55
éve
Magyar kategória
38
éve
1988 – Meghalt vitéz nemes belényesi Heppes Aladár vadászpilóta, a "Pumák" parancsnoka.
Édesapja 1915-ben hősi halált halt az orosz fronton, ezért Aladár és bátyja, Miklós hadiárvaként katonaiskolába került. Tanulmányait kiemelkedő eredménnyel végezte, 1928. augusztus 20-án évfolyamelsőként avatták tüzér főhadnaggyá, 1929-ben elvégezte a repülőgép-vezető kiképzést, Szombathelyen képezték ki vadászrepülőgépre 1935-ben. Üvöltő vörös pumafej lett a repülőgépei emblémája, amit saját maga tervezett. 1938-ban kinevezték a "Puma" repülőszázad parancsnokává. 1941-ben a Budapest védelmére szervezett vadászosztály, majd 1944 elején a tapolcai vadász harckiképző repülőosztály parancsnoka volt. 1944. május 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma vadászrepülő osztálya. A keleti fronton és a honi légvédelemben összesen 33 bevetést repült, ezalatt 8 légi győzelmet aratott. A háború után nem jöhetett haza. Először Ausztriában, majd 1951-től az USA-ban élt. Több mutatása
24
éve
14
éve
2012 – Meghalt Lugossy Mária, Munkácsy Mihály-díjas ötvös, szobrász, üvegművész, éremkészítő művész, aki a budapesti Nyugati tér forgó óráját tervezte.
Érdemes művész. Fia, Bohus Áron szobrász, éremművész. Művei megtalálhatók többek között a párizsi Musée du Louvre, a londoni The British Museum, a New York-i The Corning Museum of Glass, a tokiói Suntory Museum is büszkélkedhet Lugossy-alkotásokkal. Egyik legismertebb órája a Budapesti "nyugati téri digitális forgóóra", amit eredetileg a Déli Pályaudvar elé tervezett, valamint a Balatonfüredi pályaudvar krómacél órája. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Lovas Ilona, Kossuth-díjas textilművész, képzőművész.
Férje Nagy Tamás építész volt. A Magyar Művészeti Akadémia (2010) és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
88
éve
1938 – Megszületett Balczó András világbajnok, olimpiai bajnok öttusázó.
A NYVSC, majd a Csepel versenyzője volt. 1973-as visszavonulásáig nyolcszoros bajnok, párbajtőrvívásban bajnok, egyéniben vb-bronzérmes, vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes, olimpiai bajnok, csapatban is vb-ezüstérmes, világbajnok, olimpiai ezüstérmes és olimpiai bajnok volt. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél belovaglója volt az öttusaistálló lovainak, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. Könyv és film is készült a pályafutásáról (Dávid Sándor: "Balczó", Kósa Ferenc: "Küldetés"). Több mutatása
629
éve
1397 – Bécsben megszületett Albert magyar király, az első Habsburg, aki elnyerte a magyar koronát.
II. Albert néven német-római császár IV. Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő gyermeke volt. V. Albert néven, osztrák hercegként 1422-ben feleségül vette Zsigmond király leányát, Erszébetet. 1423-ban Zsigmond Morvaország kormányzójává nevezte ki, a husziták ellen folytatott állandó küzdelmet. 1435-ben sikeresen harcolt a törökök ellen. Zsigmond halálakor a magyar bárók elfogadták leendő királyként, de 1437. december 18-án azzal a feltétellel járultak hozzá királlyá választásához, hogy csak a magyar rendek beleegyezésével fogadja el a német-római koronát, és halála esetén fiúgyermeke, ha ilyen nem születne, akkor Erzsébet örökli a magyar koronát. 1438. május 31-én koronázták német-római császárrá. Május 6-án a cseh katolikus rendek is kikiáltották királlyá, de a huszita nemesség Podjebrád György vezetésével Kázmér lengyel herceget választotta meg. Június 29-én mégis cseh királlyá koronázták, de a cseh husziták hívására Kázmér herceg bátyja, III. Ulászló lengyel király betört Csehországba, és Albert csak a magyar és a német birodalmi seregek támogatásával tudta megtartani a cseh trónt. A Habsburgoknak ekkor vált először ténnyé Magyarország és Csehország, valamint Ausztria egyesítésére irányuló törekvése. 1438-ban, amikor Albert először megjelent Budán, azonnal gyűlölethullám tört ki a "német" uralom ellen, amelynek szításában része volt a király feleségének, Erzsébetnek és Zsigmond özvegyének, Cillei Borbálának, valamint a huszitáknak is. Az országgyűlésen a magyarul nem beszélő, elszigetelt király előtt a főurak kijelentették, hogy a születés jogcímén a trón elsősorban Erszébetet illeti meg. Magyarországon a kormányzati rendszeren nem tudott változtatni, 1439-ben megerősítette a rendek kiváltságait, valamint megtiltotta a külföldiek hivatalokba ültetését és birtokadományokban részesítését. Az 1439 nyarán megindított törökellenes hadjáratának csúfos vereségéhez is nagyban hozzájárult a királyi családon belüli nyílt versengés. Az ostromlott Szendrő felmentése kudarcot vallott, a törökök a várat is elfoglalták. Miközben Titel felé indult, serege teljesen szétszéledt. Albert megbetegedett vérhasban, majd útközben Neszmélyen meghalt. Erzsébet királyné már ekkor terhes volt, és csak Albert király halála után, 1440. február 22-én született meg fia, a későbbi V. (Utószülött) László. Albert végrendelete szerint születendő gyermeke gyámságát magyar, cseh és osztrák főnemesekre bízta. A bécsi Szent István-templomban akart temetkezni, de Székesfehérvárott temették el a magyar főurak. Több mutatása
456
éve
1570 – II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt.
Az egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött. János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása
142
éve
1884 – Átadták a Keleti pályaudvart Központi Indóház néven.
Az eredetileg Központi Indóháznéven ismert pályaudvart 1892-ben nevezték át Keleti pályaudvarrá.
130
éve