78
éve
Sport kategória
91
éve
1935 – Megszületett Forintos Győző nemzetközi sakk nagymester, nemzetközi versenybíró, szakíró, edző, sportvezető.
XXIV. Egyéni Magyar sakkbajnokság 1968/69 aranyérmes magyar bajnok, sakkolimpián csapatban kétszeres ezüst- és bronz-, háromszoros Budapest-bajnok. Forintos Győző 1968/69-ben két pont előnnyel a második helyezett Portisch Lajos, és négy pont előnnyel a harmadik helyen végzettek előtt magyar bajnoki címet szerzett (6 nagymester játszott ezen a bajnokságon). Több mutatása
94
éve
1932 – Megkezdődött a tizedik újkori Nyári Olimpia Los Angelesben.
Az amerikai kontinensen tartott második újkori Olimpia többek közt a hatalmas olimpiai stadion és a fantasztikus megnyitóünnepség miatt volt emlékezetes. Ezeken túl a szervezés is tökéletes volt, és ezen az Olimpián laktak először olimpiai faluban a versenyzők, igaz, egyelőre csak a férfiak. 37 országból 1281 férfi és 127 női sportoló érkezett a játékokra, 14 sportágban 117 versenyszámban vettek részt. Míg Johnny Weismüller épp csak az előző Olimpián úszta egy percen belül a 100 métert, Los Angelesben már mind a hat döntős egy percen belül úszott. Sajnos a magyarok itt épp nem jeleskedtek az úszószámokban, de összesen így is 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet hoztak haza. Bajnok lett a vízilabdacsapat Komjádi Béla vezetésével, Pelle István tornász műszabadgyakorlata és lólengése is aranyat érdemelt, az ökölvívő Énekes István légsúlyban lett első, a kardozók minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyertek csapatban, egyéniben pedig Jekelfalussy-Piller György állhatott a dobogó legfelső fokára. Több mutatása
54
éve
1972 – Meghalt Kóczán Mór atléta, olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész.
Kocs, 1885. január 8. – Alsógöd, 1972. július 30. Pápán járt gimnáziumba, s itt szerzett lelkészi oklevelet is. A pápai Református Kollégiumban kezdett el sportolni, kiemelkedő eredményei révén először a Budapest Torna Club, majd a Ferencváros atlétája lett. Foglalkozott súlylökéssel, diszkoszvetéssel, gerelyhajítással is. Részt vett az 1908-as londoni-, és az 1912-es stockholmi olimpián, ahol harmadik helyezést ért el. 1914-ben Anglia-, 1916-ban Magyarország nemzetközi bajnoka, 1920-ban Csehszlovákia bajnoka. 1924-ben 40-évesen csehszlovák szinekben vesz részt a párizsi olimpián. 1907-ben Csallóközaranyosra került segédlelkésznek, majd lelkésznek. Csallóközaranyos sportcsarnokát hálából róla nevezték el. A II. világháborút követő években Magyarországra, Göd-re települt, ahol lelkésznek választották. Aktivan részt vett Göd sportéletében, itt élt 1972. július 3-án bekövetkezett haláláig. Több mutatása
117
éve
1909 – Megszületett Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
Halasy tagja volt az 1932. évi los angelesi és az 1936. évi berlini olimpián aranyérmet nyert vízilabdacsapatnak. Részese volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságokon elért győzelmeknek. 91-szeres válogatott volt. Emellett úszásban is jelentős sikereket ért el: 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszásban lett Európa - bajnok, 1926-38 között tucatnál is több országos bajnoki címet szerzett. 1931-pen Párizsban az 1500 méteres gyorsúszás döntőjét és a vízilabda döntőt csak 2 óra választotta el egymástól. Eredményeinek sportértékét külön növelte, hogy gyermekkori közlekedési baleset következtében egyik Iába csonka volt. 1946-ban ő és a sofőrje rablógyilkosság áldozata lett. Több mutatása
50
éve
1976 – Befejeződött a huszonegyedik újkori Nyári Olimpia a kanadai Montreálban.
A müncheni olimpián történt terrortámadás hatására a montreali játékokon szinte nagyobb hangsúly volt a biztonságon, mint a sporton. Az afrikai országok politikai okok miatt távol maradtak az 1976-os játékoktól, így alig több mint 6000 résztvevő versenyzett 198 aranyéremért. Ezen az olimpián ismerte meg a világ a fiatal és tehetséges Nadia Comanecit; a 14 éves román tornászlány három aranyat is nyert. A magyarok a korábbi olimpiákhoz képest viszonylag kevés aranyérmet szereztek, de mindegyik győzelem emlékezetes volt. Újdonsült tornászbajnokunk, Magyar Zoltán lólengés-gyakorlata után állhatott a dobogó legfelső fokára (és mindenki emlékszik a bemutatott virtuóz "Magyar vándor"-ra), a vízipólósok egy remek csapattal 12 év után szereztek ismét aranyat. A hagyományokat folytatva ezen az olimpián is lett magyar vívóbajnok Tordasi Ildikó tőrvívónak köszönhetően, míg Németh Miklós az atlétikai pályán diadalmaskodott: 94,58 m-es világcsúccsal nyerte a gerelyhajítást. A magyarok a négy aranyérem mellett 5 ezüst és 13 bronzéremmel tértek haza. Több mutatása
90
éve
1936 – Hitler megnyitotta a tizenegyedik újkori Nyári Olimpiai Játékokat Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítte az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Bírkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került. Több mutatása
20
éve
2006 – Meghalt Szusza Ferenc válogatott labdarúgó, minden idők egyik leggólerősebb csatára.
Az Újpesti Dózsa játékosa, akiről Újpesten stadiont neveztek el. Több mutatása
31
éve
74
éve