51
éve
Magyar kategória
37
éve
34
éve
439
éve
1587 – Báthory István választott lengyel király halála után a svéd Vasa-család tagját, III. Zsigmondot választották királlyá.
Báthory István 1586.12.12-én halt meg. III. Zsigmond, III. János svéd király fia 1592.11.17-től 1598-ig Svédország királya is volt. II. Zsigmond Ágost lengyel és litván király halálával kihalt az 1386 óta uralkodó Jagelló-dinasztia férfiága. Lengyelország választókirálysággá alakult, nemesi köztársasággá, élén a királlyal, akinek hatalma korlátozott. Az első választott királyuk Valois Henrik volt, aki bátyja, IX. Károly halála után elhagyta Lengyelországot, hogy Franciaország királya legyen. 1575.12.14-én Báthory István erdélyi fejedelmet választották lengyel királlyá, aki 1576.05.01-jén feleségül vette Krakkóban Annát, II. Zsigmond Ágost leányát. Több mutatása
33
éve
943
éve
1083 – Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe
I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Szent Istvánnal egyidőben szentté avatták Gellért püspököt is. Ez alkalomból I. László kiengedte Salamont a börtönből, aki IV Henrik német-római császárhoz utazott Regensburgba. Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. 1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította. Több mutatása
35
éve
1991 – Szent István ünnepét, a keresztény államalapítás emléknapját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánították.
A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
81
éve
1945 – Eltörölték Szent István ünnepét, az "új kenyér ünnepe" néven újult meg.
Legősibb magyar nemzeti ünnepünket vallási és nemzeti tartalma miatt törölték el. A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni (vagyis Trianon előtti) Magyarországra emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az "alkotmány napját" ünnepeltük, valamint az Elnöki Tanács 1950-ben a "népköztársaság ünnepévé" is nyilvánította. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete. Több mutatása
60
éve
1966 – Debrecenben megrendezték az első Virágkarnevált.
Az 1910-es években már volt hagyománya az ünnepségnek, ekkor a város főutcája virágkorzóvá változott, de Karnevál akkor még nem volt. A Közép-Kelet-Európában egyedülálló Virágkarnevál Debrecen legismertebb rendezvénye, amely minden évben a látogatók százezreit vonzza még külföldről is. 15-20, egyenként 150-180 ezer szál csak élő virággal és csak természetes kiegészítőkkel feldíszített, különböző jeleneteket ábrázoló "virágkocsi" vonul fel hazai és külföldi néptáncosok, menettáncosok, mazsorettek és zenekarok kíséretével. Az egész napos rendezvénysorozat végén a virágkocsik ismét felvonulnak a Piac utcán, majd a program este tűzijátékkal zárul. Több mutatása
781
éve