243
éve
Technika kategória
133
éve
1893 – Meghalt Peter Mitterhofer német asztalosmester, az első írógép megépítője.
Mitterhofer szerkesztette az első, a maihoz teljesen hasonló elvi felépítésű írógépet.
63
éve
1963 – Meghalt Garrett Augustus Morgan afroamerikai feltaláló, aki szabadalmaztatta a közlekedési jelzőtáblákat.
Garrett Augustus Morgan hagyományos képzése általános iskolában befejeződött, de remekül értett mindenféle gép javításához. 1907-ben már saját javítóműhelye volt, 1920-ban az újságkiadásba is belevágott, és egyre gazdagabb lett. Amikor már autója is volt, akkor jött rá, mennyire veszélyes egy-egy útkereszteződés, így pár éven belül szabadalmaztatta jelzőrendszerét, mely három karból állt (szabad, állj, minden irányban tilos - ekkor a gyalogosok kelhettek át). Találmányát egészen a háromszínű jelzőlámpák megjelenéséig használták szerte az USA-ban. Morgan találmányai között megtalálhatjuk töbek közt a gázmaszkot, a hajkiegyenesítőt és a bukósisakot is. Több mutatása
111
éve
1915 – Megszületett Norman Foster Ramsey Nobel-díjas amerikai fizikus, a Harvard Egyetem tanára.
Ramsey a Nobel-díjat 1989-ben kapta - megosztva - az elkülönült oszcilláris mezők módszerének megalkotásáért, és annak az atomórával történő időmérésben való felhasználásáért. Ezen módszer egyik gyakorlati alkalmazása a céziumóra, amely 300 év alatt alig egy másodpercet késik. Több mutatása
168
éve
1858 – A kőolajtermelés és a modern bányászat születésnapja.
Csaknem 5 hónapig elhúzódó, ám kitartó munka eredményeként a 21 méter mély kőolajkút száján kibuggyant a fekete arany. Edwin Laurentine Drake a Pennsylvania Rock Oil Companyval 1858. májusában kötött szerződése értelmében Titusville mellett megszervezte a fúrásokat. Közel egy évi előkészület után 1859. április 1-jén kezdődött a munka, amely eredményeként 1859. augusztus 27-ről 28-ra virradóan a 21 méter mély lyuk száján kibuggyant a fekete arany. Ez a nap lett a kőolajbányászat születésnapja. Drake - a tragikus sorsú felfedező - később visszatért New Yorkba, ahol pénzét a tőzsdén elvesztette. Elfeledve, a legnagyobb nyomorban halt meg 1880-ban.1934-ben az első kút fúrásának 75. évfordulóján Titusville-ben felállították Drake szobrát, hogy ezzel emléket állítsanak a "kőolaj hősének". A fekete aranyat már az ókorban ismerték, Hérodotosz megemlékezik a Zacynthus csodás nafta forrásáról, Plinius pedig Agrimentumról tesz említést, ahol bőségesen terem "égő folyadék", Marco Polo a bakui nafta - kitörésekről ír - ám mindezek a források természetes feltörések voltak. Több mutatása
63
éve
1963 – Elindult a MALÉV első Európán kívüli járata, egy IL-18 típusú gép repült Athénba és Kairóba.
A Budapest-Athén-Kairó útvonalon közlekedő menetrend szerint járat hetenként egyszer indult. Budapestről Athénbe, illetve Kairóba minden kedden, Kairóból, illetve Athénből szerdán érkezett Budapestre. A repülőgép egy négy légcsavaros, gázturbinás IL-18-as típusú, 89 személyes gép volt. A menetidő Budapest és Athén között 2 óra 20 perc, Athén és Kairó között 2 óra, a teljes Budapest-Kairó közötti - beleértve az athéni tartózkodást - 5 óra 10 perc volt. Több mutatása
141
éve
1885 – Gottlieb Daimler német feltaláló szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros kerékpárját.
A fából ácsolt robosztus alkotmányt csak nagy jóindulattal lehetett biciklinek nevezni, de legalább elbírta a nehéz motort. Daimler bízott abban, hogy ha az ember a kerékpáron nem borul fel, akkor a motor hajtotta biciklin is egynsúlyban marad. Így kezdődött a motorkerékpár karrierje. Több mutatása
77
éve
1949 – A Szovjetunió végrehajtotta első sikeres atombomba kísérletét, elkezdődött a hidegháborús fegyverkezés.
Kazahsztánban történt a robbantás, a neve RDSZ–1 volt. Amerikai kódneve: Joe–1 bomba annak a Fat Man bombának a másolata volt, amit Nagaszakira dobtak le. A terveket szovjet, illetve velük együttműködő amerikai kémek juttatták el a Szovjetuniónak. Ezzel megindult a hidegháborús fegyverkezési verseny. Több mutatása
73
éve
1953 – Meghalt Mihály Dénes gépészmérnök, akinek a világon először sikerült mozgó TV közvetítést adnia.
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894.07.07. – Berlin, 1953.08.29.) gépészmérnök, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Diploma után a telefongyárba került, ahol elkezdte a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Több távolbalátó rendszert dolgozott ki. Az 1919-ből származó ?Telehor?-ja még szeléncellával és húros oszcillográffal működött, s több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas, azaz alapjában véve képtávíró volt. Mivel találmánya továbbfejlesztésére hazai lehetőség nem mutatkozott, 1924-ben elfogadta a berlini AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) meghívását, s ez időtől Németországban dolgozott. Az 1928-as berlini rádiókiállításon bemutatott televíziós vevőjén már az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként a ködfénylámpát alkalmazta. Egyik legjelentősebb találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott "Projectophon" volt, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. 1929. március 8-án sikerült Mihálynak először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. 1933-ban kihozott készüléke tükörkoszorús, ködfénylámpás elrendezésű volt. Ennek E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztett változata volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék (1935). Ezzel a 240 soros képek 2,5 x 3 méter nagyságban voltak kivetíthetők. A hitleri uralom idején üldözötteket rejtegetett, internálták, s az ekkor kiújult tüdőbaja okozta később halálát. Több mutatása
286
éve