30
éve
Magyar kategória
23
éve
2003 – Meghalt Lomb Kató tolmács, fordító, a világ első szinkrontolmácsainak egyike.
Született: Szilárd Katalin. Eredetileg fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Kilenc-tíz nyelven tolmácsolt, hat nyelven fordított szakirodalmat és olvasott szépirodalmat, egyéb szövegeket további kb. tizenegy nyelven tudta megérteni. Mint fogalmazott, összesen tizenhat nyelvvel keresett pénzt, ezek: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német, olasz, orosz, román, spanyol, szlovák, ukrán. A nyelvek nagyrészét tanár nélkül, önállóan tanulta meg. Önmagát "lingvistának" nevezte (szembeállítva a "nyelvész" kifejezéssel), olyan emberre utalva, aki praktikus célokból vagy érdeklődésből tanul nyelveket. Vezetéknevét férjétől, Lomb Frigyestől vette át. Több mutatása
146
éve
1880 – Megszületett Kaffka Margit író, költő (Színek és évek).
Nagykárolyban született. Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. 1905 feb 17-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910-1915 között tanárként dolgozott, közben 1914 aug 18-án Szegeden másodszor is férjhez ment Bauer Ervin gyakorló orvos?biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki. Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Márkus László Kossuth-díjas színész, kiváló művész.
Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. 1945. december 21-én Zilahy Lajos 12. óra című darabjában lépett először színpadra. 1951. november 1-jén a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. 1975 őszén jelentkezett betegsége: leukémiában szenvedett. 1982-ben megműtötték, ezután felgyógyult és újra játszott. 1985. december 30-án a szilveszteri tévéműsor felvétele után, öltözőjében hunyt el. Több mutatása
147
éve
145
éve
1881 – Megszületett Horthy Miklósné, Purgly Magdolna.
Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna (Kürtös, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Több mutatása
127
éve
1899 – Megszületett Martyn Ferenc, Kossuth-díjas szobrász, festő, aki a non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt.
Teljes neve: Martyn Ferencz Victor Gaston. Érdemes művész. 1926-1940 között Párizsban élt, tagja volt az Abstraction-Création művészcsoportnak. 1940-1945 között Budapesten, majd haláláig Pécsett élt. Több évtizeden át vezette a dél-dunántúli képzőművészeti életet. A magyar államra hagyományozott műveiből Pécsett (Káptalan u. 6.) állandó múzeumi kiállítás nyílt. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce). Több mutatása
120
éve
108
éve
1918 – Elsüllyedt a legnagyobb magyar gyártású csatahajó, a Szent István.
Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet Szent Istvánról, az első magyar királyról neveztek el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. 1915-ben állították hadrendbe, első és egyben utolsó harci bevetésére 1918. június 9-én éjjel futott ki egy kötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat. Az olasz Luigi Rizzo korvettkapitány vezette torpedónaszád megtámadja a csatahajót és 500 méterről kilőtte, ami reggelre elsüllyedt. Köszönhetően a gyorsan érkező segítségnek és annak, hogy az Császári és Királyi Haditengerészetnél követelmény volt, hogy a tengerészek tudjanak úszni, a hajó 1087 főnyi legénységéből sokan megmenekültek - 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét. A Szent István egyike annak a kevés hajónak, melyeknek elsüllyesztését filmre vették. A Szent István csatahajó roncsa az iszapba fúródva a Premuda-szigettől 9 mérföldnyire, délre 66 méter mélyen nyugszik. A Szent István csatahajó réz névtáblája és más maradványok a pólai múzeumban láthatók. Több mutatása
99
éve