426
éve
Történelem kategória
353
éve
1673 – A színpadon meghalt Molière író, színész, a klasszikus francia színjátszás megteremtője (Tartuffe, A fösvény).
Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze. Eredeti nevén: Jean-Baptiste Poquelin Hosszú vidéki vándorlása után társulatával 1658-tól játszott Párizsban, ahol XIV. Lajos francia király - az udvar nemtetszése ellenére - pártfogásába vette. Molière vígjátékaiban ("A mizantróp", "A fösvény", "Tartuffe", "Képzelt beteg") kortársai vétségeit és gyengeségeit figurázta ki, nevetségessé tette az identitását kereső polgárság viselkedését: a törtető magatartást, a képmutatást, a zsugoriságot és a megtévesztést, valamint a fölényeskedő nemességét is. Korai művei a commedia dell'arte hagyományain alapulnak, kései műveire inkább a melankólia jellemző. Több mutatása
159
éve
1867 – Gróf Andrássy Gyula lett Magyarország miniszterelnöke.
Ferenc József osztrák császár nevezte ki, Deák Ferenc javaslatára. Tisztségét 1871. november 14-ig töltötte be.
156
éve
117
éve
1909 – 79 évesen meghalt Geronimo az apacsok vezére.
Otthonától távol, Oklahomában halt meg. Geronimo (csirikava nyelven Goyaa³é, vagyis 'one who yawns' (Ásító); angolul gyakran Goyathlay-nak ejtették) Az Amerikai Egyesült Államokban élő csirikava apacsok kimagasló törzsi vezetője volt, aki hosszú háborút vívott a törzsi területeket elfoglaló európai telepesek ellen. Geronimo mindössze 38 fős a kis csoportjával volt az utolsó független indián csoport, akik nem ismerték el az Amerikai Egyesült Államok kormányát. Az ellenállás 1886 szeptember 4-én ért véget, amikor Geronimo megadta magát az Egyesült Államok hadseregében szolgálóNelson A. Miles tábornoknak a Skeleton-kanyonnál, Arizonában. Több mutatása
88
éve
1938 – Megszületett Mary Frances Berry amerikai állami tisztviselő, szerző.
1977-től az oktatási hivatal, 1980 óta az Amerikai Polgárjogi Bizottság vezetője. 1971-ben jelent meg írása "Black Resistance/White Law" címmel. Több mutatása
67
éve
1959 – Felbocsátották az első meteorológiai műholdat, ami 9,8 kg-ot nyomott.
A műhold a Vanguard-2 nevet kapta. A Vanguard SLV 4 rakéta vitte fel, ami az Egyesült Államok által létrehozott hordozórakéta volt, amit a világ első űrrakétájának szántak. A Vanguard-program során műholdak pályára állítására szolgált, A Vanguard-program az US Navy (haditengerészet) programjában került fel az űrbe. Több mutatása
63
éve
1963 – Kármán Tódor, az első helikopter megalkotója Kennedy elnöktől átvette a National Medal of Science kitüntetést.
Ezt az elismerést Kármán kapta meg a világon elsőként. Fehér Ház rózsakertjében történt az átadás. A nagy matematikai tehetséggel is megáldott Kármán Tódor a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd ugyanitt tanársegéd lett Bánki Donát melett. Később a Ganz-gyárban, és az aacheni egyetemen is dolgozott. Az I. világháború idején a Bécs meletti Aerodinamikai Laboratóriumba került, ahol munkatársaival kifejlesztette az első forgószárnyas katonai repülőeszközt, a PKZ-típusú helikoptert. A háború vége után hazatért, de 1919-ben emigrált, 1933-ban pedig végleg az USA-ban telepedett le. Itt a Guggenheim-laboratóriumban rakétakutatással foglalkozott. Ballisztikai tanácsadóként szélcsatornát épített a lövedékek mozgásának tanulmáányozásához, amely a későbbi rakétatechnika alapját is képezte. Jelentős szerepe volt több nagy rakéta, az első ballisztikus rakéta és a szuperszonikus repülés új elméletének kidolgozásában, valamint a DC-repülőgépcsalád létrejöttében. Tevékenységét életében is több kitüntetéssel jutalmazták, halála után a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Több mutatása
652
éve
1374 – Megszületett Szent Hedvig magyar királyi hercegnő, Lengyelország királynője, az utolsó Árpád-házi leány.
Névváltozatok: Anjou Hedvig, Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou. A Capeting–Anjou-házból származott, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya. 1382-től Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. A nála 28 évvel idősebb pogány Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem (a későbbi lengyel király) lett a férje, akit személyesen nem szeretett, de a Lengyel nép érdekében vállalta a házasságot. Sokat segítette a szegényeket, betegeket, nélkülözőket és sokat imádkozott. Egyetlen gyermeke Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő szülését követően hunyt el gyermekágyi lázban 26 évesen. Halála nemcsak az Anjou-ház magyar királyi ágának, hanem az Árpád-ház leányági kihalását is jelentette.A római katolikus egyház 1997-ben szentté avatta. Szobra a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom ún. Rózsakertjének a lépcsősoránál áll, a lengyel- magyar barátság szimbólumaként Szent Kingával szemben. Az alkotást Tóth Dávid szobrászművész készítette. Több mutatása
480
éve