45
éve
Magyar kategória
37
éve
1989 – Meghalt Mályusz Elemér, történész, akadémikus (A reformkor nemzedéke).
Mályusz 1920-ban írt Turóc megye kialakulása című doktori disszertációjával a Tudományos Akadémia megvetette a településtörténeti iskola alapjait. 1920-22-ben Bécsben folytatott levéltári kutatásokat, 1922-1930 között a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Az 1930 és1945 közötti időszakban a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen tanított.1930-1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, 1931-35-ben Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal a Századok című folyóirat szerkesztője volt. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. 1947-54-ben az evangélikus egyház levéltárosa, 1954-től nyugalomba vonulásáig az MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa volt .Kutatásai felölelték a magyar történelem szinte minden szakaszát. Kiemelkedő eredményeket ért el a középkori és a 18. századi Magyarország történelmének, a hűbériség és a rendiség problémájának vizsgálatában. Művelődési és egyháztörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Nevéhez köthető a népiségtörténeti - kutatás megindítása és szervezése, s egyetemi oktatásának megalapítása. Művei: A reformkor nemzedéke, A népiség története, Árpádházi Boldog Margit, A Rákóczi-kor társadalma, Zsigmond király uralma Magyarországon. Több mutatása
19
éve
11
éve
1
éve
2025 – 93 éves korában meghalt Kalmár Tibor, Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
Gyermekszínházában játszott, 1948-ban szerepet kapott a Valahol Európában című filmben. 1954–1960 között az Állami Déryné Színház színésze és rendezője, 1960-tól a Vidám Színpad rendezője, 1995–1999 között a Pesti Vicc főszerkesztője volt. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Bíró Gerd újságíró, főszerkesztő, közgazdasági szakíró.
Bíró Gerd munkájának fő területe 1947-től a külföldre irányuló tájékoztatási tevékenység: dolgozott a Külügyminisztériumban, a Corvina kiadó szerkesztőjeként és nagykövetségi tanácsosaként. 1969-től, közel két évtizeden át vezette a Magyar Kereskedelmi Kamara Tájékoztatási Főosztályát. 1970-ben megalapította az ország külgazdasági - és világpiaci nyitását előmozdító Hungarian Business Herald, illetve Ungarische Wirtschaftshefte című angol, illetve német nyelvű folyóiratot. Több könyvet írt az európai gazdasági együttműködésről, a nemzetközi kapcsolatok fejlődéséről. Külföldi előadásait angol, francia és német nyelven tartotta. Több mutatása
822
éve
1204 – Imre magyar király a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor 5 éves Lászlót.
A gyermek helyett apja tette le az esküt. Imre egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével koronáztatta királlyá Lászlót. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban a pápa intése ellenére a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul meghalt. Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári bazilikában temette el. A Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. Több mutatása
177
éve
1849 – Haynau táborszernagy közölte Görgei Artúrral, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.
1848-ig neve Görgey, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey. Az 1848-49-es szabadságharc végén, a fegyverletétel után Görgeinek így sikerült elkerülnie az aradi tizenhármak sorsát, de száműzetésre ítélték, és Klagenfurtban tartották háziőrizetben család-jával együtt. Csak 1867-ben, a kiegyezés után engedték szabadon. Hazatérve haláláig Visegrádon élt visszavonultan. Több mutatása
113
éve
1913 – Megszületett Bulla Elma, Kossuth-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész.
Bulla Elma a színművészeti akadémia elvégzése után éveken át Max Reinhardt társulatában szerepelt, Berlin, München és Bécs ünnepelt művésze volt. Magyar színpadon első kiugró sikerét G.B. Shaw Szent Johanna című drámájában aratta. Két évtizeddel később a Vígszínházban ismételten eljátszotta e szerepet. Elmélyült alakítást nyújtott a Kosztolányi regényéből írt "Édes Anna" színpadi változatában és számos Miller, Ibsen, Dürrenmatt adaptációban is. Drámai ereje, kitűnő jellemábrázoló készsége jól érvényesült a rádióban, a televízióban és a filmen is. Több mutatása
106
éve