152
éve
Magyar kategória
146
éve
1880 – Megszületett Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).
Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása
138
éve
1888 – Meghalt Trefort Ágoston művelődéspolitikus, publicista, miniszter, az MTA elnöke.
Az 1848-as kormányban államtitkári tisztet töltött be, a szabadságharc leverése után egy ideig külföldön élt, majd hazatérte után visszavonult a politikai szerepléstől. A kiegyezés idején a Deák-párt tagja volt. 1872-től haláláig több kormányban is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot, számos művelődéspolitikai intézkedést hozott a közép- és felsőfokú oktatás érdekében. Az 1879. évi népiskola-törvénnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elemi iskolai oktatását. Érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, és a Zeneakadémia felállításában. Az MTA tagja, később igazgatója, majd 1885-től 1888-ig elnöke volt. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke, Árpádházi Boldog Margit).
Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Meghalt: 1989.08.25 Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Benkő Gyula Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész.
Pályája a Royal Revü Varietében indult, de hamarosan a Vígszínházhoz került, amelyhez a háború után is hű maradt. Az államosítást követően az Ifjúsági Színházhoz került. 1951-ben az újjáépült Vígszínházban működő Magyar Néphadsereg Színházához szerződött. A nevét 1960-ban újra megkapó Vígszínháznak nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. Szerepei: Liliom (Molnár Ferenc); Trepljor (Csehov: Sirály), Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő). Filmszerepei: Ördöglovas, Díszmagyar, Különös házasság, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Egri csillagok, Redl ezredes. (Meghalt 1997.06.30) Több mutatása
106
éve
1920 – Megszületett Nemecz Ernő állami díjas geokémikus, akadémikus.
Nemecz külföldi tanulmányútját követően a budapesti Műegyetemen dolgozott, később a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense, tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja, majd az intézmény rektora lett. 1966-72 között szerkesztette a Földtani Közlönyt. 1979-ben az MTA rendes tagja lett. Kutatási területe: a szilárdtestkémia, az agyagásványok kristályszerkezete és genetikája, a bauxitfeldolgozás kristályfázisai, az ásványi nyersanyagok technológiai hasznosítása. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Andrew Keller, azaz Keller András, magyar származású angol kémikus.
Keller a budapesti Tudományegyetemen folytatott tanulmányai után, 1948-ban hagyta el Magyarországot. Angliába ment, ahol hét évig Manchesterben folytatta kutatásait. 1955 és 1957 között a bristoli egyetem tanársegédeként dolgozott, majd előadóként, 1965-69-ig docensként, ezt követően pedig a polimertudomány kutatóprofesszoraként tevékenykedett egészen nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a Royal Society, 1994-ben az Európai Akadémia tagjává, 1998-ban a MagyarTudományos Akadémia külső tagjává választották. Meghalt: 1999.02.07 Több mutatása
77
éve
1949 – Megszületett Dávid Géza turkológus, történész.
Dávid Géza 1973 óta az ELTE BTK török filológiai tanszék tanára, jelenleg pedig tanszékvezetője. Kutatási területe a magyarországi török hódoltság népesedés-, gazdaság- és közigazgatástörténete. Oktatási területe az Oszmán Birodalom története, török elbeszélő és okleveles kútfők, speciális kollégiumok. Vendégelőadásokat tartott a Humboldt Egyetemen, Cambridge-ben, Oxfordban, Londonban, Münchenben. Mintegy 120 publikációja jelent meg. Főbb művei: A Simontornyai szandzsák a 16. században, Magyar-török, török-magyar útiszótár (1987). Több mutatása
70
éve
56
éve