Hozzászólások
Fóris Béla
Az első munkahelyem a volt Csonka Gépgyár volt, amelyet a kádár éra alatt Kismotor és Gépgyárnak hívtak. Az esztergályos műhelyben voltam segédmunkás, az ott dolgozók többsége a Magyar Király Honvédség tisztje volt, képviselve volt a magyar hadvezetés számos taggal. Betanított munkásként dolgoztak ott. Egy vezérkari ezredes volt az olajozó mester, annak voltam a segédje, az egyik betanított esztergályos dr. Balassa József legitimista volt akivel baráti kapcsolatom alakult ki (ő volt IV.Károly király személyi titkára). A gyár régi dolgozói nyiltan visszasírták az egykori tulajt, aki a kapitalisták (jó értelemben) példaképe volt a szemükben. Az gyárban volt kápolna, ahol a vasárnapi szentmisén minden dolgozónak meg kellett jelennie, ha valakit november végén felvettek a gyárba, akkor az is megkapta 2heti fizetését karácsonyra, ugyanilyen juttatás járt húsvétra is. Elmondták, hogy minden délelőtt 10 órakor, amikor étkezési szünet volt a Csonka úr egy inas kiséretében, aki szendvecsekkel megrakott tálaló kocsit tolt, végig ment a műhelyeken és aki a munkásai közül zsiros kenyeret evett azt udvariasan megkérte, hogy vegyen a szendvicsek közül. Megboldogult keresztapám is ott dolgozott a háború előtt esztergályosként, az mondta, hogy egy heti béréből vett egy angolszövet öltönyt és megélt belőle.