207
éve
Technika kategória
161
éve
1865 – Megszületett Alice H. Parker afro-amerikai feltalálónő, aki megalkotta a központi fűtésrendszerhez szükséges kazánt.
Az általa tervezett rendszer szobáról-szobára képes volt szabályozni a hőmérsékletet az épületen belül. 1919 december 23-án kapta meg a szabadalmat találmányára. Több mutatása
159
éve
1867 – Meghalt Michael Faraday angol kémikus és kísérleti fizikus, az elektromos mező fogalmának megalkotója.
Davy asszisztense volt. 1825-től a Royal Institution igazgatója. Elektromosságtan körében végezte kutatásait, ő teremtette meg a mező fogalomat. Az elektromotor megalkotója, az elektromágneses indukció felfedezője, a róla elnevezett elektrokémiai törvények megalkotója. Minden idők egyik legnagyobb kísérleti fizikusának tartják. Több mutatása
35
éve
1991 – Linus Torvalds bejelentette, hogy egy új projekten dolgozik, a Linux-on.
1991. augusztus 25-én jelentette be Linus Torvalds a Minix levelezőlistán, hogy egy új projekten dolgozik: "Egy (szabad) operációs rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz olyan nagy és professzionális, mint mondjuk a gnu) a 386/486 AT kompatibilis gépekre. Áprilisban kezdtem dolgozni rajta, és most már kezd szépen alakulni. Örülnék, ha visszajeleznének azok, akik szeretik vagy utálják a minixet, mivel az én operációs rendszerem arra emlékeztet valamennyire (hasonló felépítésű a fájlrendszer (praktikus okokból) többek között). Már portoltam a bash-t (az 1.08-ast) és a gcc-t (az 1.40-est), és úgy tűnik, működik. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül egész használható lesz, ezért szeretném tudni, hogy milyen szolgáltatásokat szeretnének az emberek. Minden javaslatot szívesen fogadok, de azt nem garantálom, hogy be is kerül :-)" forrás: comp.os.minix Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Vadászpilóta volt a koreai háborúban, majd 1962-ben, kezdhette meg űrhajóskiképzését. 1969 júliusában az Apollo-program keretében indították az Apollo?11-et, amelynek parancsnoka volt. Edwin Aldrinnal együtt 1969. július 20-án szállt le a Holdra. Korábban részt vett már egy Gemini küldetésen is. Tiszteletére az 1982 PC aszteroidát (6469 Armstrong), valamint a Hold túlsó oldalán egy 4 kilométer átmérőjű krátert neveztek el róla. Ugyancsak Armstrong űrhajós nevének részletét viseli az egyik olyan ásvány, amelyet az első holdraszállás űrhajósairól neveztek: az armalcolit. Gyakran idézett mondata: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. (That's one small step for a man, one giant leap for mankind.) Több mutatása
37
éve
286
éve
1740 – Megszületett Joseph Michel Montgolfier francia feltaláló, a léghajózás úttörője, az első léggömb készítője.
Joseph Michel Montgolfier fivérével, Jacques-Étienne-nel 1777-ben megkezdett kísérleteinek eredményeként 1783-ban szállt fel az első, meleg levegővel töltött léggömb: a papírburkolatú léggömb alá tüzet raktak, és a meleg levegőtől a léggömb június 5-én hajnalban a levegőbe emelkedett. A két testvér szeptember 19-én újabb léggömböt indított útnak, de ennek már utasai is voltak, egy juh, egy kacsa és egy tyúk. A siker lázba hozta egész Franciaországot. Tevékenységüket maga a király is nagyra becsülte, a kitüntetések és pénzjutalmak mellé mindkettőjüket nemesi rangra emelte, Napóleon pedig Joseph-et a Becsületrenddel is kitüntette. (Meghalt 1810.06.26) Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Katherine Johnson afroamerikai fizikusnő, matematikus, űrkutató, a NASA számítógépprogramozója.
Teljes nevén: Katherine Coleman Goble Johnson. Alapvető kutatásokkal járult hozzá az amerikai űrporgramokhoz. Ő írta a NASA első digitális számítógépein futó alkalmazásokat. Afrikai származása miatt és azért, mert nő volt, sok problémával találta szemben magát, amíg be nem bizonyította a férfi kollégáknak és főnököknek a tehetségét, tudását és szorgalmát. 101 évet élt. Több mutatása
52
éve
1974 – Meghalt Charles Lindbergh amerikai pilóta, aki elsőként repülte át az Atlanti-óceánt.
Lindbergh az 1920-as évek elején műrepülő bemutatókon lépett fel. Tanult a hadsereg texasi pilótaiskolájában, majd postapilóta lett. 1927-ben kapott némi támogatást néhány üzletembertől, hogy átrepülhesse az óceánt. Erre a teljesítményre 20 ezerdollárt tűztek ki. 1927. május 20-21-én "Spirit of St.Louis" (St. Louis szelleme) nevű gépével 33 és fél óra alatt - leszállás nélkül a világon először - repült át New Yorkból Párizsba. Ezzel egyik napról a másikra nemzeti hős és világszerte ismert ember lett. Később jó szolgálati repülések egész sorát végezte Európában és Amerikában. 1929-ben nősült meg, felesége, Anne Morrow másodpilótája és navigátora lett, s számos országban együtt repültek. Lindbergh a Transnational Air Transport és a Pan American Airways légitársaságok műszaki tanácsadója lett, sok útvonalat személyesen derített fel. 1932-ben - máig rejtélyes körülmények között - elrabolták és megölték kétéves kisfiát, s az ügy az 1930-as évek leghírhedtebb bűnesete lett. 1936-ban a pilóta ellátogatott a német repülés központjaiba, s ezidőtől többször is figyelmeztetett a náci Németország erősödő haderejére. A német kormány 1938-ban kitüntette őt, emiatt komoly támadások érték, akárcsak hazatérte után, 1940-41-ben tartott beszédeiért, melyekben Amerika semlegessége mellett álIt ki. A háború alatt civilként segítette a háborús erőfeszítéseket. 1945 után tagja lett a haditengerészet műszaki küldöttségének, amely a német aviatika eredményeit vizsgálta. 1954-ben kinevezték a légierő tartalékos dandártábornokává. Az óceán átrepülését leíró könyvét 1953-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. Több mutatása
283
éve