Január 31.
36
éve
62
éve
◆ Rejtett gyöngyszem
1964 – Megszületett Jeffrey John "Jeff" Hanneman amerikai zenész, a Slayer alapítójat és gitárosa.
Ő írta a zenéjét a zenekar legnépszerűbb dalainak, mint például a "South of Heaven", a "War Ensemble", a "Raining Blood", az "Angel of Death", a "Mandatory Suicide", és a "Seasons in the Abyss". Már 2011 óta egészségügyi problémákkal küszködött, mert egy pókcsípés következtében szervezetét húsevő baktérium támadta meg, így turnékat és koncerteket is le kellett mondania. 2013. május 2-án hunyt el májzsugorban. Több mutatása
108
éve
1918 – Oroszországban bevezették a naptárreformot, január 31. után február 14. következett.
E naptól a Gergely-naptárt használták.
229
éve
1797 – Megszületett Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal megteremtője (Befejezetlen szimfónia).
Teljes nevén: Franz Peter Schubert Számos dalt komponált Goethe költeményeire. Ismert dalciklusai A szép molnárné és a Téli utazás. Nagy dalkomponista, a 19. század zenéjének egyik legkiválóbb formateremtője 1828-ban halt meg. Több mutatása
145
éve
1881 – Megszületett Anna Pavlova orosz prímabalerina, koreográfus.
Teljes neve: Anna Pavlovna Pavlova.A naptárreform után a születésének dátuma február 12. Nyolcévesen látott először balettelőadást, s az élménytől lenyűgözve kijelentette: egy nap ő fogja a főszerepet táncolni. A beteges, vérszegény és görbe hátú kislányt azonban először fel sem vették a balettintézetbe. 1905-ben már prímabalerinaként ünnepelték. Ahogy írták róla: nem is a testével, hanem a lelkével táncolt. A hattyú halála Fokin koreográfiájával, Pavlova előadásában minden idők legnépszerűbb táncszólója lett. Pavlova 1910-ben tanítványaiból alapított önálló társulatot, s ugyanabban az évben debütált a New York-i Metropolitan Opera színpadán, majd 1911-ben Londont hódította meg. 1913-ban végleg a brit fővárosban telepedett le, kertjében természetesen egy tavacska is volt, amelyben kedvenc szerepére utalva hattyúk úszkáltak. Egyetlen koreográfiáját 1918-ban készítette Őszi levelek címen. 1924-ben A halhatatlan hattyú címmel film is készült róla Hollywoodban, Hollandiában tulipánt, Ausztráliában desszertet neveztek el róla (bár ezt a dicsőséget az új-zélandiak is magukénak követelik). 1931 januárjában egy franciaországi turné közben vonata egy baleset miatt órákig rostokolt a vágányokon. A fűtetlen vagonban a balerina megfázott, s mire Hágába ért, tüdőgyulladást kapott. 1931. január 23-án, néhány nappal ötvenedik születésnapja előtt halt meg, klasszikus szerepétől búcsúzva halálos ágyán is hattyújelmezét kérte. Több mutatása
124
éve
1902 – Aradon megszületett Jávor Pál színész (Hyppolit a lakáj, Halálos tavasz, Egy csók és más semmi).
Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, Halálos tavasz, A beszélő köntös Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Giorgio Perlasca olasz kereskedő, aki ezrek életét mentette meg 1944-ben Magyarországon.
Spanyol konzulnak adta ki magát, így mentette meg az embereket.
105
éve
1921 – Megszületett Mario Lanza olasz származású, amerikai opera- és dalénekes, filmszínész.
Eredeti nevén: Alfred Arnold Cocozza. Ismertebb filmjei: Halászlegény frakkban és a Nagy CarusoAz életéről készült filmben Placido Domingo mutatja be. Több mutatása
103
éve
1923 – Megszületett Norman Mailer amerikai író (Meztelenek és holtak).
Első és legsikeresebb regénye a Meztelenek és holtak, mely a világirodalom egyik legjobb háborús regénye.
101
éve
1925 – Megszületett Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy-díjas grafikusművész, könyvillusztrátor.
Érdemes művész. Rézkarcokat, tusrajzokat és litográfiákat készített. A magyar művészek érdekeit képviselve vett részt a művészeti közéletben, alelnöke volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, 1975-től haláláig a budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolában tanított. Készített illusztrációkat töbek között Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Áprily Lajos, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Déry Tibor műveihez. Szülővárosában, Pásztón nyílt meg 2001-ben a Csohány Kálmán Galéria, amely állandó kiállításon miutatja be alkotásait. Életéről és művészetéről 2010-ben Shah Timor készített filmet Elhagyott szárnyak címmel. Több mutatása
88
éve
1938 – Megszületett Beatrix holland királynő.
Koningin Beatrix der Nederlanden, teljes nevén Beatrix Wilhelmina Armgard van Oranje-Nassau. 1940-ben emigrált szüleivel Angliába, majd Kanadába, ahonnan 1945-ben tért vissza. 1956-ban lett trónörökös és az állami tanács tagja, majd édesanyja lemondása után, 1980-tól uralkodó. 2013. április 30-án aláírta azt az okmányt, amellyel lemondott a trónról fia, Vilmos Sándor javára, és a trónörökös ezzel Hollandia új uralkodójává vált. Ezzel új címe: Hollandia (prinses der Nederlanden), Oránia-Nassau és Lippe-Biesterfeld hercegnője. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Kováts Kolos, Kossuth-díjas basszus operaénekes.
Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, akinek szólólemeze "Verdi-basszusáriák" címen jelent meg. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése óta, 1970-től a Magyar Állami Operaház magánénekese. 1970-ben az Erkel-verseny, 1973-ban a Rio de Janeiró-i verseny első díját nyerte el. Szerepeiből: Gvárdián (A végzet hatalma), Sarastro (A varázsfuvola), II. Fülöp (Don Carlos), Kékszakállú (A kékszakállú herceg vára), VIII. Henrik (Anna Bolena), Mefisto (Faust), Ferrando (A trubadúr). Több mutatása
77
éve
76
éve
1950 – Az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy elrendelte a hidrogénbomba kifejlesztését.
Harry Spencer Truman jelentette be. 1945.04.13-án, Franklin Delano Roosevelt elnök halála után, az alelnöki tisztségből lett az Amerikai Egyesült Államok 33. elnöke. Augusztus 2-án a potsdami csúcstalálkozón képviselte az Egyesült Államokat, ahol a győztes szövetséges hatalmak (az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) megegyeztek Németország nácitlanításában és leszerelésében, valamint a jóvátételi fizetési kötelezettségek szabályozásában. Augusztus 6-án - miután Japán elutasította az USA fegyverletételi ajánlatát - Truman elnök adott parancsot arra, hogy - a történelemben először - atombombát dobjanak Hirosimára. Kormányzása alatt megkezdődött a Szovjetunióval fennálló szövetség lazítása. Augusztus 24-én elrendelte a háború alatt a Szovjetuniónak rendszeressé vált szállítások megszüntetését, majd 1947.03.12-én a kongresszushoz intézett üzenete szerint az USA "saját biztonsága érdekében" a jövőben támogatást nyújt a kommunizmus ellen küzdő államoknak, különösen ha az érintett országok a Szovjetunió közelében találhatók. Ez a róla elnevezett Truman-doktrína, amely szakít a Monroe-elvvel és hivatalosan meghirdeti a szovjetellenes politikát. A szovjet-amerikai viszonyban gyökeres fordulat következett be, felbomlott a háborúban kialakult szövetség, kezdetét vette a hidegháborús politika. Az USA elsőként a görög és a török reakciós erőknek nyújtott anyagi támogatást. 1951.04.11-én leváltotta Douglas MacArthur tábornokot, az USA távol-keleti főparancsnokát, mivel nem követte a hivatalos amerikai politikai célokat a koreai háborúban. 1952.11.04-én Truman utódjául a republikánus Dwigt David Eisenhowert választották az Egyesült Államok elnökévé. Több mutatása
68
éve
1958 – Az USA Föld körüli pályára bocsátotta első mesterséges holdját, az "Explorer-1"-et.
Az USA ezzel lépett be az "űrkorszakba". 1957.10.04-én A Szovjetunió Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-1 első mesterséges holdat, amely 24 500 km/órás sebességével 95 perc alatt kerülte meg a Földet, 11.03-án a Szputnyik-2 második mesterséges holdat, fedélzetén számos műszerrel és a Lajka nevű kutyával. A Szovjetunió űrhajózás területén szerzett előnye sokkot váltott ki az Amerikai Egyesült Államokban, erősen nyugtalanította az amerikai szakembereket és a közvéleményt, amelynek hatására egyre nagyobb intenzitással folyt az űrkutatást. Több mutatása
62
éve
1964 – Először került adásba a Delta című ismeretterjesztő műsor.
A főcím alatt az 1957-ben készült Tom Dissevelt & Kid Baltan szerzemény hallható, amelynek címe: Song of the 2nd Moon. A műsor több mint 30 éven keresztül, 1965 decemberétől 1996-ig Kudlik Júlia nevéhez kapcsolódott. Előtte, az első adást Poór Klára és Kovács P. József, majd egy éven keresztül Lénárd Judit vezette, majd Kudluk Júlia után dr. Fiar Sándor volt a műsorvezető. Több mutatása
61
éve
1965 – Megszületett Igaly Diána olimpiai bajnok, világbajnok sportlövő.
Sydney-ben olimpiai bronzérmes, Athénban olimpiai bajnok, emellett négyszer volt világbajnok, hatszor Európa-bajnok, világversenyeken 32 alkalommal állhatott dobogóra. Ötször volt az év sportlövője, 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől. Szülei sportlövők voltak. Édesapja, Igaly József 1976-ban politikai okokból nem szerepelhetett a montreali olimpián. Diána tízévesen kezdett gyakorolni, 13 évesen lett igazolt sportoló, édesapja különleges technikát talált ki a számára. Versenyszáma a skeet, vagyis a koronglövészet volt. 1989-ben édesanyjával, Igaly Józsefnével együtt nyert vb-bronzérmet a csapatversenyben, egy évvel később pedig az első felnőtt világbajnoki címét is megszerezte csapatban. Már az 1992-es barcelonai olimpiára is kijutott, de akkor még a nőknek nem volt külön ilyen versenyszám, a férfiakkal együtt indulhatott.Koronavírus fertőzés következtében halt meg 56 éves korában. Több mutatása
49
éve
1977 – Átadták a közönségnek a Pompidou központot Párizsban.
Teljes neve: Georges Pompidou művészeti és kulturális központ. Az épület érdekessége és különlegessége, hogy 6 szintjén a belső 50 méter széles termeket sehol nem töri meg belső elválasztó fal, tartóoszlop vagy pillér. Minden tartó szerkezet, közmű és lift az épület külső részén található. Az 1970-ben kiírt ötletpályázatra 681 építész jelentkezett, akik közül 1971 júliusában Renzo Piano olasz és Richard Rogers angol építészt választották ki az OVE Arup szerkezettervező céggel együtt. Az épületben könyv-, folyóirat-, és zenetár, valamint múzeum üzemel. Több mutatása
34
éve
1992 – Tisztázatlan körülmények között 44 évesen meghalt Sárközi István olimpiai bajnok labdarúgó.
Jobbszélső, jobb oldali középpályás. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián tagja volt az aranyérmes labdarúgócsapatnak, ahol gólt is szerzett. 227-szer játszott NB I.-es mérkőzésen, harminchárom gólt szerzett. 1992. január 31-én tisztázatlan körülmények között, Rákoscsaba és Pécel között egy vasúti szerelvényen vesztette életét. Több mutatása
420
éve
1606 – Kivégezték Guy Fawkes-ot a "lőpor-összeesküvés" vezetőjét.
Az angol parlament épülete és az I. Jakab király elleni "lőpor-összeesküvés" vezetőjeként ítéltek el. Az angol katolikusok összeesküvése 1605.11.05-én meghiúsult, vezetőjét és egyik tagját: Guy Fawkes-ot és Thomas Wintert letartóztatták. Céljuk az angol katolikusok felkelésének megszervezése, a parlament épületének levegőbe röpítése és I. Jakab angol király meggyilkolása volt. A merénylethez pénzeszközöket III. Fülöp spanyol király bocsátott az összeesküvők rendelkezésére. A per során ezt titokban tartották, I. Jakab csak a tettesek vallási indokokkal magyarázható cselekedeteit hozta nyilvánosságra. Több mutatása
222
éve
1804 – Megszületett Bajza József lapszerkesztő, költő, kritikus.
1837-ben ő volt az akkor újonnan megnyílt Nemzeti Színház - ekkor még Pesti Magyar Színház - legelső igazgatója.
189
éve
1837 – Megszületett Tolnai Lajos költő, író, szerkesztő (Az urak).
Műveinek - melyekre a szatirikus ábrázolás jellemző - éles társadalombírálata és leleplezései nagy vihart kavartak. Jelentősebb regényei: A nemes vér; Az oszlopbáró; A falu urai. Több mutatása
140
éve
1886 – Megszületett Issekutz Béla Kossuth-díjas orvos, gyógyszerkutató.
Hazánkban ő indította el a modern gyógyszerkutatást. Könyvet írt a rák kemoterápiájáról. Orvostan- és gyógyszerészhallgatók, gyakorló orvosok ma is használják a Gyógyszerrendelés című kézikönyvét. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Bosco Szent János (Don Bosco) olasz katolikus pap, a Szalézi Társaság férfi szerzetesrend megalapítója.
Eredeti nevén: született Giovanni Melchiorre Bosco Ochienna.
135
éve
1891 – Meghalt Jean-Louis Ernest Meissonier francia festő és szobrász, aki Bonaparte Napóleont és seregeit ábrázolta.
Messionier dokumentálta az áldozatokat és manővereket. Édouard Detaille tanára volt. Hitvallása volt: Omnia Labor - a muka mindenek előtt.
133
éve
1893 – Megszületett Freya Stark francia-angol felfedező, kutató, utazó és író.
Egyedül bejárta a Közel-Keletet Perzsiától Jemenig, elveszett városokat fedezett fel és útközben megalkotott egy náciellenes hírszerző módszert. Több mutatása
111
éve
93
éve
1933 – Meghalt John Galsworthy Nobel-díjas angol író (Forsyte Saga).
1932-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "az ábrázolás nemes előkelőségéért, amely a Forsyte Sagában éri el csúcspontját".
89
éve
1937 – Megszületett Philip Glass zeneszerző (Kampókéz, Az órák, A háború ködében).
Balimore-ban (USA) született.
81
éve
1945 – Meghalt Pap Károly író, akinek Azarel című műve több nyelven is megjelent.
Eredeti nevén: Pollák Károly. Az Est és a Nyugat munkatársa volt.
81
éve
1945 – Meghalt Beck Ö. Fülöp szobrász, éremművész.
Teljes nevén: Beck Ötvös Fülöp, illetve Beck Ödön Fülöp
70
éve
1956 – Londonban megszületett Johnny Rotten a Sex Pistols együttes frontembere.
Eredeti nevén: John Joseph Lydon
70
éve
1956 – Meghalt A. A. Milne angol író, Micimackó, Malacka és társai megalkotója.
Teljes nevén: Alan Alexander Milne. Számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt. Leghíresebb műve a Micimackó (Winnie-the-Pooh), amely fiának játékmackójáról kapta nevét, és amelynek egyik főszereplője a saját fiáról elnevezett figura, Christopher Robin. Több mutatása
48
éve
33
éve
15
éve
2011 – Meghalt John Barry zeneszerző, több James Bond film zenéjének komponistája.
Szívrohamban halt meg. Négy Grammy- és öt Oscar-díjat szerzett zenéivel. Népszerűségét főleg a James Bond-filmeknek köszönhette. Első slágere az 1962-es "Dr. No" című Bond-filmben csendült fel. Összesen tíz 007-es film zenéjét komponálta. A Bond-filmeken kívül olyan alkotások Oscar-díjas zenéjét szerezte, mint a Távol Afrikától, a Farkasokkal táncoló, Az oroszlán télen és az Elza, a vadon szülötte. John Barry munkásságáért a Brit Birodalom Érdemrendje (OBE) kitüntetést is átvehette. A filmslágerek komponistája 77 évesen távozott el. Több mutatása
12
éve
2014 – Meghalt Jancsó Miklós, Kossuth-díjas filmrendező (Szegénylegények, Utolsó vacsora).
Jogot, néprajzot és művészettörténetet tanult a kolozsvári egyetemen, majd 1950-ben Budapesten a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakán is végzett. Az ötvenes években híradófilmek készítésével kezdte pályáját, 1958-ban pedig megrendezte első saját játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Későbbi filmje, a XIX. századi betyártörténetet feldolgozó Szegénylegények rengeteg fesztiválon nyert díjat, illetve kapott jelölést. Az 1970-es évek elején Olaszországban élt, 1975-től pedig színházi darabokat is rendezett. A komoly témák után a gegekkel teli új stílus felé fordult (Anyád!... a szúnyogok; Utolsó vacsora, Nekem lámpást adott). 1988-től címzetes tanár a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, a kilencvenes évek elején pedig a Harvard Egyetemen is tanított. Jól felismerhető, egyedi képi stílusa miatt több külföldi rendező is példaképének tartja. A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művészt nemzetközi és hazai fesztiválokon is kitüntették Életmű-díjjal. Több mutatása
11
éve
2015 – Meghalt Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő.
Eredeti neve: Gartner Zsuzsa
7
éve
4
éve
2022 – Meghalt Babarczy László, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár.
Érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja.
4
éve
2022 – Meghalt Beke László, Széchenyi-, és Munkácsy-díjas művészettörténész, egyetemi tanár.
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja, 1988–1995 között a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, 1995 és 2000 között a Műcsarnok igazgatója volt. Számos hiánypótló írása jelent meg, többek között a A műalkotások elemzése című tankönyv. Több mutatása
3
éve
2023 – 91 éves korában meghalt Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író, aki a madarak védelmével és madarakról szóló ismeretterjesztéssel foglalkozott.
Dolgozott a Fővárosi Állatkertben. Alelnöke volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. 17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Magyar Rádió hetente jelentkező Oxigén című műsorába. Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője. Több mutatása
0
éve
107
éve
84
éve
67
éve
1959 – Megszületett Anthony LaPaglia színész (A világ második legjobb gitárosa, Ősz New Yorkban).
Adelaide-ben (Ausztrália) született. A második Al Capone
56
éve
45
éve