Lukács névnapja

Október 18.

286 éve

1740 – Megszületett Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka írója.

Szegeden született. 1756-ban piarista szerzetes lett. A nagyszombati egyetemen tanított. Az egyetemmel 1777-ben Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, és 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába. 1818. július 26-án halt meg Szegeden. Első írásai költemények voltak magyar, illetve latin és német nyelven. 1774-ben Trója veszedelme címmel a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában, 1780-ban pedig elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Az Etelka név ebben a műben született, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író. Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadatta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben. Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést. Magyar nyelvű matematikai tankönyvet is kiadott, a számtan, az algebra, a mértan számos műszavát fordította le, neki köszönhetjük például a kör és a derékszög szavakat. Életének utolsó éveiben történetírással és folklórkutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg.Több magyar nagyvárosban utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 1

Született Irodalom Magyar

159 éve

1867 – Alaszka az Amerikai Egyesült Államok birtokává vált.

Az orosz kormányt képviselő Orosz-Amerikai Társaság a 19. század első felében Alaszka gyarmatosítását irányította. Ők alapították az első állandó európai települést (Kodiak-sziget, 1784). A gyarmat azonban sosem vált igazán nyereségessé, a társaság működtetésének költségeit az államkincstár nem tudta finanszírozni, így Oroszország 1867-ben 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak. 1867-1884 között Alaszka a hadsereg, a pénzügyminisztérium, majd a tengerészet igazgatása alatt állt (Department of Alaska). 1884-ben a közigazgatásilag még szervezetlen terület civil vezetés alá került (District of Alaska). Az 1890-es évek aranylázai több tízezer telepest csábítottak Alaszkába és a szomszédos kanadai Yukon területre. 1912-ben Alaszka territórium státuszt kapott, vagyis korlátozott önkormányzattal rendelkezett, de nem volt alkotmánya, és a irányítása a Kongresszus hatáskörébe tartozott. Alaszka 1959. január 3-án vált az USA teljes jogú tagállamává. Több mutatása

Teljes esemény 0

Történelem Érdekes

110 éve

1916 – Megszületett id. Simonyi Károly egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, Kossuth-, és Állami díjas fizikus, mérnök, a villamosságtan világhírű kutatója.

1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékén 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette, ami 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.Fia ifj. Charles Simonyi, matematikus, mérnök, a Microsoft cég főmérnöke, a Word Processor megalkotója, az MTA külső tagja. Nevét viseli a a 142275 sz. kisbolygó. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Tudomány Magyar

62 éve

1964 – Japánban megnyitották a világ első szupersebességű vasútját, a Tokaido-t.

A tokiói olimpiai játékok előtt nyílt meg a Tokió – Oszaka közötti 515 km hosszú, nagysebességű Tókaidó Sinkanszen vonal. a vasút akkor 1 milliárd dollárba került.Negyvenöt év alatt a sebesség a kezdeti 200 km/h-ról több mint 300 km/h-ra növekedett, és a Sinkanszen hálózata meghaladta a 2500 km-t.2011 márciusától 320 km/h-s végsebességű Sinkanszen E5 vonatokat is szolgálatba állítottak a vonalon. Több mutatása

Teljes esemény 0

Érdekes Technika

203 éve

1823 – Megszületett Ipolyi Arnold püspök, a magyar művészettörténet egyik úttörője.

Eredeti nevén: Stummer Arnold, születési hely Ipolykeszi.1871-től besztercebányai, majd halála évében,1886-ban nagyváradi püspök, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja. 1878-tól 1886-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Történelem Magyar

100 éve

1926 – Megszületett Klaus Kinski színész (Dr. Zsivágó, Aguirre, isten haragja).

Zoppotban született Poroszországban, ma Lengyelország. Eredeti nevén: Klaus-Günther Nakszynski Családja a harmincas évek elején Berlinbe költözött, ott járt iskolába, de színészi képzésben sohasem részesült. 1946 és 1959 között különböző német színházakban lépett fel, német klasszikus és modern szerzők műveiben játszott. 1953-tól berlini művészkocsmák kedvelt előadóművésze volt, 25 verses lemezt készített. 1961-ben második házasságából született lánya, Nastassja. Első filmszerepét Eugen York Morituri című filmjében (1948) kapta. Helmut Käutner II. Lajos című filmjében (1954) az elmebeteg Ottó herceget, O. W. Fischer Hanussen című filmjében (1955) az egyik főszerepet játszotta. A hatvanas években divatos Edgar Wallace-adaptációk állandó szereplője volt. Jellegzetes mellékszerepeiben gonosz, ördögi pszichopatákat alakított igényesen (A bosszúálló, Karl Anton, 1960; A hamiskártyás, Alfred Vohrer, 1963; Arc sötétben, Riccardo Freda, 1969). A hatvanas évek közepén Rómába költözött, italo-westernekben szerepelt (Egy maréknyi dollárért, Sergio Leone, 1965; A nagy csend, Sergio Corbucci, 1968). Számtalan másod- és harmadvonalbeli horror- és kémfilmben játszott. A hetvenes évek elején találkozott Werner Herzoggal, öt filmjében játszott főszerepet. Az Aguirre, Isten haragja (1972) őrült konkvisztádorának szerepe hozta meg számára a világhírt. A Nosferatu, a vámpír (1978) címszerepében újraértelmezte a híres vámpír személyiségét: gyengéd, sérülékeny, a halhatatlanság terhétől megfáradt Draculát játszott. A Woyzeck (1978) főszerepében egy dróton rángatott, halálosan kimerült, tragikus figurát alakított. A Fitzcarraldo (1982) kalandoraként naiv és tragikomikus vonásokkal ruházzta fel szerepét. Utolsó Herzoggal készített filmjében, a Cobra Verdében (1987) egy aranyásóból lett banditát alakított. A hetvenes évektől nemzetközi produkciók sztárja volt, Andrzej Zulawski A szerelem a lényeg (1974) című melodrámájában Romy Schneider partnereként egy színészt alakított, Billy Wilder Haver, haver (1981) című vígjátékában komikus szerepet kapott. 1985-ben Anthony M. Dawson Leopárd kommandójában volt látható. 1987-ben Alan Cummings filmjében ismét visszatért megszokott szerepébe (Vámpírok Velencében). Utolsó éveiben az Egyesült Államokban élt, San Franciscó-i otthonában halt meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

Született Film/Média

95 éve

1931 – Meghalt Thomas Alva Edison amerikai feltaláló például a villanykörte és a fonográf megalkotója.

Több mint 1000 szabadalmat nyújtott be. Születésnapja 1983 óta a Nemzeti Feltalálók Napja (National Inventors' Day) az USA-ban. Ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor pedig zsarnok a kollégáival és a családjával egyaránt. Munkatársai közé tartozott a telefonközpont feltalálója, Puskás Tivadar is, akivel sok konfliktusa volt. Híres volt sokoldalúságáról: foglalkozott cementgyártással, kísérletezett röntgensugárzással, az autógyártó Henry Ford T-modelljeihez készített elektromos önindítót, az első világháború idején (1914-1918) pedig a haditengerészetnek is dolgozott. Híres mondásai: A zseni egy százalék ihlet, kilencvenkilenc százalék verejték. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Tudomány Technika

44 éve

1982 – Meghalt Radics Béla gitáros, énekes, zeneszerző.

16 éves korában egy gyári zenekarban játszott. 1964-ben a Sankó Group, egy év múlva az Atlantis együttes tagja, majd 1967-ben már a Pannónia együttes gitárosa volt. Radics Béla elsőként játszott Jimi Hendrix és Cream számokat, amelyekben jól érvényesült virtuóz gitárjátéka és hatásos előadásmódja. Játszott a Sakk-Matt, az Alligátor, az Aréna, a Nevada és a Tűzkerék együttesekben, legnagyobb sikereit a Taurus tagjaként érte el.Radics Béla emlékére íródott a P. Box együttes dala, a Zöld, a bíbor és a fekete, amelyet több más együttes is szokott játszani, más elhunyt zenészekre is emlékezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene Magyar

5 éve

2021 – Meghalt Edita Gruberová szlovák-svájci szoprán-koloratúrszoprán operaénekesnő.

Pozsonyban született, apja német, anyja magyar származású volt. A Pozsonyi Konzervatóriumban, valamint Prágában és Bécsben tanult. 1970-ben Bécsben az Éj királynőjeként mutatkozott be 24 évesen Mozart A varázsfuvola című operájában. A Bécsi Állami Operaházban hétszázszor lépett fel különböző operaszerepekben és gálaműsorokban, utoljára 2018-ban. A milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a New York-i Metropolitan Operában debütálhatott Zerbinetta, Konstanze, Donna Anna, Rosina, Gilda vagy Violetta szerepében, majd a berlini, a müncheni, a genfi, a zürichi és a firenzei közönség is láthatta. Az operavilág koloratúra-királynőjeként emlegettek. Az 1980-as évektől Svájcban és Ausztriában élt. Több mutatása

Teljes esemény 0

Meghalt Zene