57
éve
Magyar kategória
32
éve
1994 – Meghalt Fehér Ferenc filozófus, esztéta, műkritikus, az irodalomtudományok kandidátusa.
Heller Ágnes filozófus férje volt.
28
éve
23
éve
12
éve
2014 – Meghalt Roska Tamás, Széchenyi-, és Bolyai-díjas villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja. Fiával, Roska Botond neurobiológussal közösen látórendszeri kutatásokat folytattak, melynek célja szemprotézis kidolgozása volt. Több mutatása
6
éve
2020 – Meghalt Kárpáti György vízilabdázó, edző, a Nemzet Sportolója, aki minden idők legfiatalabb magyar olimpiai bajnok vízilabdázója volt.
1945-től 1969-ig az FTC játékosa volt, 168-szor volt a válogatott tagja. Háromszor az olimpiai bajnok, a bronzérmes, háromszor az Európa-bajnok és a főiskolai világbajnok csapat tagjaként játszott. 1970. és 1980. között a válogatott edzője, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja, 1990-től az FTC tanácsadó tagja volt. Műveiből: (Peterdi Pállal) "Melbourne-Miami-Margitsziget", "Kint vagyok a vízből", "Itt állok megfürödve", "Medencék, gólok, pofonok", "Három testőr Ausztráliában". Több mutatása
544
éve
1482 – Megszületett Fráter György erdélyi kormányzó, aki megkezdte Erdély külön állammá szervezését.
A horvátországi Kamacicban született. Eredeti nevén: Utiesenic, Martinuzzi Királyi helytartó és római katolikus főpap is volt. Erdély és a vele határos területek (Partium) külön álammá szervezését szorgalmazta. 1490-ben Corvin János herceg udvarába került, apród lett, majd Szapolyai János erdélyi vajda seregében szolgált. 1509-ben kezdte meg tanulmányait, amikor Budalőrincen belépett a pálos rendbe. 1528-ban az I. Ferdinánd seregei elől Lengyelországba menekült I. (Szapolyai) János király szolgálatába állt, akinek sikeresen előkészítette a visszatérését Magyarországra. Az uralkodó befolyásos tanácsadója lett, 1529-ben királyi tanácsossá, 1534-ben váradi püspökké nevezte ki. A Habsburgokkal való béke megkötését tűzte ki célul a törökök elleni sikeres védekezés érdekében, így jött létre 1538-ban a váradi béke. 1540. nyarán I. János halálos ágyán fia, János Zsigmond gyámjává tette meg, ettől kezdve Erdély és Magyarország Szapolyaiak uralma alatt álló részének teljhatalmú kormányzója lett. II. Szulejmán szultán hozzájárulásával a Rákos mezején tartott országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot királlyá választatta, és Budáról kormányozta az országot az özvegy Izabella királyné és fia nevében. 1540-ben visszaverte a Buda várát ostromló I. Ferdinánd hadait. Végül 1541. 08. 29-én a törökök mentették meg a várat azért, hogy néhány nap múlva csellel a hatalmukba kerítsék. 1541. 12. 29-én megegyezett Ferdinánddal, átadta megbízottainak a Szent Koronát, és közölte, hogy kész átengedni János Zsigmond országrészét a szepeségi Szapolyai-birtokok fejében. 1543-ban Ferdinánd megerősítette kincstartói tisztségében, valamint kinevezte királyi helytartóvá. Fráter György fő politikai célja volt, hogy Magyarország területi egységét helyreállítsa, ennek érdekében fogott össze I. Ferdinánddal. 1549-ben megállapodtak, hogy Erdélyért cserébe két sziléziai hercegséggel kárpótolják János Zsigmondot. Ferdinánd serege azonban nem tudta megvédeni a török támadástól Erdélyt. 1551-ben Izabellának és fiának még sikerült Sziléziába távoznia, de a szultán megtorló akciót indított. A kezdeti török sikerek után az erdélyi rendekkel közösen harcoló zsoldosok visszafoglalták a várakat. Fráter György, hogy a Porta iránti hűségét bizonyítsa, szabad elvonulást engedélyezett a török várvédőknek, amiért a bécsi udvarban árulással vádolták meg. Az uralkodó tudtával és beleegyezésével saját titkárával gyilkoltatták meg alvinci kastélyában. Halála előtt nem sokkal esztergomi érseki kinevezést és bíborosi kalapot kapott. Két hónapi temetetlenül maradt a holtteste a gyilkosság színhelyén, a gyulafehérvári káptalan temette el 1552. februárjában. Mivel Fráter György magas állású egyházi személy is volt, meggyilkolása a pápaság és a bécsi udvar közötti bonyodalmakhoz vezetett. Több mutatása
184
éve
167
éve
1859 – Szekszárdon megszületett Hollós László természettudós, gombakutató.
Hollós László már fiatal korától a természet bűvöletében élt, kémiából doktori címet szerzett, állat- és növénytanból, ásványtanból és földrajzból pedig tanári oklevelet. 1890-ig magántanárként dolgozott, utána a budapesti egyetemen, majd a kecskeméti Főreáliskolában tanított. Itt mintegy ötezer darabból álló természetrajzi gyűjteményt hozott létre, és elsőként készített (több mint 1000 növény leírásából álló) összefoglaló munkát Kecskemét környékének növényvilágáról. Érdeklődése középpontjában azonban leginkább a gombák álltak, néhány év alatt a világ egyik legrangosabb mikológusává vált. 1905-ben akadémiai székfoglaló előadását is Magyarország föld alatti gombáiról tartotta; hazánkban elsőként ő hívta fel a figyelmet a szarvasgombák kutatására és megismerésére. Több mutatása
158
éve