55
éve
Magyar kategória
166
éve
1860 – Meghalt Tüköry Lajos, az 1848-49-es szabadságharc főhadnagya.
Az 1848-49-es években az első békési zászlóaljba került, amely az erdélyi harcokban szép sikereket ért el. Itt nevezték ki hadnaggyá, majd főhadnaggyá. A világosi fegyverletétel után a török hadseregbe lépett, ahol a krími háborúban tanúsított hősiességéért őrnaggyá nevezték ki. 1860-ban csatlakozott Garibaldihoz és a palermói felkeléshez. Palermo egyik főútvonalát róla nevezték el. Több mutatása
108
éve
1918 – Megszületett Ács Ágnes zongoraművész, dalszerző, énekesnő.
Dizőz volt, azaz olyan előadó, aki könnyű, érzelmes dalokat, táncdalokat énekelt, és elsősorban kávézókban, szórakozóhelyeken lépett fel.
81
éve
76
éve
1950 – Meghalt Losonci gróf Bánffy Miklós író, grafikus, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter.
Az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja. Vele férfi ágon kihalt a losonci Bánffy család grófi ága.Díszlet és kosztümtervezéssel is foglalkozott. Több mutatása
71
éve
1955 – Megszületett Novotny Tibor ütőhangszeres előadóművész, zenetanár.
Több darab magyarországi ősbemutatójának szólistája, a Budapest Ragtime Band egyik alapítótagja, az egykori Modern Ütőtrió tagja, a MÁV Szimfonikusok ütőszólamvezetője, átiratok szerzője. Több mutatása
56
éve
1970 – Megszületett Kálloy Molnár Péter színész, költő, műfordító, rendező, énekes.
A Vígszínházban kezdte pályafutását. A Beugró című tévéműsor állandó szereplője volt, rendszeresen vállalt szinkronszerepeket és szinkronrendezőként is dolgozott. Játszott többek között a Valami Amerikában, az Üvegtigris-trilógiában, az Állítsátok meg Terézanyut!-ban, szerepelt a Pasik!, a Tea, a Marslakók sorozatban. Rendezett Rómeó és Júliát, Macbethet, legnagyobb színházi sikere a S.Ö.R. Shakespeare Összes Rövidítve volt, több mint két évtized alatt 600-nál is többször adtak elő. Három szólólemeze jelent meg. Felesége Lestár Ágnes szinkronrendező és dramaturg, két gyermekük van. Több mutatása
132
éve
231
éve
1795 – Megszületett Pató Pál alszolgabíró, községi jegyző, akinek halógató viselkedésről Petőfi Sándor 1847-ben verset írt.
Neve más írásmóddal: Pathó. Napjainkban párt viseli a nevét: Pató Pál Párt. Több mutatása
216
éve