53
éve
Magyar kategória
49
éve
1977 – Megszületett Bóta Kinga olimpiai ezüstérmes, tizenegyszeres világbajnok, hétszeres Európa-bajnok kajakozó.
Olimpiai ezüstérem 2004, Athén.
11
éve
2015 – Meghalt Sudlik Mária, Liszt Ferenc-díjas szoprán énekesnő, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, érdemes művész.
Kovács János karmester felesége volt.
8
éve
86
éve
1940 – Megnyitották az egyes számú kőolajkutat, amely 35 éven át a magyarországi kőolajtermelés 70 százalékát adta.
A dél-zalai községben, Lovásziban volt, mélysége 1566 méter. Az első működő olajmező a lispei volt, ahol 1937. február 13-án tört fel először az olaj, majd a lovászit és a nagylengyelit tárták fel. A kitermelésre létrehozott MAORT 90 százalékban az amerikai Standard Oil tulajdonában volt, s a magyar államot a kitermelt olaj 15 százaléka illette meg. A termelés a háború alatt rohamosan nőtt, 1938-43 között kőolajból 20-, földgázból 9-szeresére. 1943-ban 842 ezer tonna kőolajat és 74 ezer köbméter földgázt nyertek ki. A magyar olaj a II. világháborúban is szerepet játszott, a zalai mezők voltak a németek utolsó olajforrásai. 1944-ben a termelés több mint háromnegyedét Németországba vitték. Több mutatása
253
éve
1773 – Mária Terézia aláírta a zálogház alapító levelét és ezzel létrejött a mai Bizományi Áruház Vállalat jogelődje.
Az okirat latinul íródott 20 db finomított kutyabőrre. Tartalmát tekintve a zálogtárgyak kezelésével, őrzésével valamint felvételével kapcsolatos körülményeket szabályozta olyan részletességgel, hogy még ma is ez képezi a záloghitelezés működésének alapjait. A zálogház intézménye Pozsonyban működött, 1787-ben Budán állították fel az első királyi zálogházat, amely 1802-ben Pestre költözött. A XIX. század második felében a Szerb utcában, a volt klarissza kolostorban működött. A XX. század elején épült az új központ, modern raktárral és árverési termekkel a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán. 1950-ben a megalakult Bizományi Áruház Vállalat vette át a zálogházak kezelését. A BÁV 1991 óta Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. néven működik. Több mutatása
243
éve
1783 – Megszületett William Tierney Clark angol mérnök, a budapesti Lánchíd tervezője.
Elsősorban hidak tervezésével és építésével foglalkozott, az elsők között tervezett függőhidakat. Széchenyi István és Andrássy György 1838-ban Londonban bízta meg a pest-budai Lánchíd tervezésével, melynek építésekor több alkalommal is járt Pesten. A Lánchíd építési munkáit irányító Clark Ádámnak csak névrokona. Több mutatása
178
éve
1848 – A képviselőház elfogadta a magyar honvédzászlóaljak alakításáról szóló törvényjavaslatot.
Az elképzelés értelmében Magyarország sorköteles újoncainak nagyobb része nem a császári, hanem a magyar seregbe került. A javaslat megengedte ugyan, hogy az újoncok egy részét a Magyarországon állomásozó magyar császári sorezredek állományába sorozzák, a sorkatonák nagyobb részét viszont az akkor létrehozott magyar vezényleti nyelvű és felségjelű új honvédzászlóaljakba sorolta. Több mutatása
177
éve
1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök vezetésével elásták a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát.
Magyarország koronáját 1790-től (rövid megszakításokkal) Budán, a várban őrizte a koronaőrség. 1848 decemberében Budána nemzetgyűlési képviselők jelenlétében felnyitották a koronát rejtő ládát és megbizonyosodtak arról, hogy a helyén van. A kormány Debrecenbe költözésekor a ládika is odakerült, majd 1849 nyarán visszahozták Pestre. Július elején, Pest újabb kiürítésekor (Kossuth álláspontjával szemben) Szemere Bertalan elvitette, majd a szóbeszéd szerint Aradon kíváncsiságból fel is próbálta azt, s megállapította: "e föveg nem emberi fejre való". Ezután megpróbálta elrejteni, de ez végül csak Orsovánál sikerült, ahol a Havasalföldre vezető út mellett segítőivel 1849. augusztus 23-án elásta és a rejtekhelyet jól leírta. A császári hatóságok megszerezték a leírást és 1853. szeptember 8-án akadtak rá a ládára. A koronát és az ékszereket előbb Bécsbe, majd Budára szállították. Több mutatása
168
éve