129
éve
Technika kategória
118
éve
93
éve
1933 – Megszületett dame Stephanie "Steve" Shirley brit üzletasszony, informatikus,
Teljes nevén: dame Vera Stephanie Shirley. Mivel nőként kevésbé érvényesült az üzleti világban a '60-as években, ezért Steve Shirley néven levelezett. A Brit Birodalom Rendje lovagparancsnoki fokozatának tulajdonosa, mellyel együtt jár a dame cím és megszólítás. A náci Ausztriából 5 évesen érkezett Angliába, ahol nevelőszükhöz került. Külön engedéllyel tanulhatott csak matematikát a fiúiskolában, mert a lányiskolában nem oktatták. Az 1950-es években a posta Dollis Hilli kutatóközpontjában dolgozott, ahol számítógépeket épített és gépi kódokat írt. 1956-ban matematikai diplomát szerzett, majd férjhez ment Derek Shirley fizikushoz. 1962-ben 6 fontból hozta létre Freelance Programmers vállalatot, ahol túlnyomó többségben nőket alkalmazott, akik közül sokan otthonról dolgoztak. Sikeres vállalkozásaiból nagy vagyont gyűjtött össze, amit jótékonysági célokra fordít. Több mutatása
48
éve
1
éve
182
éve
1844 – Megszületett Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.
Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt. Több mutatása
169
éve
1857 – Megszületett Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz fizikus, az űrhajózás alapelveinek első megfogalmazója.
A korszerű rakétatechnika elméletének megalapozója. Konsztantyin Eduardovics Ciolokovszkij az orosz űrkutatás atyja, a rakéta mozgásegyenletének felállítója, a tudományos űrkutatás rendszerének és lehetőségeinek egyik legfontosabb megfogalmazója volt.1879-től Borovszkban, majd Kalugában tanított. Első könyve, a "Szabad tér" már 1883-ban a rakétát tartotta az űrközlekedés egyetlen lehetséges megoldásának. 1896-1897 között felismerte a reaktív meghajtás általános törvényét. Ez az 1903-ban közzétett, róla elnevetett képlet, a rakétamozgásra vonatkozó alapegyenlet. E téren kidolgozott elveit A világűr kutatása reaktív meghajtású eszközökkel című munkájában adta közre. 1929-ben a többlépcsős rakétákról értekezett. Megálmodta a modern űrkutatás kérdéseinek nagy részét, a folyékony hatóanyagtól a torlósugárkormányig és az űrhajós utasok többgenerációs kozmikus rakétájáig, melynek fedélzetén mesterséges gravitációt hoz majd létre az űrhajó forgása, és zárt ökológiai rendszer teszi lehetővé az anyagok regeneratív körforgását. (Meghalt 1935.09.19) Több mutatása
149
éve
1877 – Meghalt William Henry Fox Talbot angol természettudós, a fényképezési eljárás egyik úttörője.
Matematikus, botanikus, nyelvész, asszirológus, régész is volt. Daguerre-ral egy időben kidolgozta a papírra való fényképezés technikáját és a papírnegatívok számára alkalmas előhívót (talbotypia). 1843-ban készítette az első fényképnagyításokat és 1848-ban már megjelentette az első fényképekkel illusztrált könyvet. Több mutatása
135
éve
1891 – Meghalt Petzval József Miksa matematikus, a fotóobjektívek lencserendszerének megalkotója.
A modern fotográfiai objektívek lencserendszerének, valamint a modern katonai reflektor elődjének megalkotója.Tudományos munkássága a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika és a hangtan széles területeire is kiterjedt, de tudományos hagyatékának leghangsúlyosabb területe a fénytan. Elméleti munkásságának jelentős eredménye a lencserendszerek elméletének továbbfejlesztése, amelynek során 1843-ban kifejlesztette a bármely vékony lencsékből álló rendszerre alkalmazható, a képmezőelhajlásra vonatkozó általános összefüggést.Optikai felfedezése: Az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok.1840-ben megszerkesztette a róla elnevezett Petzval-féle lencsét, fényképészeti objektívet, ami lehetővé tette a fényképezésnél a rövidebb idejű megvilágítást. Emlékére az osztrák közoktatási miniszter 1928-ban érmet alapított a legjobb tudományos fényképezés elismerésére. Több mutatása
28
éve