67
éve
Sport kategória
58
éve
38
éve
1988 – Meghalt Enzo Ferrari olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapítója.
Húszéves korában autóversenyző lett, de már 1938-ban megvált az Alfa Romeo vállalattól és saját autógyárat alapított. Az 1950-es Grand Prix-n már saját tervezésű autót indított. Azóta páratlan rekordgyőzelmek és sok csalódás követte egymást, de a Ferrari napjainkban az egyik legnépszerűbb autó. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Tilli Endre, világbajnok magyar vívó, edző, szakíró.
A Budapesti Vasas vívójaként 1948-tól 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Mindhárom fegyvernemben versenyzett, pályafutása elején kardvívásban, később tőrvívásban ért el jelentős eredményeket. A magyar férfi tőrcsapat tagjaként két olimpiai és négy világbajnoki érmet nyert. Tudományos alapossággal foglalkozott a vívással, több vívószakkönyv társszerzője. Visszavonulása után az egyiptomi vívóválogatott edzője lett, illetve nemzetközi versenyeken bíróként vett részt. Az írországi Shannon környékén – a philadelphia-i világbajnokságra utazva – repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Művei többek közt: Tőr- és párbajtőrvívás (1953), A kardvívás (1954), A magyar vívás kézikönyve (1955) Sporteredményei többek közt: Tőrvívásban kétszeres olimpiai 3. helyezett: 1952, Helsinki, 1956, Melbourne, Világbajnok: 1957, Párizs. Kardvívásban főiskolai világbajnok: 1949, Budapest. Több mutatása
118
éve
5
éve
2021 – Meghalt Gerd Müller világ- és Európa bajnok német válogatott labdarúgó, akit minden idők egyik legjobb támadójának tartanak.
Teljes nevén Gerhard Müller, becenevei: „Bomber der Nation” (a nemzet bombázója) és „kleines dickes Müller” (kis kövér Müller). Számos gólrekord fűződik a nevéhez, csak Pelé és Romário előzi meg őt a góllövő örökranglistán. Több mutatása
52
éve
90
éve
1936 – Befejeződött a tizenegyedik újkori Nyári Olimpia Berlinben.
1931-ben Németországnak ítélte a NOB az 1936-os játékok rendezési jogát, Hitler pedig ragaszkodott is a szervezéshez, mivel a náci rezsim számára remek propagandát jelentett a berlini Olimpia. A szervezés ennek érdekében kiváló volt, a rádió és kísérleti adásban a televízió is közvetítte az eseményeket. Ezen az Olimpián vitték először fáklyás stafétával a stadionba az olimpiai lángot. A 49 országból érkezett 3738 férfi és 328 női sportoló 19 sportágban 129 aranyéremért versenyzett. A magyarok addigi legjobb Olimpiája volt a berlini; a 216 fős csapat a pontversenyben harmadik helyen végzett a 10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel. Magyarország csapatbajnok lett újra vízilabdában és kardvívásban, kardvívók közül egyéniben Kabos Endre lett aranyérmes. Bírkózóbajnok lett Kárpáti Károly, Zombory Ödön és Lőrincz Márton, könnyűsúlyú ökölvívóbajnok lett Harangi Imre, 100 méteres gyorsúszásban Csík Ferenc diadalmaskodott. Berlinben végre a magyar hölgyeknek is termett babér: Csák Ibolya magasugró és Elek Ilona tőrvívó nyakába szintén aranyérem került. Több mutatása
91
éve
1935 – Megszületett Szőke Kató kétszeres olimpiai bajnok úszó.
További névváltozatok: Szőke Katalin, Homonnai Katalin, Markovits Kálmánné, Domján Árpádné. 1988-ig ő volt a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok (minden sportágat figyelembe véve), 1992-ig pedig az egyetlen többszörös olimpiai bajnok magyar úszónő (mindkét rekordját Egerszegi Krisztina döntötte meg). Apja Homonnai Márton olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szőke Katalin úszó, első férje Markovits Kálmán olimpiai bajnok vízilabdázó. Több mutatása
78
éve