Február 24.
Mátyás névnapja

Február 24.

71 éve

★ Kiemelt esemény

1955 – Megszületett Steve Jobs amerikai informatikus, az Apple cég alapítója.

Üzletember és feltaláló, akinek saját meghatározása szerint célja a könnyen kezelhető, funkcionális és elegáns elektronikai termékek kifejlesztése. Egy éves kora előtt örökbe fogadta a gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és ők adták neki a Steven Paul Jobs nevet. Őket tekinti valódi szüleinek. Az örökbefogadó Paul Jobs mérnök volt a városi elektronikai társaságnál, megadva ezzel a hátteret Steve jövőjéhez. Kapcsolatot tart fenn vér szerinti szüleivel, a szíriai származású Abdulfattah Jandalival és az amerikai Joanne Simpsonnal, és azok későbbi gyermekeivel is. A főiskolát hamar abbahagyta, hogy elektronikai karrierjét építse. Azonban a főiskolán elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai. 1976-ban Steve Wozniakkal és Ronald Wayne-nel közösen megalapította az Apple Computert. Sokan tartják a számítástechnika egyik úttörőjének, aki meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki az Apple Computer a cég egyik fő termékét, az Apple Macintosh számítógépet. 1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő Pixar Animation Studios-t, ettől fogva ő volt a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar munkája többek közt a Toy Story – Játékháború és a Némó nyomában. 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Company-ben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese. 2005-ben ő tartotta az amerikai Stanford egyetem diplomaosztó ünnepségén a beszédet. 1991 március 18-án feleségül vette Laurene Powellt, három gyermekük született. Korábbi kapcsolatából van egy lánya is, az 1978-ban született Lisa Brennan-Jobs. 2004 óta többször esett át komoly orvosi beavatkozásokon és hosszabb betegszabadságokon. 2011.10.05-én hunyt el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Technika

469 éve

1557 – Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király, aki békekötésekkel szilárdította meg birodalmát.

II. Mátyás I. Mátyás néven német-római császár és cseh király is. A külső helyzetet a törökkel, a belsőt a Bethlen Gáborral megkötött békével rendezte. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

Szökőnap 4 évente, minden olyan évben, amelynek az utolsó két számjegye 4-el osztható.

Rómában i.e. 46-ban Gaius Iulius Caesar megreformálta a római naptárt, és helyette bevezette a róla elnevezett - részben még a XX. században is érvényes - időszámítást. 1582.02.24-én XIII Gergely pápa bevezette a róla elnevezett Gergely-naptárat, amely október 4-én átlépett 10 napot. Az idő múlásának kiszámítására különböző módszereket dolgoztak ki. Néhány nép a világ teremtésétől számította történelmét: a zsidók i.e. 3761-re, a bizánciak i.e. 5509. szeptember 1-jére, az alexandriai időszámítás megalkotói pedig 5492. május 25-re tették ezt az időpontot. A rómaiak i.e. 753-mal, városuk megalapításának évével kezdték időszámításukat. Az egyiptomiak új időszámításba kezdtek minden dinasztiaváltással, a párthusok, bithüniaiak és a szeleukidák első uralkodójuk trónra lépésének évétől kezdve számoltak. Az egyes időszámítások viszonyítását bonyolulttá tette az évek eltérő hosszúsága. Egy holdév 354, egy napév kb. 365 napból áll, ezért iktatott be néhány naptár szökőnapot. 1582. október 4-én a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt és róla elnevezett gregoriánus naptárreform (Gergely-naptár), amely szerint 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte. A naptárreform a juliánus naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tíz napos időeltolódást szüntette meg. Megtartották azt a szabály, hogy minden olyan év, amelynek utolsó két számjegye néggyel osztható, szökőév legyen. Ha minden 400 évben három szökőévet kihagynak, akkor a naptár még jobban hozzáigazodik a napévhez, így az eltérés csak 3333 évenként egy nap lesz. A Gergely-naptárt 1585-ben a legtöbb katolikus ország átvette. Oroszországban 1700. január 1-jén I. (Nagy) Péter cár, hogy Európához felzárkóztassa országát, a napév szerinti időszámításon alapuló Julián-naptárat vezette be, amely a bizánci időszámítást váltotta fel. Kelet-Európa és a Balkán-félsziget ortodox vallású országaiban is a régi Julián-naptárat használták: Oroszországban 1918-ig, Görögországban 1923-ig, Romániában 1924-ig. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes

407 éve

1619 – Megszületett Charles Le Brun francia festő, XIV. Lajos első számú festője.

Séguiez kancellár ösztöndíjasaként először Simon Vouet festőiskolájában tanul, majd 1642-ben Rómába utazik és 1646-ig Nicolas Poussinnek a tanítványa lesz. Hazatérése után főleg az ő érdeme, hogy a francia királyi akadémia megalakult, melynek ő egymásután tanára, rektora és kancellárja, 1683.-tól igazgatója, a királyi gobelin-gyár igazgatója lett. Ő XIV. Lajos «a király első festője», cím birtokosa. Hatalmas fal és mennyezet freskókat készít. Ezek közül is a legszebb a XIV. Lajos életét ábrázoló 9 nagy és 18 kisebb kép a versailles-i kastélyban, a nagy csarnok mennyezetén. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Alkotás

176 éve

1850 – Megszületett Jászai Mari színésznő.

Székesfehérváron lépett először színpadra, majd Kolozsvárra szerződött. 1872-ben lett a pesti Nemzeti Színház tagja, s egyévi megszakítással haláláig ott játszott. Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Óriási hatású művész lett belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedélyek megszólaltatásában. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Iokaszlét, Elektrát. Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el, ő volt Az ember tragédiájának első Évája. Verseket is mondott, Ibsen John Gabriel Borkman című darabját az ő fordításában játszotta a Nemzeti társulata. Kiválóan olvasott görögül, németül, angolul és franciául is. Írt cikkeket, novellákat, emlékiratának kéziratát pedig az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Irodalom Magyar

141 éve

1885 – Megszületett Stanislaw Ignacy Witkiewicz lengyel író, festő, fotográfus, filozófus.

Fiatalon érdeklődött a zene, a festészet, az irodalom és a fényképezés iránt, majd képzőművészetet tanult európaszerte. Az I. világháborúban az Orosz hadseregben szolgált. A háború után Lengyelországban jelentek meg esztétikai és filozófiai írásai, többek között az "Új formák a festészetben", és számos drámát írt, amit be is mutattak. Megalkotta tiszta forma elméletét. 1925-ben portréfestő céget alapított. A drámák után a regényírás felé fordult, 1927-ben jelent meg Az ősz búcsúja, majd 1930-ban a Telhetetlenség. A harmincas években elsősorban filozófiai problémák foglalkoztatják, részt vesz a krakkói Filozófiai Kongresszuson. 1939. szeptember 18-án, amikor tudomására jutott, hogy a Vörös Hadsereg lerohanta Lengyelországot, öngyilkos lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Irodalom Alkotás Színház

92 éve

1934 – Megszületett Renata Scotto olasz szoprán operaénekesnő, operarendező, tanár.

Korának kimagasló énekese, pályafutása alatt közel 50 operaszerepet énekelt. 19 évesen már a világhírű Scalában mutatkozott be, 23 éves korában az akkor bálványnak számító Maria Callas helyére ugrott be. 1977-ben, amikor első alkalommal sugároztak élő tévéközvetítést a Metropolitan Operából, a Bohéméletben ő énekelt Luciano Pavarotti mellett. Rendezőként is nevet szerzett, többek között a Pillangókisasszonyt, a Bohéméletet és Donizetti Lammermoori Luciáját rendezte. 2002-es nyugdíjba vonulása óta mesterkurzusokat tart világszerte, a budapesti operában is volt kurzusa. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Nő Zene

80 éve

1946 – Juan Domingo Perón tábornok győzött az argentín elnökválasztáson, a szavazatok 56%-át szerezte meg.

Június 4-én lépett hivatalba. 1945 előtt a hitleri Németországra igyekezett támaszkodni, kifejezetten angol- és Amerikaellenes politikát folytatott. Hozzálátott Argentína iparosításához, az állami gazdaságirányítással az ország gyorsabb fejlődéséhez, és főként a munkásosztály gazdasági-szociális helyzetének javításához járult hozzá, amely rendszerének támogatója lett. Perón felemelte a béreket, államosította a gyárakat és a vasutat, közmunkákra adott megrendeléseket. A róla elnevezett peronizmus célja a nagybirtok felszámolása, és az alsóbb rétegek életszínvonalának emelése volt átfogó szociális törvényhozás útján. A bel- és külpolitikában is a kommunizmus és a kapitalizmus közötti harmadik utat hirdette, ami Argentínában a szélsőjobboldali jellegű népiességet jelentette. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem

640 éve

1386 – Visegrádon 32 éves korában meghalt II. Károly (Kis Károly) magyar király, aki ellen merényletet követtek el.

Súlyos sérüléseket szenvedett, majd megmérgezték vagy - más források szerint - megfojtották. 1354-ben született Nápolyban Lajos durazzói herceg és Coriglionói Margit hercegnő gyermekeként. II. Károly 8 éves volt, amikor apja meghalt Johanna nápolyi királynő börtönében. A gyámságot Johanna szerezte meg felette, de a pápa kérésére 1364-ben I. (Nagy) Lajos magyar király vette át nevelésének felügyeletét. Lajos király az Anjou-ház durazzói ágáért nem rajongott, de megkedvelte az udvarába került herceget. 1371-ben rábízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. Számos hívet szerzett magának, rászolgált a bizalomra, így 1379-ben a Velencével tárgyaló magyar küldöttség vezetője lett. Jelentős fordulatot hozott életében VI. Orbán pápa döntése, amellyel Nápoly hűbéruraként megfosztotta Johanna királynőt a tróntól. Nagy Lajos király II. Károly javára lemondott a nápolyi örökségről. Rómában 1381 nyarán a pápa III. Károly néven nápolyi királlyá koronázta. Bevonult Nápolyba, fogságba vetette Johannát, majd 1382 májusában megfojtatta. Magyarországon eközben Nagy Lajos halála után, 1382 szeptemberében leánya, Mária került a trónra. Az uralmat lényegében az özvegy királyné, Erzsébet és Garai Miklós nádor gyakorolta. 1385-ben az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyra gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. Holttestét a szentendrei bencés kolostor közelében, egyházi szertartás nélkül temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Történelem Magyar

87 éve

1939 – Meghalt Sződy Szilárd szobrász- és éremművész (Przemyśl védőinek emlékműve, Budapest, Margit híd, Buda).

Az első világháború idején Przemysl várában teljesített szolgálatot főhadnagyként. 1915-ben orosz hadifogságba került és a Szibériában töltött 38 hónapos fogsága alatt 150 akvarellt, 100 érmet és plakettet készített, melyekből hazatérése után a Műcsarnokban rendeztek kiállítást. A Magyar Nemzeti Galéria több szobrát őrzi. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Alkotás Magyar

24 éve

2002 – Befejeződött a tizenkilencedik Téli Olimpia az amerikai Salt Lake City-ben.

Salt Lake City olimpiája is teli volt emlékezetes eseményekkel, de a legrégebb óta várt, és talán most sem remélt teljesítmény a kanadai hokiválogatott bajnoki címe volt, ötven év szünet után. Wayne Gretzky, aki játékosként sosem lehetett bajnok, most a válogatott szakmai igazgatójaként ugyanúgy örült a sikernek, mintha ő is a jégen lett volna. További örömre adott okot, hogy a női hokisok versenyét is a kanadaiak nyerték. A játékok egyik nagy meglepetése a spanyol sífutó Johann Mühlegg volt, aki a legnagyobb esélyeseket mindig az utolsó hajrában előzve meg, három számban is olimpiai bajnok lett. A 25 magyar versenyző hét sportágban indult, közülük a legjobb eredményt a műkorcsolyázónő Sebestyén Júlia érte el nyolcadik helyezésével (a versenyt a mindössze 16 esztendős Sarah Hughes nyerte). A korábbi bronzérmes és olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, az osztrák színekben induló Hunyady Emese a 26. helyen zárt, közvetlenül Egyed Krisztina előtt. Az éremtáblázat élén Németország végzett, 12 arany-, 16 ezüst- és 7 bronzéremmel. Több mutatása

Teljes esemény 0

Sport

6 éve

2020 – Meghalt Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas író, költő (Pom-pom, Süsü).

Kétszeres József Attila-díjas. Kisújszálláson született, nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. A Magyar Rádió diákköltők részére meghirdetett pályázatára egy barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Verseskötetei mellett jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Legismertebb figurái például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Történeteiből rajz- és bábfilmekkészültek, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Irodalom Magyar

6 éve

2020 – 101 éves korában meghalt Katherine Johnson afroamerikai fizikusnő, matematikus, űrkutató, a NASA számítógépprogramozója.

Teljes nevén: Katherine Coleman Goble Johnson. Alapvető kutatásokkal járult hozzá az amerikai űrporgramokhoz. Ő írta a NASA első digitális számítógépein futó alkalmazásokat. Afrikai származása miatt és azért, mert nő volt, sok problémával találta szemben magát, amíg be nem bizonyította a férfi kollégáknak és főnököknek a tehetségét, tudását és szorgalmát. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Nő Tudomány Technika

6 éve

2020 – Meghalt Diana Serra Cary, azaz Baby Peggy, amerikai gyermekszínésznő, történész, író.

Eredeti nevén: Peggy-Jean Montgomery. A hollywoodi némafilm korszak egyik legnagyobb gyermeksztárja volt, több mint 150 rövidfilmet készített. 5 éves korában "A millió dolláros bébi" nevet kapta, mivel évi 1,5 millió dollárt keresett. Sikeres gyermekkora ellenére szülei eltékozolták a vagyonát, és felnőttkorára szerényen élt. Író lett, főleg filmes témákban publikált, és a némafilmkorszak történésze lett. 99 éves korában adta ki első fikciós regényét The Drowning of the Moon címmel. Gyakran felszólalt a gyermekszínészek jogaiért. Ő volt aki legtovább élt a némafilmek sztárjai közül. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Film/Média Nő