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás

172 éve

1854 – Meghalt Landerer Lajos nyomdász, aki az 1848-as szabadságharc idején kinyomtatta a Nemzeti dalt.

1848. március 15-étől kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a Kossuth-bankókat. A bankjegynyomda követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, majd a szabadságharc végén Lugoson működött. A világosi fegyverletételt követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

82 éve

1944 – Meghalt Piet Mondrian holland festőművész, az avantgarde művészeti mozgalom központi alakja.

Teljes nevén: Pieter Cornelis Mondriaan, 1912-től Piet Mondrian. A Theo van Doesburg által alapított De Stijl művészcsoport fontos tagja. A De Stijl ("A stílus") holland képzőművészeti és építészeti csoport és folyóirat, melynek központi alakja Piet Mondrian volt, és számos festő, szobrász, építész, író csatlakozott. A modern művészetben a harmóniát és a rendet tartották fontosnak, amely a tiszta absztrakcióban fejeződik ki. Hangsúlyozták a függőlegesek és vízszintesek és a tiszta színek elsődlegességét. Az építészetben a funkciót tartották a legfontosabbnak. A folyóirat nagy hatással volt a művészetek fejlődésére Nyugat-Európában. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás

6 éve

2020 – Meghalt Andorai Péter, Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színész, a Nemzet Színésze.

Eredeti nevén: Klócza Péter. 1975-től filmezett, legismertebb filmjei: Mephisto, Falfúró, LegényanyaTagja volt a kecskeméti Katona József Színháznak, a Várszínháznak, a József Attila Színháznak, a Radnóti Színháznak és a veszprémi Petőfi Színháznak. Elnyerte 1986-ban a legjobb férfialakítás díját a jétékfilmszemlén, valamint a veszprémi tv-találkozó különdíját és a tv-kritikusok díját. Főbb szerepeiből: János (Sarkadi: Oszlopos Simeon), Malvolio (Shakespeare: Vízkereszt), Szvidrigajlov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés). Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Magyar Színház

3 éve

2023 – Meghalt Paco Rabanne francia-spanyol divat- és parfümtervező, aki elnyűhetetlen fémruhákat készített.

Teljes nevén: Francisco Rabaneda Cuervo. Filozófiájának alapja volt az úgynevezett "új materializmus", melyet szokták OOO rövidítéssel említeni (Object-Oriented Ontology), vagyis a tárgyak létezésére figyelni, azok iránt vállalni felelősséget. A három összekapcsolódó O gyakran jelent meg Rabanne által tervezett ruhák fémlemezein, mely ruhák nem mennek tönkre. Olyan hírességeknek tervezett ruhákat, mint Françoise Hardy, Lady Gaga, Laetitia Casta, Jane Fonda, Kate Perry, Brigitte Bardot, Emily Ratajkowski. Ő készítette a szürrealista sci-fi film, a Barbarella (rendezte Roger Vadim, 1968, a főszerepben Jane Fonda) ruháit. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás