Augusztus 18.
Ma Ilona névnapja van

Magyar kategória

110 éve

1916 – Meghalt Zsigmondy Béla gépészmérnök, hídépítő, mélyfúrási szakértő, artézi kutak építője, aki az Országház talajvizsgálatait végezte.

Hódmezővásárhely volt az első város, amely ártézi kutat fúratott magának (1880), később több alföldi város követte a sorban (Békéscsaba, Mezőtúr, Nagyszalonta, Szarvas, Szeged, Szentes). Zsigmondy elismert tekintéllyé vált talajfúrások terén, nem csak kutak esetében. Ő oldotta meg az 500 méternél mélyebb fúrások technikai problémáit. Dolgozott Szeged árvíz utáni újjáépítésekor végzett talajvizsgálatokon, 1890-ben Mátranovákon szénkutató fúrást végzett, ő végezte az Országház talajvizsgálatait is. Több mutatása

Teljes esemény 0

1916. 06. 12. Meghalt Technika Magyar

54 éve

1972 – Meghalt Ludwig von Bertalanffy osztrák-amerikai biológus, aki az általános rendszerelmélet kidolgozója.

Teljes neve: Karl Ludwig von Bertalanffy. Családja részben magyar volt, nemesi címet a család felmenője, Bertalanffy Izsák, a kőszegi vár hadnagya a törökök ellen vívott harcokban tanúsított hőstetteiért kapott Ausztriai Rudolf magyar királytól 1578-ban. 1932-ben fogalmazza meg, hogy magasabb szintű tulajdonságok, működési módok nem magyarázhatók alkotó részeik összegzésével. Több mutatása

Teljes esemény 0

1972. 06. 12. Meghalt Tudomány Magyar

47 éve

1979 – Meghalt Nagy Ferenc miniszterelnök, aki 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után alakított kormányt.

A virginiai Herndonban 75 éves korában halt meg. Hat elemit végzett szülőfalujában, Bissén, majd 1931-ig szülei kisbirtokán dolgozott, valamint favágást, fuvarozást és napszámot is vállalt. Helyi újságokban, majd 1929-től a "Pesti Hírlap"-ban is jelentek meg paraszti tárgyú írásai, neve országosan ismertté vált. Monográfiájával a Faluszövetség pályázatán aranyérmet nyert szülőfalujában. 1924-ben belépett Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártjába, amelynek 1928-tól 1930-ig Baranya vármegyei alelnöke volt. 1930-ban többek között Tildy Zoltánnal megalapította az FKgP-t, és főtitkára volt 1930. októberétől 1945. augusztusig. 1932-ben Budapestre költözött családjával együtt, 1933. és 1935. között a "Független Kisgazda" című hetilapot is szerkesztette. 1939-ben bekerült a képviselőházba az FKgP Baranya vármegyei listáján. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség létrehozásának egyik kezdeményezője, 1941-től 1943-ig elnöke is volt. 1942-ben csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, kiállt az alkotmányosság védelme mellett, bírálta az egyoldalú német orientációt. 1943. nyarán aláírta az FKgP Kállay Miklós miniszterelnökhöz címzett memorandumát, amelyben a háborúból való kilépést és a semlegesség kinyilvánítását követelték. Támogatta az FKgP és az MSZDP pártszövetségét. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, de már 1944. áprilisában önként jelentkezett a Gestapónál, hogy elkerülje családja Németországba hurcolását. Áprilistól októberig a Gestapo fogságban tartotta, majd a nyilaspuccs után bujkálnia kellett. Az ostrom megszűnése után, 1945. januárjában hozzákezdett az FKgP újjászervezéséhez, a Budapesti Nemzeti Bizottság tagja lett, majd februárban Debrecenbe ment, ahol a kommunista vezetőkkel és a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal találkozott. Áprilistól nemzetgyűlési képviselő és az Országos Földbirtokrendező Bizottság alelnöke, majd az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács tagja, újjáépítési miniszter, az FKgP, a Nemzetgyűlés elnöke és a kollektív államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja volt. 1946. 02. 04-én miniszterelnökké nevezték ki, miután Tildy Zoltánt köztársasági elnökké választották. Igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a koalíciós partnerekkel, a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, valamint az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió követével, a pártközi megállapodásokhoz szigorúan tartotta magát. Ragaszkodott hozzá, hogy pártja politikai súlyának megfelelően legyen képviselve valamennyi hatalmi ágazatban, így akaratlanul is szembekerült a baloldallal, főként a kommunistákkal. Engedmények árán törekedett a politikai béke megőrzésére: eltűrte a kisgazda képviselők kizárását a parlamentből, a nagybankok állami ellenőrzését, valamint négy nehézipari üzem állami kézbe vételét. 1946-ban járt Moszkvában, az USA-ban és Nagy-Britanniában, majd hazafelé Párizsban szembesült azzal, hogy a magyar békecélokhoz egyik nagyhatalomtól sem remélhet támogatást. Ősszel, a kommunista párt III. Kongresszusát követően kijelentette, hogy a Kisgazdapárt nem hajlandó további engedményekre, és megakadályozza pártja baloldali hatalmi előretörését. 1947. elején a kommunisták "köztársaság-ellenes összeesküvés"-t lepleztek le, amit az FKgP koalícióból való eltávolítására, végső soron felszámolására használtak fel. Tavasszal hozzáláttak a miniszterelnök végleges eltávolításához, személyét belekeverték az úgynevezett összeesküvésbe. Nagy Ferenc Svájcban töltötte szabadságát, ahonnan május 30-án közölte, hogy nem tér vissza Magyarországra és lemondott miniszterelnöki tisztségéről. Június 3-án kizárták az FKgP-ből, októberben megfosztották állampolgárságától, 1948-ban a vagyonát is elkobozták. Kivándorolt az USA-ba, Washington mellett vásárolt egy farmot, ahol gazdálkodott, majd 1951-től ismét csak a politikával foglalkozott. Részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításában, amelynek 1955. és 1957. között elnöke is volt. Közreműködött a kelet-közép-európai parasztpártok vezetőit összefogó Nemzetközi Parasztunió létrehozásában, ennek alelnöki tisztségét 1948-tól 1964-ig töltötte be. Az USA külügyminisztériumának felkérésére és támogatásával körutat tett a távol-keleti államokban, és figyelmeztett a rájuk leselkedő kommunista veszélyre. Előadásokat tartott amerikai felsőoktatási intézményekben, 1957-ben a Kaliforniai Egyetem díszdoktora lett. 1970-ben vonult vissza a politikai élettől felesége betegsége miatt. A kommunista rendszer által előkészített és engedélyezett hazalátogatása hirtelen halála miatt már nem valósulhatott meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1979. 06. 12. Meghalt Történelem Magyar